SG.hu·
Hiába az 1,3 millió aláírás, az EU nem kötelezi a kiadókat a játékok életben tartására
Az Európai Bizottság szerint a szerzői jogi és üzleti szempontok miatt nem írható elő, hogy a kiadók a támogatás megszűnése után is működőképesen tartsák játékaikat.
Az Európai Bizottság közölte, hogy nem írhatja elő a videojáték-kiadók számára, hogy játékaik a kereskedelmi forgalomból való kivonásuk után is játszhatók maradjanak, ugyanakkor együtt kíván működni az iparági szereplőkkel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel egy önkéntes magatartási kódex kidolgozásán, amely a játékok életciklusának végével kapcsolatos gyakorlatokat szabályozná.
A vita egyik előzménye, hogy a francia fogyasztóvédelmi szervezet, az UFC-Que Choisir pert indított az Ubisoft ellen, miután a játékkiadó leállította a „The Crew” online autóverseny-játék szervereit, aminek következtében a program a vásárlók számára véglegesen játszhatatlanná vált. Az ügy mögött a „Stop Killing Games” nevű kampány is felsorakozott, amely éppen a hasonló esetek miatt jött létre. Az Ubisoft álláspontja szerint a játékosok nem teljes tulajdonjogot vásároltak, hanem csupán korlátozott hozzáférést a szolgáltatáshoz. Az UFC-Que Choisir ezzel szemben azt állítja, hogy a vállalat félrevezette a fogyasztókat azzal kapcsolatban, meddig marad elérhető a játék, valamint tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott, amelyek megfosztották a játékosokat a tulajdonosi jogoktól.
Az Európai Bizottság szerint azonban a szerzői jogi és egyéb szellemi tulajdonjogi szabályok nem teszik lehetővé, hogy kötelezően előírják a játékok játszhatóságának fenntartását. A testület hozzátette, hogy együtt fog működni a fogyasztóvédelmi szervezetekkel és a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy növeljék a meglévő fogyasztói jogok ismertségét. A Bizottság közleménye szerint „a meglévő fogyasztói jogok aktív érvényesítése ösztönözheti a szolgáltatókat arra, hogy hosszabb élettartamú videojátékokat kínáljanak, és megoldásokat keressenek a fogyasztók elvárásainak teljesítésére”.
A Bizottság részletes indoklása szerint a kampány által kért jogi kötelezettség „nem lenne arányos”. A testület szerint figyelembe kell venni a szellemi tulajdon védelmét, az üzleti titkokat, a kiadókra háruló költségeket, valamint azokat a kiberbiztonsági és biztonsági kockázatokat, amelyek akkor jelentkezhetnek, amikor egy játék már nem részesül hivatalos támogatásban. A tervezett magatartási kódex tartalmazhatná például azt, hogy az online áruházak egyértelműbben tájékoztassák a vásárlókat arról, hogy egy játék a jövőben megszűnhet vagy használhatatlanná válhat. Emellett ösztönözhetné a kiadókat arra is, hogy kulturális örökségvédelmi intézményekkel együttműködve segítsék a videojátékok megőrzését.
Ugyanakkor a kódex nem kötelezné a kiadókat arra, hogy offline javítócsomagokat adjanak ki, magánszerverek működtetéséhez szükséges eszközöket biztosítsanak, vagy más módon lehetővé tegyék a játékosok számára a hozzáférés fenntartását a hivatalos támogatás megszűnése után. A Bizottság szerint a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi szabályozás már most is biztosít bizonyos védelmet. Ide tartoznak az átláthatósági követelmények, a szerződések időtartamára és megszüntetésére vonatkozó szabályok, valamint azok az esetek, amikor a fogyasztók visszatérítésre lehetnek jogosultak, ha egy szolgáltatás megszüntetése ellentétes a szerződés feltételeivel vagy a vásárlók ésszerű elvárásaival.
A Stop Killing Games kampány számára különösen fájdalmas fejlemény, hogy az Európai Bizottság elutasította a mozgalom legfontosabb követelését, annak ellenére, hogy a kezdeményezés több mint 1,3 millió támogató aláírást gyűjtött össze. A kampány hivatalosan az Európai Polgári Kezdeményezés keretében „Stop Destroying Videogames” néven futott. Alapvető célja az volt, hogy a kiadók ne tehessék használhatatlanná azokat a játékokat, amelyeket korábban teljes értékű termékként adtak el a vásárlóknak, még akkor sem, ha a hivatalos támogatás vagy a szerverüzemeltetés véget ér. 2026 januárjában a kezdeményezés hivatalosan is elérte a szükséges küszöböt: 1 294 188 hitelesített támogató nyilatkozatot gyűjtött össze, meghaladva az egymilliós minimumot, amely az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatának előfeltétele. A kezdeményezést februárban mutatták be a Bizottságnak, áprilisban meghallgatást tartottak róla az Európai Parlamentben, májusban pedig plenáris vitára is sor került.
A Stop Killing Games szervezői hangsúlyozták, hogy a küzdelem nem ér véget. A Bizottság döntésére reagáló közleményükben azt írták, hogy az eredmény „nem volt váratlan”, és már korábban felkészültek erre a forgatókönyvre. A csoport jelenleg azon dolgozik, hogy az Európai Parlament képviselői a Stop Killing Games követeléseinek egy részét beépítsék a készülő Digital Fairness Act, vagyis a Digitális Méltányossági Törvény tervezetébe. „Tovább tudunk lépni a Bizottság nélkül is” - közölte a mozgalom, utalva a kampány egyik legismertebb támogatója, Ross Scott korábbi kijelentéseire.
A szervezet arra hivatkozott, hogy Kaliforniában és az Európai Parlamentben is történtek előrelépések a témában. „Olyan helyzetben vagyunk, hogy akár a Bizottság jóváhagyása nélkül is átvihetjük ezt a jogszabályt. Az uniós jogalkotási folyamatnak így is folytatódnia kell” - közölték. A Stop Killing Games szerint a mozgalom most erősebb helyzetben van, mint valaha, és támogatói akár meg is köszönhetik a Bizottságnak, hogy döntésével nem engedte, hogy a kezdeményezés „a babérjain üljön”.
Az Európai Bizottság közölte, hogy nem írhatja elő a videojáték-kiadók számára, hogy játékaik a kereskedelmi forgalomból való kivonásuk után is játszhatók maradjanak, ugyanakkor együtt kíván működni az iparági szereplőkkel és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel egy önkéntes magatartási kódex kidolgozásán, amely a játékok életciklusának végével kapcsolatos gyakorlatokat szabályozná.
A vita egyik előzménye, hogy a francia fogyasztóvédelmi szervezet, az UFC-Que Choisir pert indított az Ubisoft ellen, miután a játékkiadó leállította a „The Crew” online autóverseny-játék szervereit, aminek következtében a program a vásárlók számára véglegesen játszhatatlanná vált. Az ügy mögött a „Stop Killing Games” nevű kampány is felsorakozott, amely éppen a hasonló esetek miatt jött létre. Az Ubisoft álláspontja szerint a játékosok nem teljes tulajdonjogot vásároltak, hanem csupán korlátozott hozzáférést a szolgáltatáshoz. Az UFC-Que Choisir ezzel szemben azt állítja, hogy a vállalat félrevezette a fogyasztókat azzal kapcsolatban, meddig marad elérhető a játék, valamint tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott, amelyek megfosztották a játékosokat a tulajdonosi jogoktól.
Az Európai Bizottság szerint azonban a szerzői jogi és egyéb szellemi tulajdonjogi szabályok nem teszik lehetővé, hogy kötelezően előírják a játékok játszhatóságának fenntartását. A testület hozzátette, hogy együtt fog működni a fogyasztóvédelmi szervezetekkel és a nemzeti hatóságokkal annak érdekében, hogy növeljék a meglévő fogyasztói jogok ismertségét. A Bizottság közleménye szerint „a meglévő fogyasztói jogok aktív érvényesítése ösztönözheti a szolgáltatókat arra, hogy hosszabb élettartamú videojátékokat kínáljanak, és megoldásokat keressenek a fogyasztók elvárásainak teljesítésére”.
Today, the @EU_Commission replied to the European Citizens Initiative "Stop Destroying Videogames".
— Digital EU ?? (@DigitalEU) June 16, 2026
New legislation will not be proposed, but exchanges will be initiated with consumers & industry to improve the management of videogames' end-of-life.https://t.co/fWYMgoTIQf pic.twitter.com/YPjESHZM19
A Bizottság részletes indoklása szerint a kampány által kért jogi kötelezettség „nem lenne arányos”. A testület szerint figyelembe kell venni a szellemi tulajdon védelmét, az üzleti titkokat, a kiadókra háruló költségeket, valamint azokat a kiberbiztonsági és biztonsági kockázatokat, amelyek akkor jelentkezhetnek, amikor egy játék már nem részesül hivatalos támogatásban. A tervezett magatartási kódex tartalmazhatná például azt, hogy az online áruházak egyértelműbben tájékoztassák a vásárlókat arról, hogy egy játék a jövőben megszűnhet vagy használhatatlanná válhat. Emellett ösztönözhetné a kiadókat arra is, hogy kulturális örökségvédelmi intézményekkel együttműködve segítsék a videojátékok megőrzését.
Ugyanakkor a kódex nem kötelezné a kiadókat arra, hogy offline javítócsomagokat adjanak ki, magánszerverek működtetéséhez szükséges eszközöket biztosítsanak, vagy más módon lehetővé tegyék a játékosok számára a hozzáférés fenntartását a hivatalos támogatás megszűnése után. A Bizottság szerint a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi szabályozás már most is biztosít bizonyos védelmet. Ide tartoznak az átláthatósági követelmények, a szerződések időtartamára és megszüntetésére vonatkozó szabályok, valamint azok az esetek, amikor a fogyasztók visszatérítésre lehetnek jogosultak, ha egy szolgáltatás megszüntetése ellentétes a szerződés feltételeivel vagy a vásárlók ésszerű elvárásaival.
A Stop Killing Games kampány számára különösen fájdalmas fejlemény, hogy az Európai Bizottság elutasította a mozgalom legfontosabb követelését, annak ellenére, hogy a kezdeményezés több mint 1,3 millió támogató aláírást gyűjtött össze. A kampány hivatalosan az Európai Polgári Kezdeményezés keretében „Stop Destroying Videogames” néven futott. Alapvető célja az volt, hogy a kiadók ne tehessék használhatatlanná azokat a játékokat, amelyeket korábban teljes értékű termékként adtak el a vásárlóknak, még akkor sem, ha a hivatalos támogatás vagy a szerverüzemeltetés véget ér. 2026 januárjában a kezdeményezés hivatalosan is elérte a szükséges küszöböt: 1 294 188 hitelesített támogató nyilatkozatot gyűjtött össze, meghaladva az egymilliós minimumot, amely az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatának előfeltétele. A kezdeményezést februárban mutatták be a Bizottságnak, áprilisban meghallgatást tartottak róla az Európai Parlamentben, májusban pedig plenáris vitára is sor került.
This decision is not unexpected. But we were prepared. Hence, we're pushing forward with @Europarl_EN ammending #StopKillingGames to the Digital Fairness Act. We can move on without the Commission and their non-decision, as @accursedfarms mentioned before: https://t.co/UqQ9AsJo4J https://t.co/3yCboNzOih
— Stop Killing Games Official (@StopKilingGames) June 16, 2026
A Stop Killing Games szervezői hangsúlyozták, hogy a küzdelem nem ér véget. A Bizottság döntésére reagáló közleményükben azt írták, hogy az eredmény „nem volt váratlan”, és már korábban felkészültek erre a forgatókönyvre. A csoport jelenleg azon dolgozik, hogy az Európai Parlament képviselői a Stop Killing Games követeléseinek egy részét beépítsék a készülő Digital Fairness Act, vagyis a Digitális Méltányossági Törvény tervezetébe. „Tovább tudunk lépni a Bizottság nélkül is” - közölte a mozgalom, utalva a kampány egyik legismertebb támogatója, Ross Scott korábbi kijelentéseire.
A szervezet arra hivatkozott, hogy Kaliforniában és az Európai Parlamentben is történtek előrelépések a témában. „Olyan helyzetben vagyunk, hogy akár a Bizottság jóváhagyása nélkül is átvihetjük ezt a jogszabályt. Az uniós jogalkotási folyamatnak így is folytatódnia kell” - közölték. A Stop Killing Games szerint a mozgalom most erősebb helyzetben van, mint valaha, és támogatói akár meg is köszönhetik a Bizottságnak, hogy döntésével nem engedte, hogy a kezdeményezés „a babérjain üljön”.