Vizes Mars, avagy újra vitázhatunk a marsi életről

Mondja ezt az az ember, aki elé kiokádták, hogy a NASA-t utálni kell, és jó birka módjára béget is kórusban. Szerintem ezt a szempontot hanyagold, mert nem fogsz belõle jól kijönni...

Tovább olvasva a cikket az derül ki, hogy a folyékony víz jelenléte a Mars 30 százalékán lehetséges fizikailag.

Hopp én is tévedtem, 10 celsius fokig lehet folyékony, de csak a legalacsonyabb területeken.
http://science1.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2000/ast29jun_1m/

Tévedés, lehet folyékony. Csak kb. 2 fokon forr.

Több dologból is. A Marson voltak/vannak kutatószondák amik mérnek, elemeznek így van összehasonlítási alap. A Viking szondák óta van adat a Mars felszínének összetételi arányáról (színképelemzéssel meg már száz évnél is régebb óta, igaz ez nem olyan pontos), és az elemek aránya elég árulkodó dolog. Az, hogy 0,X % még milyen vegyületeket, összetett molekulákat tartalmaz arról valóban csak most érkeznek adatok, de nem ez a lényeg. Mint írtam fontosabb az összetétel illetve az elemek aránya, de persze a kõzet geológiai szempontból is árulkodó (pl.: hogy alakul ki az a kõzettípus), aztán a légkörzárványok, az izotóparány ami más a Marson mint mondjuk a Ceresen, a mágneses zárványok is sokat elárulnak - illetve meg lehet állapítani, hogy milyen hatások érték azt a követ az elmúlt x millió vagy milliárd év alatt (például vizes környezetben keletkezett e, vulkáni kõzet vagy sem, stb.)

A gyakoriság az idõ kérdése is. Ugyanis volt olyan idõszaka a Naprendszernek amikor naponta hullottak a dinókat kipusztító meteorok sokasága (meg ennél nagyobb is) minden bolygóra. Ezt hívják a Nagy Bobázási Idõszaknak, illetve volt egy Kései Nagy Bombázás is. Ezek a meteorotok mind ebbõl az idõszakból valók. Statisztikailag a Marsot elhagyó kõzet 5% éri el a Földet.

A meteorokat leginkább sivatagokban és az Antarktiszon gyûjtik, és nem a kertekben ahol minimális esély (vagy még kevesebb) van a megtalálásra. Meg persze, ha valahol látványosan leesik akkor...

Értem, hogy elemzésnek vetik alá (nyilvánvaló), de:

-- Azt honnan tudják ilyen biztosan, hogy pont a Marsról jött, és nem mondjuk a Ceresrõl, vagy (ami sokkal gyakoribb esemény kellett hogy legyen) a Holdról?

-- Pár éve még azt sem tudták, hogy mibõl áll a Mars felszíne MOST, nemhogy azt, mibõl állt 3 milliárd évvel ezelõtt

-- Vajon milyen gyakori esemény lehetett, hogy a Marsról idepottyant valami x méretû kõ? Mekkora a valószínûsége, hogy pont egy ilyen bekerül egy laborba és kielemzik? Például a mi kertünben egyetlen kõ sincs, amit a NASA kielemzett volna:-)))
Komolyra fordítva az utóbbi kérdést: nyilván végeztek valami tudományosabb (mért adatokon alapuló) valószínûség-becslést, hogy mekkora az esély egy ilyen marsi eredetû kõ megtalálására. (ha valaki tud errõl, azt rólad tételezem fel leginkább)

Re meg olyan birka vagy, aki mindenre csak bégetni tud.

"Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos idõközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat."

Nem, mert a légnyomás egy százaléka a földinek, ami azt jelenti, hogy a forráspont és az olvadáspont azonos. Ez szublimációt jelent. Magyarán, amikor elolvad, nem kezd el csordogálni, hanem huss, rpgtön el is párolog.

Mint a szárazjég. Normál légköri nyomáson a széndioxidnak nincs folyékony halmazállapota. Van szilárd, meg van légnemû. Folyni nem fog, maximum baromi nagy nyomáson.

Úgy látom te is olyan birka vagy aki elé kiterítenek valamit és rögtön be is kajálod.

Te már csak tudod... 😉

Én csak egy valamit mondok NASA,ki hisz még a NASA nak egy nagy kamu az egész cég.

1. A cikk is utal rá, hogy elemzésnek veti alá a meteoritokat...

2. Hmm, a tudomány már csak ilyen, vannak területei amit sokan kutatnak, amíg a feltett kérdésekre meg nem találják a választ. Ha ennyire zavar, akkor szerintem ne nézz (olvass) oda. Nem?

Leszámítva, hogy a légnyomás kiba alacsony, kb 200-ad része a Földi felszíni nyomásnak, ami miatt gyak pillanatokon belül elforr, ha egyáltalán felolvad.

Sõt, mivel zéró a légkör nedvességtartalma ezért a vízjég, a folyadék fázist kihagyva, elszublimál.

A hömérséklet magában nem jelent semmit.

Azonban a vízzel kevert talaj már máshogy viselkedhet. Pl akár mínusz 20 fokig is cseppfolyós maradhat a mikrorepedésekben a víz. A Marson látható talajmegfolyások nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett nagymennyiségû folyékony víz jelenlétének a bizonyítékai, bár közük lehet hozzá. Sokkal inkább talajcsúszásról, egyfajta hideg iszap mozgásáról lehet szó.

Nem is olyan rég 6 fokot mértek a marson.

Különben hivatalosan:

Temperature:

The temperature on Mars may reach a high of about 70 degrees Fahrenheit (20 degrees Celsius) at noon, at the equator in the summer, or a low of about -225 degrees Fahrenheit (-153 degrees Celsius) at the poles. Obviously this is very inhospitable for humans, but it is also of some concern for the electronics and mechanical parts of a Mars airplane and its instrumentation. In the mid-latitudes, the average temperature would be about -50 degrees Celsius with a nighttime minimum of -60 degrees Celsius and a summer midday maximum of about 0 degrees Celsius.

Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos idõközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat.

"Ráadásul pont megtalálták?"

A jég tetején illetve kiszáradt tavak medreiben azért feltûnõbb, ha ott van egy hasonló kinézetû kõ és persze eltart egy darabig, amíg alaposan kielemzik.

Quintus Pontius Pilatus: Dobjátok a Földre Le de Dulván. Aztán majd Kiderül lesz-e élet !! 8)

Ebben a szenzációvadász Mars-sztoriban két dolgot nem értek:

1.) Mi ez az ÁLLÍTÓLAG a Marsról iderepült kõdarab? Nem hiszem, hogy azt csak úgy ki lehet jelenteni, hogy ez itt kéremszépen a Marsól jött. Aki nem hiszi, annak mars!

Képzeljük csak el, ahogy megy a Nagy Kõkeresõ a sivatagban, és egyszercsak felkiált: odanézzetek! Ott (a látóhatár széle felé mutat) egy Marsról iderepült követ látok!

2.) Mi ez a tömegpszihózisba hajló "élet"-keresgélés? Az, hogy a valamikori életszerû valami rég széjjelpusztult nyomait vagy annak is a nyomait keresgélik, annak reménye nélkül, hogy bármit megtudhatnánk arról a valamirõl, amire 3 milliárd évvel késõbb ráfogjuk, hogy élt, mi haszna van ennek, hogy ennyire kétségbeesetten lihegve kell keresgélni?

Hogy majd a "marsi élet védõk" vagy valami hasonló baromkodó gittegylet betiltsa nekünk az ûrutazásokat, arra hivatkozva, hogy szétromboljuk az életet? Ami valószínûleg nem is élet volt, és ha az is volt, már a nyomainak a nyomai sem árulnak el róla semmit?

Majha alkoholt találnak a Marson, akkor szóljanak!
XD

Itt a víz fázisdiagramja, és a Marson kb. 600 Pascal a felszíni atmoszférikus nyomás... 😊

Hogy a francba származna már ez a kõdarab a Marsról? Ráadásul pont megtalálták? nane.. Attól még hogy ott is fellelhetõ ez az anyag az még igen csekély bizonyíték...
Másrészt víz csak jég formájában lelhetõ fel a Marson, ráadásul elég kevés. Arról nem is beszélve hogy -50 foknál nem nagyon szokott melegebb lenni. Bár azt jó lenne tudni, hogy azon a légnyomáson hogyan viselkedik a víz, mert ugye köztudott hogy minél kisebb a légnyomás, annál alacsonyabb a víz forráspontja..

A földi élet is túlélt drasztikus éghajlat változásokat. A marsi élet is túlélhette.