Eleget repülni nem lehet: ez az állítás igaz a "valódi" és a szimulátoros repülésre egyaránt. A földtől elrugaszkodás élményét a Jövő Házában bárki kipróbálhatja, természetesen csak számítógépek segítségével. A vállalkozó kedvű látogatók egy Boeing 737-700-as pilótafülkéjében próbálhatják ki, milyen érzés lehet egy csaknem 70 tonnás repülőgépet irányítani.

A szimulátor megszokott eszköze a pilóták kiképzésének: ritka azonban az olyan fejlett szimulátor, amely a nagyközönség számára is elérhető. És ritka az az elszántság is, amellyel Kozma András építette fel a "mű" repülőgépet. A komplex, 6 számítógépből álló rendszer integrálása, a szükséges alkalmazások kifejlesztése több mint egy esztendőnyi munkát jelentett. A feladatot a komplexitás mellett a megfelelő műszerek beszerzése is nehezítette.

A pilótafülke felépítése a valódi 737-700-asok fülkéinek lefényképezésével és gondos feltérképezésével kezdődött. A kapcsolók, kezelőegységek, kontroll-lámpák a lehető leghűebben követik a valódi repülőgép felépítését. A működtetés már az informatika feladata: a három projektor által vetített képek alapvetően hétköznapi, a kereskedelmi forgalomban megvásárolható számítógép-konfigurációkkal keletkeznek.

Komoly feladatot jelentett a műszerek, kijelzők, kapcsolók élethű működésének biztosítása. A feladat nagyságát talán jól jellemzi az, hogy összesen 35 darab USB-csatolón keresztül vezérlik az egyes külső műszeregységeket. Bár a Boeing 737-700-as már "glass cockpit" pilótafülkével repül, azaz a kapitány és az elsőtiszt TFT LCD-monitorokon keresztül kommunikál a repülőgép rendszereivel, biztonsági okokból a repülés szempontjából legfontosabb műszerekből (mint például a sebesség- és magasságmérő, a műhorizont vagy éppen a süllyedést vagy emelkedést mérő variometer) egy hagyományos, analóg példány is helyet kapott a műszerfalon. Ezek működtetése, kezelése a szimulátorban is megoldott, léptetőmotorok segítségével. A teljes műszerfal összehangolt működéséhez külön alkalmazást fejlesztettek ki, így még a repülőgép fedélzeti számítógépe is teljesen működőképes.

Az Intel-alapú számítógépeken a Microsoft Flight Simulator 2004-es változata fut. Az alapprogramot számos más program is kiegészíti: például a szimulátor pilótája egy külső alkalmazásnak köszönhetően az éppen aktuális, valós időjárási viszonyokkal találkozik. Az alapprogramhoz képest egy sokkal pontosabb Ferihegy vár a virtuális kalandozókra: a magyar repülőtér pontos mását szintén Kozma András és csapata alkotta meg.

A központi számítógép, amely a szimulátor megjelenítéséért is felelős, két Intel Core 2 Duo E6700 2,66 gigahertzes processzorral, 2 gigabájtnyi memóriával és 3 darab NVIDIA 7800GTX videokártyával van felszerelve. A segédfeladatokat ellátó asztali és mobil számítógépek 2,8-3 gigahertzes órajel-frekvenciájú Intel Pentium 4-es lapkákat alkalmaznak.

A fejlesztés természetesen nem állhat meg: Kozma Andrásék már gondolkodnak az új Flight Simulator X-feltelepítésen. Ehhez azonban még kisebb fejlesztéseket kell elvégezni, mind a pilótafülkét működtető alkalmazásokon, mind magukon a számítógépeken, hiszen az újabb változat jelentősen nagyobb hardverigényeket támaszt. Kisebb, de annál örömtelibb problémát okoz, hogy a szimulátor nagyon népszerű: így csak a hétfői, rendes üzemszüneti napok állnak rendelkezésre, ha a rendszer javítani vagy fejleszteni kell. Igaz, a fülke és a mögötte lévő komoly informatikai rendszer az elmúlt egy esztendő során kiválóan teljesített, így sok javítanivaló nem is akadt. Talán egy kivétel mégis van: a pilóták két ülése lassan felújításra szorul.