Gyurkity Péter
A fajgyűlölet öregít
Amerikai kutatók szerint a feketéket érő negatív szociológiai hatások életüket is megrövidítik.
A Maryland Egyetem kutatói a napokban tették közzé munkájuk eredményét, amely arra utal, hogy a fajgyűlölet, a kisebbségekkel szembeni érzések kimutatása és azok kifejezése közvetlen módon kihat az elszenvedő fél életkorára, mégpedig a DNS-en keresztül. Az adatokat ennél általánosabb szinten is értelmezhetjük, ám a készítők szerint mindenképpen sikert könyvelhetnek el.
A kutatás során összesen 92, 30 és 50 év közötti afro-amerikai vetette magát alá az úgynevezett Black-White Implicit Association Test-nek, amely elsősorban a faji hovatartozással, az egyes csoportokról alkotott, ám maguk a résztvevők által fel nem ismert, illetve be nem vallott ítéletekre, véleményekre világít rá. Ezen vélemények ugyanis a külső hatások eredményeként sokszor csak tudatalattinkban húzódnak meg, függetlenül attól, hogy azokkal tudatosan azonosolunk-e vagy sem. Az anyag készítői arra mutatnak rá, hogy a negatív vélemények átvétele károsan hat az illető személyek életére, annak hosszúságára.
A saját csoportunkkal kapcsolatos előítéletek, negatív asszociációk a kísérlet szerint kihatnak a telomer hosszúságára, rövidítik azt. A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál végén helyezkedik el, amely sejtosztódáskor védi a DNS-t a folyamatos rövidülés hatásaitól, illetve meggátolja a kromoszómavégek összetapadását. Ezen minőségében egyfajta biológiai óraként is használható, mivel megrövidülése az életkor lecsökkenését vetíti előre, például a krónikus megbetegedések esetében, legyen szó diabéteszről, szívproblémákról, avagy időskori szellemi hanyatlásról. A jelentős diszkriminációnak kitett résztvevőknél 140 bázispárral rövidebb telomert mértek, ami 2-3 évvel rövidebb életet jelez előre, ami egyben megfelel azon tézisnek, miszerint a tartós stressznek kitett, illetve nagy traumán átesett embertársaink gyakrabban élnek rövidebb életet.
Az eredményt tehát egy jóval tágabb körben is értelmezhetjük, ám a kutatók szerint munkájukkal így is hozzájárultak tudástárunk bővítéséhez, még akkor is, ha a különböző embercsoportoknál jóval korábban kimutatták az életkorban és a betegségre hajlamosságban mutatkozó eltéréseket.
A Maryland Egyetem kutatói a napokban tették közzé munkájuk eredményét, amely arra utal, hogy a fajgyűlölet, a kisebbségekkel szembeni érzések kimutatása és azok kifejezése közvetlen módon kihat az elszenvedő fél életkorára, mégpedig a DNS-en keresztül. Az adatokat ennél általánosabb szinten is értelmezhetjük, ám a készítők szerint mindenképpen sikert könyvelhetnek el.
A kutatás során összesen 92, 30 és 50 év közötti afro-amerikai vetette magát alá az úgynevezett Black-White Implicit Association Test-nek, amely elsősorban a faji hovatartozással, az egyes csoportokról alkotott, ám maguk a résztvevők által fel nem ismert, illetve be nem vallott ítéletekre, véleményekre világít rá. Ezen vélemények ugyanis a külső hatások eredményeként sokszor csak tudatalattinkban húzódnak meg, függetlenül attól, hogy azokkal tudatosan azonosolunk-e vagy sem. Az anyag készítői arra mutatnak rá, hogy a negatív vélemények átvétele károsan hat az illető személyek életére, annak hosszúságára.
A saját csoportunkkal kapcsolatos előítéletek, negatív asszociációk a kísérlet szerint kihatnak a telomer hosszúságára, rövidítik azt. A telomer a kromoszómát alkotó DNS-szál végén helyezkedik el, amely sejtosztódáskor védi a DNS-t a folyamatos rövidülés hatásaitól, illetve meggátolja a kromoszómavégek összetapadását. Ezen minőségében egyfajta biológiai óraként is használható, mivel megrövidülése az életkor lecsökkenését vetíti előre, például a krónikus megbetegedések esetében, legyen szó diabéteszről, szívproblémákról, avagy időskori szellemi hanyatlásról. A jelentős diszkriminációnak kitett résztvevőknél 140 bázispárral rövidebb telomert mértek, ami 2-3 évvel rövidebb életet jelez előre, ami egyben megfelel azon tézisnek, miszerint a tartós stressznek kitett, illetve nagy traumán átesett embertársaink gyakrabban élnek rövidebb életet.
Az eredményt tehát egy jóval tágabb körben is értelmezhetjük, ám a kutatók szerint munkájukkal így is hozzájárultak tudástárunk bővítéséhez, még akkor is, ha a különböző embercsoportoknál jóval korábban kimutatták az életkorban és a betegségre hajlamosságban mutatkozó eltéréseket.
