Balázs Richárd

Féregjárat-vadászat szovjet technikákkal

Moszkva peremterületén helyezkedik el Puscsino, egy kis tudományos város, ahol rejtélyes kozmikus furcsaságok, féregjáratok és fehér lyukak után kutatnak.

A komor, szürke vasbeton tömbökből összerakott épületek, akárcsak a viharvert műszerek a szovjet idők hangulatát idézik, ami nem véletlen, hiszen a települést 1956-ban alapították, hogy otthont adjon a Szovjetunió első rádiócsillagászati kutató létesítményének. Akkoriban igen magasan szárnyalt a szovjet űrprogram, elég ha csak a Szputnyikra, vagy Jurij Gagarinra gondolunk.

Az 1980-as évek elején Puscsino újabb nevezetességgel gazdagodott, a kormány itt helyeztette el a valaha épült legnagyobb rádiótávcső lelkét. A Rádióasztron tervezet számos teleszkóp jeleit szinkronizálva alkotott volna meg egy rendkívüli részletességű képet. Egy Föld körül keringő műszer, a Szpektr-R is bekapcsolódott volna a világszerte elhelyezkedő rádióantenna hálózatba, ami egy hatalmas, a Föld átmérőjének harmincszorosát kitevő "tányérral" rendelkező mega-távcsövet jelentett volna. A projektet azonban a megvalósulás előtt elérte a Szovjetunió összeomlása és az állami támogatás elvesztése. "Az országnak akkoriban más problémái voltak" - emlékezett vissza Rusztam Dagkeszamanszkij fizikus, a Puscsino Rádiócsillagászati Obszervatórium igazgatója.

A hosszan jegelt szovjet tervezet azonban végül mégis megvalósult. 30 éves késéssel ugyan, de 2011 júliusában pályára állították a Szpektr-R űrtávcsövet, ami ma is segíti a tudósokat, hogy minden eddiginél élesebb képet kapjanak a fekete lyukakról és más különös objektumokról. A földi távcsövek bár viseletesnek tűnnek, elképesztő tudományos munkát végeznek. A helyi veterán, a képünkön is látható RT-22 1959-ben épült, ennek ellenére, jelenleg is a Szpektr-R jeleinek elsőszámú vevője.

A Szpektr-R a szuper-nagytömegű fekete lyukakat, a Napnál milliószor nagyobb tömeggel rendelkező kozmikus szörnyeket vizsgálja, melyek elméletileg minden galaxis közepén megtalálhatók. A Rádióasztron a Tejút fekete lyukának eseményhorizontját kémleli, azt a határt, ahonnan semmi nem képes kiszabadulni a fekete lyuk gravitációjából. A csapat a még éppen az eseményhorizonton kívül elhelyezkedő anyagot igyekszik tanulmányozni, magyarázta Nyikolaj Kardasev, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatóhelyettese.


A Rádióasztron első adathalmaza a fekete lyukakról szerzett ismereteink átértékelésének első lépcsőfokát jelentheti, mivel megmutathatja, hogy bizonyos fekete lyuknak tűnő objektumok valójában valamilyen egzotikusabb objektum, például féregjárat tette hozzá Kardasev. "A féregjáratok elméletileg sajátos szerkezettel rendelkeznek, ami különbözik a fekete lyukakétól" - mondta Kardasev. "Egy fekete lyuk magja valóban fekete és a környező gáz bocsát ki sugárzást. Ha azonban féregjáratról van szó, a sugárzásnak magából a féregjáratból kell származnia"

A Rádióasztron eddigi egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült tisztább képet kapnia egy szupermasszív fekete lyukról minden más földi távcsőnél, megmérve a 3C273 kvazár magjában elhelyezkedő fekete lyuk hőmérsékletét. "Magasabb hőmérsékletet kaptunk, mint a korábbi mérések, azonban ez még nem minden" - mondta Kardasev. "Tudjuk, hogy egy fekete lyuk van belül, de a kvazár is különös tulajdonságokat mutat. A földi megfigyelések azt bizonyították a múltban, hogy furcsa mágneses mezeje van, ezért az elméleti fizikusok arra gyanakodnak, hogy ez nem csupán egy fekete lyuk, hanem egy féregjárat. Ezt szeretnénk ellenőrizni"

A nagy célok mellett a Rádióasztron jóval "hétköznapibb" dolgokkal is foglalkozik, ilyenek az újonnan kialakuló csillagok és bolygók, valamint a neutron csillagok, amik egy Nap tömeget zsúfolnak össze egy Moszkvánál kisebb terültre - ha már Oroszországban járunk. Emellett elméleti objektumok után is kutat, ilyen például az írás elején említett fehér lyuk. Ezek a fekete lyukak ellentétei, míg utóbbiakba minden befelé áramlik, a fehér lyukakból minden kifelé zúdul. Amennyiben a Rádióasztronnak sikerül rábukkannia egy ilyen furcsaságra, létezése bizonyítaná, hogy az idő nem csupán egy irányba képes folyni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #15
    Persze, nem érzékeltek. Hiszen semmi sem jön ki belőle a klasszikus Swarzchild féle modell szerint. De azóta már többféle modell létezik. Van olyan, amely megengedi, hogy belülről kijöjjön valami. Pl. a Kerr féle. Sőt van olyan elmélet is, hogy maga a fekete lyuk sugároz. Ha nem lennének fekete lyukak igencsak nehéz lenne megmagyarázni, hogy mi körül is forognak a galaxisok :)

    Ha a neutroncsillag továbbfejlődik, a tömege nő, akkor fekete lyuk lesz belőle mindenképp. Hacsak rá nem érvényesek a reletivisztikus fizika törvényei. Márpedig eddig még nem találtak olyan dolgot, amire ne lennének érvényesek. Azért az erős feltételezés, hogy valamely objektumra nem érvényes :)

    A Higgs részecske megtalálása a standard modeltt zárja le és lehet egy újabb mérföldkő azon az úton amely egyesíti a relativisztikus és a quantum elméleteket. Mindenesetre csak úgy feltételezni valamit, amely egyikkel sincs összhangban, bátor dolog. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tuti nem igaz a feltételezés, de kevéssé tartom valószínűnek, mint a jelenleg megerősített elméleteken nyugvó és azokból kiinduló következtetéseket.

    A megfigyelések majd eldöntik, hogy melyiknek lesz igaza, lehet egyik modell sem bizonyul jónak. Én mondjuk szurkolok a Hawking sugárzás elméletének, de persze lehet kiderül, hogy nem igaz. Érdekes terület és tényleg a tudomány határterülete. Sok újdonságot fog hozni, de nme hiszem, hoyg akár a jelenlegi quantum vagy relativisztikus elméletet csorbítani fogja.
  • NEXUS6 #14
    Az a gáz, hogy feketelyukat, mint olyat eddig még nem érzékeltek, hiszen egyrészt nem jön ki belőle, már az elméletek szerint sem sugárzás, másrészt eleve viszonylag kicsi a mérete. Ezek miatt közvetlenül számunkra nem érzékelhető.

    Azonban pl lehetne egy olyan elmélet is, hogy a feketlyuk, mint olyan létre sem jön. Amit látunk ilyesmi objektumoknál az az, hogy egy viszonylag alacsony gyorsulási értéknél (térgörbületnél) megtörténik a vákuum polarizációja (hasonlóan a jelenleg is elfogadott Hawking-sugárzáshoz) és a vákuumból lépnek ki részecskék, és ez az, amit a nagy tömegű kompakt objektumok körül tapasztalunk, nem pedig a lyukba hulló részecske sugárzása.

    Másik elmélet szerint, a nagy tömegű neutron csillagok is tovább fejlődnek és lesz belőlük mondjuk quark csillag, ami még mindíg nem a klasszikus fekete lyuk. Persze a feketelyuk is rendelkezhet belső szerkezettel, mert a szingularitás mint olyan, csak azt jelenti, hogy bizonyos paraméterek a mai tudásunk szerint a végtelenbe tartanak, és nem azt hogy azok valóban ilyen értéket is vesznek fel.

    A csillagászat, kozmológia ellentétben a fizikával elég látványos fejlődésen, felfedezéseken megy át még mostanában is, lásd gyorsulva táguló világegyetem, exobolygók tömkelege stb. A fizikában nagynehezen sikerült megtalálni a Higgs részecskét, de a jelenleg újnak számító, még átfogóbb modellek, részecskék bizonyítására valszeg még többet kell majd várnunk.
  • gforce9 #13
    Az einsteni elméletben a gravitáció, illetőleg a térgörbület 16 féle dologtól függ, a Higgs mező által adott tömeg az csak egy része ennek. Nem lehet pusztán a Higgs mezőnek a jelenlétével leírni. Főleg ilyen extrém helyzetben.

    Egyébként ahhoz, hogy olyan objektumot leírjunk, amelynél a szökési sebesség nagyobb mint a fénysebesség, még az einstein féle elmélet sem kellett, nemhogy a Higgs féle. Ahhoz bőven elég volt a newtoni. Egyébként van vagy 20 féle modell a fekete lyukakra. Egyelőre még csak találgatják melyik lehe a nyerő. Ezért is vannak a megfigyelések.
  • NEXUS6 #12
    Ha azt nézzük, hogy a feketelyuk egy olyan tömegű/és viszonylag kis méretű objektum, ami körül kialakul az eseméynhorizont , valamint, ha figyelembe vesszük, hogy a tömeg gyakorlatilag bizonyos anyagi részecskék Higgs-mezővel történő kölcsönhatásának az eredménye, akkor viszont ebben a modelben szerintem értelmetlen a fehér lyukak, vagy féregjáratok feltételezése.

    Az Einsein által feltételezett téridő görbület ebben az esetben mondhatni virtuális, a Higgs-mezővel való kölcsönhatás mértékét jelenti, nem pedig valami extra dimenzióban való "kitüremkedést".
  • globint #11
    Nem nagy ügy!
    Politikusok szerint (és akiket ők irányítanak, fizetnek) nem kell az igazat megmondani, csak izgalmasat kell mondani. Már öreg vagyok, hallottam már (főleg az oroszoktól, de másoktól is) hangzatos célokat, amik soha nem valósultak meg, de jól hangzottak. Csak egy kicsi példa: nem engedték a lakásomba bevezetni a vizet, mert oda sztrádát tervez a MSzMP KB. Ennek 40 éve, még mindig nincs ott sztráda, és még mindig nincs víz a lakásban. :-(
    Ki fogja felelősségre vonni a most nyilatkozót, ha 25 év múlva sem találnak semmit, mert soha nem is kerestek. Persze azt nem is fogjuk megtudni, tényleg kerestek-e valamit azokkal az ósdi cuccokkal, vagy csak leadtak valami fantazmagóriát?
  • ProgServ #10
    Szerintem nagyon nagyon érdekes, hogy féregjáratot keresnek! Nem csak az érdekes, hogy találnak vagy sem.
    Azért érdekes, mert ez csak az emberi fejben született meg, mint lehetőség, még ilyet senkisem látott.
    És kutatják mégis. :)
    Örülök, hogy legalább az oroszok foglalkoznak a témával, és erősen furcsállom, hogy kína, USA, nem...vagy csak nem nyilvánosak a projektek.
  • Nemzsidó #9
    Miért bizonyítaná a fehér-lyuk esetleges felfedezése az idő kétirányú voltát?
    Az csak arra adna választ, hogy a fekete-lyukba beáramló anyag egy vélhetően térgörbületen keresztül kidobódik egy attól számunkra távolinak látott helyen. Az ősrobbanás lehetett egy fehér-lyuk is.

    -------------------------
    Az általam használt kötőjeles írásmód megfelelő lenne nektek?
  • WoodrowWilson #8
    A 107/b szerint én is inkább egybeírnám, de úgy néz, hogy itt győzni fog a hagyomány, és marad külön, mint pl. a fekete doboz (aminél aztán tényleg nem lehetne vita tárgya, hogy megváltozott-e a jelentése).
  • xyl #7
    Ennyi erővel a Nagy Bumm helyett is írhatnánk Nagybummot... Engem inkább az érdekelne, hogy hány ilyen projekt lehet a világon, ami elkekzdődött, eljutottak valameddig, abbamaradt, aztán viszonylag egyszerűen be lehetne fejezni. Persze, a nagyobb szabású dolgok az igazán érdekesek.
  • Vol Jin #6
    Ha a fekete egy szimpla jelző lenne, akkor valóban külön kellene írni, mert a lyukra úgy vonatkozik, hogy közli annak fekete voltát. Csakhogy ebben az esetben egy új kifejezést hoz létre, mert a feketének és a lyuknak sem az lesz az értelme, amit önmagukban jelentenek. És ez akkor is így lesz, ha a professzorok az egyetemen kocka jellegükből adódóan nem ismerik a nyelvtant. Ez a kifejeztés úgy terjedt el helytelenül, hogy a csillagászok hülyék voltak a nyelvtanhoz, a nyelvészek meg hülyék voltak a csillagászathoz, hogy a helyszínen jelezzék, hogy emberek, azt nem úgy kell írni.