Ötvös Tibor
The Book of Unwritten Tales kritika
A játékvilág fejlődésével bizonyos stílusok szinte teljesen kihaltak. Míg az akciójátékok rajongói igazi dömpinggel számolhatnak, addig a kalandjátékok és a logikai alkotások kedvelői számára alig csurran-cseppen valami.
Szerencsére akadnak még fejlesztők, akik látnak fantáziát a fent említett két stílusban és számos klasszikus is visszatért már új köntösben. A napokban jelent meg egy, igazi klasszikus elemekkel operáló alkotás, mely a The Book of Unwritten Tales címet viseli és remek szórakozást nyújthat a kiéhezett rajongóknak.
A történetben számos szereplőt irányíthatunk majd, kiknek élete egy öregedő archeológus által megtalált tárgy miatt örökre összefonódik. A lelet nem mellékesen egy kitörni készülő háborút is megelőzhet, így fontos, hogy megtaláljuk a tárgyat és biztos helyre helyezzük azt.
A sztori elején egy tünde és egy nyughatatlan gnóm irányítását kapjuk meg, de később további tréfás karakterekkel bővül a lista. Egyszerre azonban csak egy alakot irányíthatunk, de bizonyos részeknél tetszőlegesen válthatunk a csapat tagjai között. Kalandjaink során kiemelt szerepet kapnak a dialógusok, melyek közül a Mass Effectben látott módszerrel választhatunk.
Fontos, hogy a kapott válaszok illetve a megfelelő időben és helyen feltett kérdések komolyan befolyásolják a történet kimenetelét. Szerencsére a Discworld sorozathoz hasonlóan a The Book of Unwritten Talesből sem hiányzik a humor, mely alkalmanként kiverheti pár játékosnál a biztosítékot, de még így is bőven elviselhető. Ráadásul a szituációk és a beszólások is néha nagyon ütnek, szóval egy kis altesti humor megbocsátható.
A játék szépen sikerült. A 3D-s hátterek előtt jól mutatnak a 2D-s alakok. A rajzfilmes megvalósítás és az animációk is nagyon simák és kellemes élményt nyújt a szemnek végig a közel 12-14 órás kaland. Sajnos a kalandjátékok alapja a megfelelő kihívások állítása a játékos elé.
Ez az első pont, ahol a játék a szememben kicsit megbukott. A The Book of Unwritten Tales ugyanis biztosra megy, így nem lesznek olyan helyzetek, amikor órákra elakadunk: egyszerűen mindent összepárosítunk mindennel és az egyik ilyen párból kijön a megoldás. Ráadásul az éppen használható tárgy az Inventorynkban csillog, szóval kihívás nem sok akad.
Az utolsó bekezdésben felsorolt hibák ellenére a The Book of Unwritten Tales kellemes kikapcsolódás, de soha nem lesz olyan klasszikus, mint a LucasArts korai termékei (Monkey Island széria, Loom, The Dig és társai) vagy a Broken Sword. Ennek ellenére ajánlom kipróbálásra, ha pedig valaki elakadt, a fórumban nyugodtan kérdezzen.
Szerencsére akadnak még fejlesztők, akik látnak fantáziát a fent említett két stílusban és számos klasszikus is visszatért már új köntösben. A napokban jelent meg egy, igazi klasszikus elemekkel operáló alkotás, mely a The Book of Unwritten Tales címet viseli és remek szórakozást nyújthat a kiéhezett rajongóknak.
A történetben számos szereplőt irányíthatunk majd, kiknek élete egy öregedő archeológus által megtalált tárgy miatt örökre összefonódik. A lelet nem mellékesen egy kitörni készülő háborút is megelőzhet, így fontos, hogy megtaláljuk a tárgyat és biztos helyre helyezzük azt.
A sztori elején egy tünde és egy nyughatatlan gnóm irányítását kapjuk meg, de később további tréfás karakterekkel bővül a lista. Egyszerre azonban csak egy alakot irányíthatunk, de bizonyos részeknél tetszőlegesen válthatunk a csapat tagjai között. Kalandjaink során kiemelt szerepet kapnak a dialógusok, melyek közül a Mass Effectben látott módszerrel választhatunk.
Fontos, hogy a kapott válaszok illetve a megfelelő időben és helyen feltett kérdések komolyan befolyásolják a történet kimenetelét. Szerencsére a Discworld sorozathoz hasonlóan a The Book of Unwritten Talesből sem hiányzik a humor, mely alkalmanként kiverheti pár játékosnál a biztosítékot, de még így is bőven elviselhető. Ráadásul a szituációk és a beszólások is néha nagyon ütnek, szóval egy kis altesti humor megbocsátható.
A játék szépen sikerült. A 3D-s hátterek előtt jól mutatnak a 2D-s alakok. A rajzfilmes megvalósítás és az animációk is nagyon simák és kellemes élményt nyújt a szemnek végig a közel 12-14 órás kaland. Sajnos a kalandjátékok alapja a megfelelő kihívások állítása a játékos elé.
Ez az első pont, ahol a játék a szememben kicsit megbukott. A The Book of Unwritten Tales ugyanis biztosra megy, így nem lesznek olyan helyzetek, amikor órákra elakadunk: egyszerűen mindent összepárosítunk mindennel és az egyik ilyen párból kijön a megoldás. Ráadásul az éppen használható tárgy az Inventorynkban csillog, szóval kihívás nem sok akad.
Az utolsó bekezdésben felsorolt hibák ellenére a The Book of Unwritten Tales kellemes kikapcsolódás, de soha nem lesz olyan klasszikus, mint a LucasArts korai termékei (Monkey Island széria, Loom, The Dig és társai) vagy a Broken Sword. Ennek ellenére ajánlom kipróbálásra, ha pedig valaki elakadt, a fórumban nyugodtan kérdezzen.