Berta Sándor
A gondolkozást is formálják a játékok
James Paul Gee amerikai játékkutató úgy vélte, hogy a számítógépes és videojátékok nem csak szórakoztatásra és kikapcsolódásra alkalmasak.
"Ezek a programok segítenek a valós életben nekünk abban, hogy ne csak egy, hanem több dimenzióban gondolkozhassunk. A mai világban több dimenzióban kell gondolkoznunk és nem csak egy tényező van, hanem sok. A játékok szimulációk, komplex rendszerek meghatározott szabályokkal. Amennyiben a játékosok megváltoztatnak egy tényezőt, a többi szintén azzal együtt módosul. A központi kérdés az, hogy mi a kiválasztott rendszer és miként érhetem el, hogy nekem dolgozzon? Az összefüggések felismerése és megértése a felhasználóknak nem csak a virtuális világokban segíthet. A több dimenzióban gondolkodás és a több tényező figyelembe vételének képességét az emberek használhatnák a valós világban, a valódi problémák (klímaváltozás, túlnépesedés, gazdasági válságok stb.) megoldására is. A játékok megmenthetnek minket" - jelentette ki a F.R.O.G. 08 konferencián a szakember.
Gee szerint azonban van egy probléma: a felnőttek másként tanulnak, mivel egyetlen hibát sem akarnak elkövetni. Ha nem ismerik a szabályokat, akkor ki sem akarják próbálni az adott dolgot. Viszont a játékokban szabad hibázni, mivel az nincs hatással a valódi életünkre, ráadásul az egész még szórakoztató is. Az iskolákban azonban a kudarctól való félelem megakadályozza, hogy a fiatalok szabadon gondolkozhassanak, ezt törhetné meg a játék.
A játékkutató hozzátette, hogy nincs jó vagy rossz program. Az amerikai hadsereg például játékokkal gyakorlatoztatta a katonákat, mára azonban rájöttek a vezetők, hogy többet értek volna, ha az Irakban küldött egységek tagjainak inkább a helyi nyelvet és szokásokat tanították volna meg. Az Egyesült Államokban szintén jól látható, hogy hiába fér ugyanahhoz a programhoz egy szegény és egy gazdag gyermek, utóbbi jóval többet tud tanulni belőle. Ennek a megváltoztatása egyaránt pedagógiai és társadalmi feladat. A játékok nem csodaszerek, de ki kell használni a bennük rejlő lehetőségeket, zárta előadását James Paul Gee.
"Ezek a programok segítenek a valós életben nekünk abban, hogy ne csak egy, hanem több dimenzióban gondolkozhassunk. A mai világban több dimenzióban kell gondolkoznunk és nem csak egy tényező van, hanem sok. A játékok szimulációk, komplex rendszerek meghatározott szabályokkal. Amennyiben a játékosok megváltoztatnak egy tényezőt, a többi szintén azzal együtt módosul. A központi kérdés az, hogy mi a kiválasztott rendszer és miként érhetem el, hogy nekem dolgozzon? Az összefüggések felismerése és megértése a felhasználóknak nem csak a virtuális világokban segíthet. A több dimenzióban gondolkodás és a több tényező figyelembe vételének képességét az emberek használhatnák a valós világban, a valódi problémák (klímaváltozás, túlnépesedés, gazdasági válságok stb.) megoldására is. A játékok megmenthetnek minket" - jelentette ki a F.R.O.G. 08 konferencián a szakember.
Gee szerint azonban van egy probléma: a felnőttek másként tanulnak, mivel egyetlen hibát sem akarnak elkövetni. Ha nem ismerik a szabályokat, akkor ki sem akarják próbálni az adott dolgot. Viszont a játékokban szabad hibázni, mivel az nincs hatással a valódi életünkre, ráadásul az egész még szórakoztató is. Az iskolákban azonban a kudarctól való félelem megakadályozza, hogy a fiatalok szabadon gondolkozhassanak, ezt törhetné meg a játék.
A játékkutató hozzátette, hogy nincs jó vagy rossz program. Az amerikai hadsereg például játékokkal gyakorlatoztatta a katonákat, mára azonban rájöttek a vezetők, hogy többet értek volna, ha az Irakban küldött egységek tagjainak inkább a helyi nyelvet és szokásokat tanították volna meg. Az Egyesült Államokban szintén jól látható, hogy hiába fér ugyanahhoz a programhoz egy szegény és egy gazdag gyermek, utóbbi jóval többet tud tanulni belőle. Ennek a megváltoztatása egyaránt pedagógiai és társadalmi feladat. A játékok nem csodaszerek, de ki kell használni a bennük rejlő lehetőségeket, zárta előadását James Paul Gee.