Kiadó: Blizzard Entertainment
Fejlesztő: Blizzard Entertainment

Rendszerkövetelmények:
Minimum: 400 MHz-es processzor, 128 MB RAM, 8 MB-os videókártya
Ajánlott: 600 MHz-es processzor, 256 MB RAM, 32 MB-os videókártya
Hasonló játékok: Age of Empires sorozat vagy a Warcraft elődök
Kategória: valósidejű stratégia

Egy évvel az eredeti Warcraft III kiadása után, amikor még annak eladási adatai mindig fényesen csillognak, a Blizzard megjelentette a kiegészítőt is. Általában egy ilyen kiegészítő valamiféle új tartalmat, új fegyvert, új pályákat, karaktereket kell, hogy tartalmazzon, meghosszabbítva az eredeti játék élettartamát. Ez egyszerűen hangzik, de mégis a legtöbb esetben kidolgozatlan, üres, gyenge koncepciójú kiegészítőkkel találkozunk, hagy ne soroljam. De ők a Blizzard, akikről elmondhatjuk, hogy sok egyéb más mellett a kiegészítők mesterei is.

Kiadnak egy játékot, hagynak elég időt, hogy a bugok kiderüljenek, közben a történetet csiszolgatják, majd mikor eljön az idő előrukkolnak valami fergetegessel. Az felkelti az érdeklődést újra az eredeti játék iránt és újra ezreket tesznek függővé. Itt is ugyanez történt, hiszen a Frozen Throne-ban az ismert négy fajt vezérelhetjük jón, s rosszon keresztül, persze felvértezve számos újdonsággal, 9 új hőssel, új egységekkel, szövetségesekkel, NPC-k (Non-player Character) seregével, és még annyi mindennel, hogy ezt inkább nem a bevezetőben írom le.


Az ördög nem alszik

A háborúnak vége. A Burning Legion úgy tűnik vereséget szenvedett, Archimonde legyőzésével a Night Elfek kicsiny, ámbátor kemény csapata az emberek és orkok segítségével visszaverte a támadást, melyet szem nem látott évezredek óta. Most minden csendes, hegyesfülű barátaink az erdők rendbetételén dolgoznak. A történet ott folytatódik, ahol a Warcraft III véget ért.

Természetesen egyik mese sem kezdődhet így, ugyanis az elfektől disszidált Illidan valami nagyon gonosz dolgon töri a fejét. A játék bevezető animációja által részesei lehetünk annak, ahogyan a születését tekintve Night Elf, de újabban démoni szerepben is tetszelegő hős a hatalom megszerzéséhez szövetségest keresve egy mindeddig elfelejtett fajt hív új életre. Mivel az emberek és orkok szövetséget kötöttek, ezért elméletileg ők kilőve, szárazföldön pedig nem sok más fejlett faj él, ezért új barátaink, illetve ellenségeink a Nagák, a víz alól szivárognak elő. Valaha ők is Elfek voltak, de egy átoknak köszönhetően elkorcsosodva a vizek mélyére kényszerültek. Most viszont égnek a vágytól, hogy visszakapják mindazt, ami szerintük őket illeti.


A történetbe körülbelül itt kapcsolódunk bele mi, és ennél tovább nem is szeretném pörgetni, mert a már jól ismert Blizzard féle feszültségkeltő történetszövésben itt sem lesz hiány. A sztori minden részletében kidolgozott és szinte percről perce követhetjük az eseményeket, természetesen aktív szereplőként. A Blizzard kitett magáért és a kiegészítőben minden eddiginél fergetegesebb küldetés repertoár áll előttünk. Az előző részben két nagy kérdőjel maradt, ami természetesen most a gerincét adja majd az eseményeknek.

Az első az előbb említett Illidan, aki félig elf, félig démon formában menekül a teljesen elf Maiev elől, aki a Night Elfek új hősnője. Maiev megrögzött célja, hogy Illidant újra egy biztos és lehetőleg sötét és hideg helyen tudják. Persze a szökevénynek is lesz ehhez egy-két szava, hisz új barátaival együtt a Fagyott Trón megszerzésére pályázik. A második kiindulóponthoz egy kicsit térben ugorva találunk egy másik jelentkezőt a trónra. Arthas herceg, aki új kardjával, a Frostmourne-nal túlvilágra küldte saját apját, élére áll a király nélkül maradt, háborútól szétzihlált Lordaeronnak és gondolom a hullák összegyűjtésével :) egész tekintélyes erőre sikerül szert tennie.


A brazil szappant megszégyenítő összetett cselekmény

A játékban három fő küldetéssorozat vár ránk, az első az éjjeli elfek üldözős története, a második a magukra maradt emberek új komponenssel, a Blood Mage-ek családjával kiegészült seregének küzdelmeit mutatja be, majd a harmadikban Arthas herceg, király, bármi... szellemi vezető útját járja végig a hatalom beteljesedéséig.

Az ork törzsek is eléggé a nulláról indultak, hiszen a háború teljesen szétzúzta népüket. Thrall apjáról elnevezve, új törzset alapít Durotar néven, s egy távoleső kolóniát létrehozva próbál szerencsét. Ez lesz a negyedik kampány, ahol az ork-ogre félszerzet Beastmaster szerepében léphetünk akcióba. Az akcióba lépést szószerint értettem, hisz a hős, miután megérkezett - bár sokan furcsán néznek rá -, de Thrall szívesen látja és egyből rábíz néhány elintéznivaló apróságot a környéken. Majd egyre komolyabb szituációkba keveredik a hős illetve Troll Shadow Hunter csatlósa.

Ez a kampány egyetlenegy nagy küldetés, ami inkább hasonlított - SŐT egy az egyben - Diabló hangulatú. Van egy kis város, nem messze tőle egy helyőrség, néhány kűlső NPC-vel. Barangolhatunk egy óriási területen, néha kisebb barlangrendszerekbe, völgyekbe jutva. A szörnyek újrateremtődnek, pénz kapunk ha megöljük őket. Lesznek főellenségek, stb. Tehát a stratégiából kicsit átléptünk rpg-be, ami igazán hangulatossá teszi az egész játékot. Ráadásul ez csak az Act I. (ismerős elnevezés ez is :) ), a további részeket majd netről letölthetjük ingyen. Mondhatni kiegészítőt adnak majd ki a kiegészítőhöz. Lehet ezt még fokozni? További újdonságok

A történeten felül vagy inkább amellett szóli kell a töménytelen új egységről, térképről és egyebekről.
Kezdeném a hősökkel, minden faj kapott egy-egy újat. Az elfek a már említett Maievvel lettek gazdagabbak, aki kemény és gyors harcos, a teleportugrás és a megidézett segítő szellem segítségével elengedhetetlen kelléke lesz a csapatnak. Az orkok régi szövetségesük, a trollok egy kiemelkedő harcosát tudhatják maguk mögött, aki néhány trükkös varázslata mellett (békává vagy épp mivé változtatás, villámló kígyó idézés) a gyógyító sugárkezelésével tesz sokat a fronton harcolókért. Az emberek új barátaik vezérét állították csatasorba, a Vér Mágust, akinek olyan a szeme, mint azoknak, akik egyhuzamra végigviszik a campaignt, mellesleg iszonyat erős támadóvarázslatokkal rendelkezik, persze nem érdemes őt sem beküldeni a tömegbe. Az élőhalottak pedig feltámasztották egyik ősi harcosukat, a Crypt Lordot, azaz a Kripták Urát, a nerubiai hőst, aki hatalmas csapásaival tizedeli az élőket, mellesleg, segítségül hívhatja kisebb-nagyobb előhalott barátait.


Ha ez esetleg nem lenne elég, akkor beszavazhatunk a partiba még 5 másik semleges hőst is. A Naga tengeri boszorkányhoz lesz szerencsénk a küldetések során, aki kemény hátvédnek ígérkezik. Míg az orkoktól jól ismert Beastmaster kőkemény élharcos, megidézett állataival, néha állatseregeivel együtt. A Dark Ranger egy kialvatlan durcás Night Elfhez hasonlít legjobban, és úgy is viselkedik, míg a Pit Lord a Burning Legion istencsászárának kicsinyített mása. A legviccesebb pedig a Pandarian Brewmaster, egy sörivó pandamaci, aki szerintem a Blizzardos fiúk humorát dicséri.

Új egységekből is jutott mindenhova egy, bár kicsit már unalmasnak kezd hatni ez a felsorolás, dehát ez egy kiegészítő és ennek van hírértéke. Az emberek és az orkok 3-3 az elfek és az élőhalottak 4-4 új egységet kaptak, amelyekből van amit gyárthatunk, van amit idézhetünk magunk mellé. Az új egységek kiegyenlítik az adott faj gyengeségeit, így hegyezve tovább a már eddig is precíz egyensúlyt a 4 faj között, amire eddig szerintem ilyen szinten rtsben nem volt példa. Az elfek többek közt kaptak egy erős Hegyi óriást, míg az orkok és emberek légi egységeket szereztek be.


Ami igazán érdekes az a játékos által építhető bolt. Fajspecifikusan 4 különböző boltra tehetünk szert, és egész mókás dolgokat vásárolhatunk hőseinkkel. Néhány példát kiemelve, az embereknél azonnal felépülő őrtornyot cipelhetünk magunkkal, vagy éppen az adott pályának megfelelő kisállatot indíthatjuk felfedező útra az ellen bázisa felé. Gondolom emlékszik még mindenki a Starcraftos parazita trükkre. Az orkoknak is van azonnali dolguk, de nekik városháza, míg az elfek kedvükre csinálhatnak éjszakát maguknak. Az élőhalottak pedig, hogy a terjeszkedésben semmi se gátolja őket, konzerv trutyival fertőzhetik meg a földet távol bázisuktól is.

Népek tengere

Azaz a játszható fajokat körülvevő egyéb jószágok serege. Sok rts-nél megszokhattuk, hogy kietlen pusztákon csak a játékosok által irányított 25 egység rohangál fel-alá és gyilkolja egymást, de itt egy élő környezet részesei leszünk. Eddig is számtalan bolyongó lélekkel találkozhattunk, illetve a Blizzard találmány, a native ártalmatlan lények jelenléte is kellemes érzetet kelt a játékosban. Ezt csak tovább fokozták azzal, hogy néhány új fajt is bevettek a játékba, amik szintén egész kis családokat alkotnak. Sokszor kűlsőben minimálisan eltérő lények különböző szinteken más más méretben, színben és tulajdonságokkal felvértezve keserítik meg egyjátékos küldetéseinken való továbbjutásunkat. Igazából meg sem merem becsülni, hogy ezeket összeszámolva hány különböző izgő-mozgó teremtménnyel találkozhatunk a játékban, de az biztos, hogy meghaladja az eddigi összes stratégia ilyen számadatát.


Az újak között egyrészt a Naga családot érdemes megemlíteni, amiből akár játszható fajt is lehetne varázsolni, lévén hogy épületekkel is rendelkeznek és van jónéhány egységük, és gondolom valamelyik lelkes rajongó a megújúlt térkép- és kampány-szerkesztő segítségével hamarosan ez is megvalósul. Másrészt itt vannak a kisebb haverok, mint a tengeri teknősök egész palettája az ékszerteknős mérettől egész az extra galapagoszi atomteknősig. Illetve csak felsorolás szintjén a Mur'gul Snarecasterek (szép név), a Draeneri Darkslayer és a Magnataur Warrior csapat. Nem tudom miért van az, hogy egy fantasy annál fantazibb minél kimondhatatlanabb és megjegyezhetetlenebb nevű karakterek vannak benne. Grafika: Mondhatni mit sem változott, szóval nem kell új procit vagy videókártyát vásárolnunk a játék mellé, viszont számos látványelem került be újításként. Az elfek főnixe példának okáért gyönyörűre sikerült és három új tereptípust is alkottak a készítők, melyek ha lehet még misztikusabbak és néhol félelmetesebbé tették a hangulatot. A legjobban az azték érzetet keltő romos táj tetszik, de a kiegészítő fagyos motívumát kiérdemlő terep sem panaszkodhat. Az új épületek, egységek és hősök mind-mind aprólékosan megtervezett munkák. Tehát itt nem tudok leírni semmilyen áttörő momemtumot, de minden kis sziporka által könnyebben bele tudjuk élni magunkat a Warcraft világába.

Kezelőfelület: Szintén a megszokott Warcraft III, persze egy kiegészítőnél badarság is lenne változtatni ezen. Viszont plusz dolgok itt is bekerültek a kosárba, például a kistérképen látjuk a creepet is, tudunk queueba tenni épületfejlesztéseket akár egységtréningekkel egyszerre is. A limitált egységkijelölés megmaradt, ami nem is baj, hiszen ez nem a C&C, ahol a lényeg, hogy egy rakat katonával lerohanjuk a másik tábort.

Játékmenet: Amint már írtam róla, frenetikusra sikeredett e téren a kiegészítő. Ami miatt érdemes megszerezni, az talán ez a rész. Hihetetlenül izgalmas küldetések, minden pályán továbbra is fő és opcionális feladatok, amik már nem jönnek olyan automatikusan, mint az eredeti játékban. Van ahol igenis hülyére kell keresgélni magunkat mire rájövünk hogy hol a megoldása egy rejtett feladatnak. A single player kampányok kivégzése után még mindig ott a lehetőség a gép elleni küzdelemre, illetve a később letölthető hivatalos és nem hivatalos "kiegészítő kiegészítők", pályák, küldetések teszik majd örök érvényűvé ezt a darabot.

Hangeffektek: JOB'S DONE! Az új karakterekhez természetesen megfelelő hangok kapcsolódnak, előfordul néhány új hang, dörmögés vagy üvöltés, de igazából itt lustálkodtak kicsit a srácok. Valószínűleg nem tartott volna sokáig néhány új hangot felvenni, és belerakni a csomagba, mert kicsit unalmas tud lenni - főleg a sok hős alapú küldetésnél - az a négy-öt mondat, amit szerencsétlenek ismételgetnek minden egyes klikkelés után. Ha elmentek volna ebbe az irányba, akkor érdemes lett volna erre is odafigyelni. Ezen kívül nincs gond a hangokkal, mind odaillő és sokszor vicces is.

Zene: Aki játszott már Blizzard játékkal annak nem fogok újat mondani. Jól eltalált, akár órák után is hallgatható zenék vannak az új pályák alatt, és felcsendülnek a régi dallamok is, természetesen amolyan warcraftos stílusban. Kellemes pörgős muzsikák szólnak csaták alatt, nem kissé vérpezsdítő hatással. Úgy gondolom erre nem kell több magyarázat, öt csillag.

Multiplayer: A Battle.net. Nagyobb, hosszabb, vágatlan. Szintén kiegészült a netes játék megszállottak szentélye egy-két új opcióval. Tournament funkció került be, illetve pofozgatták kicsit a már meglévő rendszert. A Frozen Throne megjelenésével egyidőben az eredeti Warcraft3-hoz is kijött a patch, tehát a régi játékosok is élvezhetik az előnyöket, bár egy idő után kénytelen lesz mindenki beszerezni ezt a kiegészítőt, ha játszani akar a nagy tömeggel. A hivatalos térképek közé bekerült egy tower defense és egy survivor challenge típusú pálya is, tehát a Blizzardnál is tudják, hogy mi a dörgés a multi játékokban. Helyi hálóban is tudunk továbbra is játszani, szóval LAN partira fel!

Intelligencia és nehézség: Itt sajnos nem tudok olyan pátosztelien fogalmazni, talán ez egy kicsit gyenge pontja a dolognak. A nehézséggel még nem is annyira, hiszen hard fokozaton érhetnek a kampányok során meglepetések, normalon viszont könnyen végigvihető egy gyakorló rts játékosnak. Az egységek viszont annak ellenére, hogy ha látják a végüket, akkor visszavonulnak (ez már a Starcraftban is megvolt), nem mutatnak semmilyen komolyabb jelet arra, hogy okosodtak volna. Ha meglátnak, rohannak, és megpróbálnak szétszedni.

A sima multi játékban a gép használja a durván lerohanós taktikát. Ami mondjuk meglepett, hogy nem mindig ugyanarról az oldalról támad, tehát végsősoron az AI-n állítottak valamit, de ha kiismeri az ember a gép taktikáját, ami nem nehéz, akkor hipp-hopp le lehet verni. A nehézséget fokozni illetve csökkenteni lehet egy új opcióval, amivel handicapet (hátrány) állíthatunk be magunknak vagy a gépi ellenfélnek. Ez gyakorlatilag tíz százalékos ugrásokkal életerőpont csökkentést jelent. Jó lehet mondjuk úgy 3 hard gép ellen küzdeni, hogy nekünk minden egységünk fele HP-vel indul… Az kihívás :).

Összegzés: Néhány helyen azt írták, hogy más kiadó ezt külön játéknak adta volna el, és igazuk is van. Teljesen újszerű, sziporkázó koncepcióra épített, szinte tökéletes kiegészítőről van szó. Ahogyan a Warcraft III az év játéka lett, úgy lesz ez most az év kiegészítője. Az egyetlen probléma talán az ára. Kiegészítőket nem nagyon szoktak ezen az áron kidobni, de a Blizzard úgy gondolta, hogy nagyot alkotott, akkor adjunk ki érte kicsit több pénzt. 35 dollár, avagy 8000 Ft - ennyit szerintem megér, főleg a Battle.net miatt. Le lehet tölteni, de talán a CD védelem helyett a Blizzard választott jobb taktikát. Adott nekünk valamit, amiért megéri megvenni. A küldetések és a single player lekötnek mondjuk egy átlag gamert egy hétre, aztán jöhet újra a multi, ahol a kiegyenlített seregek és az egyéb újítások megbolygathatják a mára kicsit állóvízzé nyugodott multi scene-t. Az összesítettben a pontja szerintem nem kérdéses, maximális csillaghullás.