Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: Westwood

Rendszerkövetelmények:
Minimum: PIII 800 MHz processzor, 128 MB RAM, 32 MB-os GF2 vagy Ati 7500, 1.8 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: 1,8 GHz processzor, 256 MB RAM, 64 MB-os GF3, 1.8 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Warcraft III, Age of Mithology
Kategória: RTS

Rohan az idő. A minap, amikor kezembe vettem a Command & Conquer széria legújabb darabját a Generals-t, telepítés közben a monitorra meredve azon merengtem, hogy mintha csak tegnap lett volna az a pillanat, amikor középiskolás koromban először indítottam el a Westwood első sikertermékét, a Dune 2-t. Annak ellenére, hogy az izgalmas órák, napok élénk emlékei még mindig a élnek, ez a pillanat bizony nem tegnap volt, hanem több, mint 10 évvel ezelőtt. E 10 év alatt a Dune 2-től a C&C Generals-ig látványos fejlődésnek lehettünk szemtanúi.

Bár a Dune 2 óta a Westwood berkeiből származó játékok megjelenésükben, kezelhetőségükben radikális változásokon mentek keresztül, és a játékok alatt futó vas is sokszorosan kicserélődött, mégis egy-egy vadhajtástól eltekintve, a C&C stratégiáktól mindig ugyanazt az izgalmas, pergő játékmenetet, érdekes történetet, a kor követelményeinek megfelelő grafikát, egyszerű és logikus kezelhetőséget, egyszóval a jól bejáratott és megszokott koncepciót vártuk és kaptuk. A C&C hívők nagy örömére a Generals is bír ugyanazokkal az erényekkel, melyek élvezetessé tették a korábbi játékokat.


Előzmények, alapok

Az előző részektől eltérően a C&C Generals-nak nincs igazán komoly sztorija, a missziók egyszerűen csak a 21. század jelenében játszódnak, hátterükben valószerűnek is tekinthető eseményekkel. Ez olyannyira igaz, hogy az amerikaiak oldalán az első misszió egyből Bagdad elfoglalása, amely jelen politikai helyzetben akár a következő 1-2 hónap véres valósága is lehet. Az igen rövid bevezető videóból sem derül ki sok minden, mivel a videó maga történet nélkül, mindössze akciójelenetek és élőképek sorozata.


A Command & Conquer Generals alapvetően a klasszikus real-time stratégia legjobb hagyományait követi, egy két újítással fűszerezve: minden misszió elején alapvető feladatunk, hogy felépítsük a támaszpontunkat, megszervezzük a pénzbevételeket, megoldjuk a támaszpont védelmét, illetve a bevételekből megfelelően felépített és kifejlesztett haderőt állítsunk fel, amellyel aztán legyalulhatjuk az ellenséget a térképről. Kb. ez volt eddig az összes real-time stratégia játékmenetének a lényege. A Generals azonban további újítást is hozott a játékmenetben, mégpedig a tábornoki rangfokozatok és a tapasztalati szint bevezetésével. A játékban ugyanis már nem csak az egységeink kaphatnak egyedileg "előléptetést", ahogy ezt már megszokhattuk a Red Alert 2-ben, hanem a játékos maga is. Több-kevesebb összecsapás után feljebbvalóink előléptetéssel jutalmaznak, amelynek technikai előnye, hogy az ekkor kapott tapasztalati pontok segítségével egyre nagyobb erejű haditechnikát vethetünk be.


A hadseregünk és bázisunk megvásárlásához a Dune2 óta minden korábbi C&C-ben ugyanúgy juthattunk pénzhez: a pálya bizonyos területein megjelenő "fűszert" kombájnokkal betakarítva és visszaszállítva pénzzé konvertálhattuk. Furcsa módon így volt ez az elképzelt történelmi szituációban játszódó C&C Red Alert 1 és 2-ben is. A Generals-ban szerencsére szakítottak a pénzszerzés eme bugyuta megoldásával, itt pénzt közvetlenül az "ellátmánynak" nevezett anyagok megszerzéséből és begyűjtéséből szerezhetünk. A térkép egyes helyein Supply Dockok vannak elhelyezve, amelyből az ellátmányt hazaszállítva közvetlenül pénzünk lesz. Megmaradtak a Red Alert 2-ből jól ismert olajkutak is, de itt az olajkutakat és általában az épületeket már nem a mérnökök tudják elfoglalni, hanem az egyszerű katonák, ha kifejlesztjük az ehhez szükséges képességeket. Nemzetek - haditechnikák

A játékban három nép képviselteti magát: az USA a jó oldal szerepében, annak hatalmi ellensúlyaként egy feltörekvő civilizáció, Kína, valamint a gonosz megtestesítőjeként a terroristák (GLA - Global Liberation Army).

A Westwood stratégiai játékaiban már megszokhattuk, hogy egynémely kiadó játékaitól eltérően a népek közötti különbség nem csupán a meglévő egységek átdizájnolását és átnevezését jelenti. A Generals-ban minden nép más-más haditechnikát használ, így merőben eltérő stratégiát kell alkalmazni a győzelemhez. Újdonság a harceszközök továbbfejleszthetősége, amely további stratégia elemekkel fűszerezi a remek játékmenetet.


Az USA képviseli a pénzt és az ultramodern haditechnikát, legkényelmesebb helyzetben akkor leszünk, ha őket választjuk. A fegyverarzenálban megtalálhatunk 2 tankot, egy könnyű harckocsit (Humvee), tüzérségnek Tomahawk üteget, 3 repülőt, 2 helikoptert, jól kiképzett gyalogos egységeket, és a legkorszerűbb műholdas felderítést. Előléptetésünkkor eljuthatunk egészen a "Fuel bomb" ledobásáig, amivel egy egész hadsereget letörölhetünk a képernyőről. Az ellátmányt szállítóhelikopterrel juttathatjuk a bázisra, ami további előny, mivel ellenőrzésünk hatósugarán kívül eső területekről is szállíthatunk. Nagyon hasznos amerikai épület a Strategy center, ahol stratégiánktól függő (védekezés/támadás) dolgokat állíthatunk be az egységeinkre vonatkozóan: nagyobb tűzerő, nagyobb páncél, nagyobb tűztávolság.

Kína már egy kicsit régebbi eszközöket használ, arzenáljában olyan hagyományos elemek is megtalálhatóak, mint pl. a nukleáris fegyverek, lángszóró, taposóaknák. A kínaiak speciális képessége a "horde bonus", segítségével az egységeink nagy tömegben bónusszal támadnak. Haditechnikájuk az olcsóságot, a nagy tűzerőt és a brutalitást képviseli. Az ellátmányt teherautókkal szállíthatjuk be. Jellegzetes kínai épület a Propaganda center, amely megépítése után Speaker towereket (hangosbeszélő tornyokat) helyezhetünk el. A Speaker tower körül egy bizonyos sugarú körben az egységeink regenerálódnak.


A GLA haditechnikájára a terrorista hadviselés jellemző. Míg a kínai illetve, amerikai oldalon harcolva megközelítőleg hasonló taktikával győzhetünk, a GLA oldalon egészen más szemlélet szükséges. Alapvetően a GLA nem rendelkezik nagy páncélzatú fegyverekkel, egyetlen tankja van csak, az is igen gyengécske, még nagy tömegekben is. A GLA harceszközei között egyaránt megtalálhatunk házilag barkácsolt járműveket (pl. Technician, Rocket buggy) és elavult egykori szovjet haditechnikát (Scud rakéták, RPG), illetve klasszikusan terrorista fegyvereket úgymint az öngyilkos merénylőt (Terrorist), gépeltérítőt (Hijacker), a lépfene fegyverek különböző kombinációit (Antrax bomba, Toxin traktor, stb). A GLA oldalon az ellátmányt parasztok hordják be a bázisunkra. Jellegzetes épület a Black market, ahol fejlettebb technikákhoz juthatunk, illetve az illegális kereskedelem pénzt is termel.


Mindhárom oldalon remekül megoldották a járművek javíthatóságát. Egyrészt minden járművet lehet javíttatni ott, ahol gyártották, visszaküldve az épületbe, másrészt van lehetőség a csatatéri javításra is: az amerikaiaknál a járművekben kifejlesztett Drone-ok, amely a jármű felett lebegve jelentős tűzerő is, a kínaiaknál a Speaker towerek, míg a GLA oldalon a fekete piacon kifejleszthető "sufni javítás".

Nagyon hasznos újdonság, hogy különválasztották az embereket és a járműveket. Ennek eredményeként kilőhetjük a járművekből a sofőrt (pl. a GLA oldalon Jarmen Kell segítségével), valamint a veterán egységeink elpusztulása után bizonyos esetekben ott marad a jármű vezetője, akit kimenekítve újra beültethetünk egy újonnan legyártott bármilyen járműbe, ezzel újra veterán egységhez jutunk. Grafika: A Command & Conquer Generals grafikai motorja jelentős fejlődésen ment keresztül a legutolsó Westwood stratégia, a Red Alert 2 óta. 3D engine-t kapott, amely 1024x768-as felbontásban, teljes részletesség mellett gyönyörű. Az egyes missziókat egy rövid videó vezeti be, amely technikailag a 3D motorban megrendezett jelenet. A videóból a játék irányítása és a bázisunk perspektivikus képe közvetlenül "átcsusszan" olyan érzetet keltve, mintha játék közben végig egy filmet néznénk. Az olyan apróságok, minthogy lángszóróval leégethetjük az erdőt, vagy tankokkal kidönthetjük a fákat, illetve hogy a járművek porfelhőt hagynak maguk után a sivatagban már csak hab a tortán, amely fokozza az élményt és a filmszerű hatást.

Kezelőfelület: Habár minden C&C rész kiváló kezelhetőségekkel bírt, sikerült ezen tovább javítani. A korábbi részekhez képest jobb oldalról eltűnt a radar és az egységek ikonjai, minden egy vízszintes sávba került a képernyő alsó részére. Ez a kezelőfelület dokkolható is: "lecsukva" teljes képernyőn irányíthatjuk az egységeinket. A dokkolhatóság használhatóságát csökkenti, hogy ekkor eltűnik a radarkép is.

Játékmenet: A sok technikai fejlődés ellenére a játékmenet ugyanaz maradt mint minden eddigi C&C-ben: izgalmas, pergő jelenetek, egy olyan stratégia, amely azok számára is érdekes lehet, akik az RTS-ek helyett jobban vonzódnak az akciójátékokhoz. A 3D domborzati viszonyok bevezetésével bővült a stratégia eszköztára: remek érzés, amikor a domb tetején álló 3-4 könnyű harckocsi a domborzati adottságokat kihasználva simán szétszed ugyanennyi nehézpáncélost. Kis hibának tartom viszont továbbra is a fizikai viszonyok és a fegyverek élethű lemodellezésének hiányát: bosszantó, például, hogy a pontatlanságáról híres SCUD rakéta mindig hajszál pontosan célba talál.

Hangeffektek: A fegyverek, a járművek, a robbanások hangjai hibátlanok. Nagyon élvezetes és néhol kissé gunyorosak is azok a szövegek, melyeket az egységekre kattintva hallhatunk, pl. a GLA-nál mulatságos, hogy a Westwood amerikai fejlesztői milyen szólásokat adtak az arab terroristák szájába.

Zene: Ahogy a korábbi részekben, itt is nagyon igényes, instrumentális zenét hallhatunk, amely a játék alatt mindig a színhelytől és a kiválasztott néptől függ. Eleinte élvezetes és kellemes hallgatni, tökéletesen aláfesti az akciót, de sok nap játék után jobb kikapcsolni, mert unalmassá válik.

Multiplayer: A Command & Conquer Generals egyjátékos üzemmódban is kiváló szórakozás, azonban igazi élvezeteket a többjátékos mód nyújt. Lehetőség van az interneten játszani, illetve helyi hálózaton, egymás ellen és a gép ellen egyaránt.

Intelligencia és nehézség: A Generals mesterséges intelligenciája szintén jelentős fejlődésen ment keresztül, a gép már sok olyan stratégiát is felhasznál, amelyet eddig csak humán játékosoknál láthattunk. Például nagy csatáknál jellemzően az összes AI egység mindig csak egy ellenséges egységre lő, a géptől láthatunk bekerítő hadműveleteket, több irányból vezetett támadást, a járőröző repülőink alá irányított légvédelmi ütegeket, illetve repülőivel az AI is képes rengeteg kellemetlenséget okozni. Összességében az AI kellemes meglepetés, de a sokszínűsége mellett is pár nap alatt kitapasztalható, így már nem gond brutál fokozaton is megverni.

Összegzés: Apróbb hibáitól eltekintve a Command & Conquer Generals egy kiváló játék. Olyan program, amelyet nem lehet egykönnyen megunni és félredobni, a missziók végigjátszása után is rengeteg élményt nyújt akár skirmish, akár többjátékos módban. A Westwoodnak sok nagyszerű játék és egykét ballépés után ismét sikerült egy remek programot összehozni, amit érdemes minden RTS kedvelőnek megvásárolni.