SG.hu
A magas ár miatt veszítette el az Intel a PlayStation 6-megrendelést
Amikor az Intel 2022-ben elveszítette a PlayStation chipjének tervezésére és gyártására vonatkozó szerződést, az jelentős csapást jelentett a vállalat azon törekvéseire, hogy kiépítse éppen induló szerződéses gyártási üzletágát.
Nagy csapás volt az Intelnek, hogy a PlayStation 6 chip tervezésének szállítására kiírt versenyeztetési eljárásban veszített az AMD (és a TSMC, mint a szerződéses gyártó) párosával szemben, mert az több milliárd dolláros bevételt és havonta több ezer szilícium ostya gyártását jelentette volna. A szerződésért folytatott licitálási folyamatban csak az Intel és az AMD vett részt. A PlayStation 6 chipjének megtervezéséről szóló üzlet megnyerése hatalmas győzelem lett volna az Intel számára, és egyben startkő lett volna a vállalat szerződéses gyártási tevékenységének, vagyis az öntödei üzletágnak is, amely Pat Gelsinger Intel-vezérigazgató tervének központi eleme volt.
Gelsinger 2021-ben jelentette be, hogy az Intel egy öntödei egység létrehozását tervezi, és azt idén februárban hivatalosan is elindította a kaliforniai San Joséban tartott rendezvényen. A PlayStation chipüzletet az Intel tervezési szegmense pályázta meg, de az idei szétválasztás után az öntödei üzletág pénzügyi teljesítményét is fellendítette volna. A Sony konzoljaiból jellemzően több mint 100 millió darabot adnak el fél évtized alatt. Egy chiptervező cég számára a konzolüzlet alacsonyabb nyereséget hoz, mint az olyan termékek, mint a mesterséges intelligencia chipek több mint 50%-os bruttó árrése, de ennek ellenére stabil bevételt jelent. A Sony tendere segíthetett volna beindítani az Intel szerződéses gyártási üzletágát is, amely mostanában nehezen talál új nagy ügyfeleket.
2022-ben vita zajlott az Intelen belül arról, hogy mekkora profitrátával dolgozzanak az egyes, a japán elektronikai óriásnak eladott chipeknél, ami megakadályozta, hogy az Intel megegyezzen a Sonyval az árban. Ehelyett a rivális AMD kapta meg a szerződést egy olyan versenyeztetési eljárás során, amely kizárta a többi vállalatot, például a Broadcomot, amíg csak az Intel és az AMD maradt. A Sony és az Intel közötti tárgyalások 2022-ben hónapokig tartottak, és a két vállalat vezérigazgatói, több tucat mérnök és vezető között tartottak megbeszéléseket. A Sony PlayStation-konzolok jelenlegi generációját egyedi chipek hajtják, amelyek tervezési szerződését az AMD nyerte el. A Sony a múlt héten jelentette be a PlayStation 5 Pro-t, de a következő generációt még nem mutatta be. Évekkel a 2020-as megjelenés után a Sony közölte, hogy 20,8 millió darabot értékesített az első generációs PlayStation 5 rendszerből a 2023-as pénzügyi évben.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a nagy technológiai vállalatok, mint a Google és az Amazon külső beszállítókra támaszkodnak az egyedi MI-chipek tervezésében és gyártásában, a Sony is tapasztalt tervező vállalkozókra támaszkodik konzoljai processzorainak elkészítésében. A tervezés során általában igyekszenek biztosítani a kompatibilitást a rendszer korábbi verzióival, hogy a felhasználók a régebbi játékokat is futtathassák az új hardveren. A PlayStation 5 chipet készítő AMD-től az Intelhez való átállás a visszafelé kompatibilitást kockáztatta volna, ami az Intel és a Sony mérnökei és vezetői között vita tárgyát képezte. A PlayStation korábbi verzióival való visszafelé kompatibilitás biztosítása költséges lett volna, és mérnöki erőforrásokat igényelt volna.
Egy hosszú távú Sony-szerződés segíthetett volna új nagy ügyfeleket szerezni az Intel szerződéses gyártási erőfeszítéseihez, mivel a társaság továbbra is küzd azzal, hogy ügyfeleket vonzzon a fejlett 18A eljárásához. Nagy problémája ugyanis a cégnek, hogy nincs olyan kiemelt ügyfele, akivel büszkélkedhetne a más vállalatok számára is nyitott 18A gyártási folyamatnál. Ha az Intel elnyerte volna a PlayStation 6 chip üzletét, akkor több mint öt évre lefoglalhatta volna az öntödei egységét. A Sony konzolüzletága nagyjából 30 milliárd dollárt pumpálhatott volna az Intelbe a szerződés időtartama alatt a társaság belső előrejelzései szerint. A PlayStation 2-ből 2000-es megjelenése óta nagyjából 150 millió darabot adtak el.
Az Intel Gelsinger hivatali ideje alatt szétválasztotta tervezési és gyártási tevékenységét, és a cég az idei első naptári negyedév óta külön-külön számol be pénzügyi eredményeiről. Áprilisban a vállalat 7 milliárd dolláros működési veszteséget közölt a gyártási üzletágakra vonatkozóan. Miután az Intel lemaradt az Nvidia és az AMD által uralt mesterséges intelligencia-boom első hullámáról, augusztusban katasztrofális második negyedévről számolt be. Az Intel 10 milliárd dolláros megtakarítás elérése érdekében 15%-os létszámleépítést tervez, és tervet készített az öntödei stratégiájának sarokkövét jelentő gyárbővítésekre fordított tőkekiadások csökkentésére.
Az igazgatóságban az Intel jövőjével kapcsolatos nézeteltérések odáig fajultak, hogy Lip-Bu Tan, egy magas rangú tag bejelentette azonnali távozását, ami tovább növelte a vállalat kihívásait, amikor Gelsinger és más Intel-vezetők bemutatták a terveket. A lehetséges szcenáriók között szerepelnek olyan ötletek, amelyek arra vonatkoznak, hogyan lehetne leválasztani olyan üzletágakat, amelyek működtetését az Intel már nem engedheti meg magának. A vezetők várhatóan megvitatják az Intel programozható chipekkel foglalkozó Altera egységének jövőjét is, beleértve az esetleges eladást, valamint a németországi gyártásbővítés folytatását vagy leállítását.
Nagy csapás volt az Intelnek, hogy a PlayStation 6 chip tervezésének szállítására kiírt versenyeztetési eljárásban veszített az AMD (és a TSMC, mint a szerződéses gyártó) párosával szemben, mert az több milliárd dolláros bevételt és havonta több ezer szilícium ostya gyártását jelentette volna. A szerződésért folytatott licitálási folyamatban csak az Intel és az AMD vett részt. A PlayStation 6 chipjének megtervezéséről szóló üzlet megnyerése hatalmas győzelem lett volna az Intel számára, és egyben startkő lett volna a vállalat szerződéses gyártási tevékenységének, vagyis az öntödei üzletágnak is, amely Pat Gelsinger Intel-vezérigazgató tervének központi eleme volt.
Gelsinger 2021-ben jelentette be, hogy az Intel egy öntödei egység létrehozását tervezi, és azt idén februárban hivatalosan is elindította a kaliforniai San Joséban tartott rendezvényen. A PlayStation chipüzletet az Intel tervezési szegmense pályázta meg, de az idei szétválasztás után az öntödei üzletág pénzügyi teljesítményét is fellendítette volna. A Sony konzoljaiból jellemzően több mint 100 millió darabot adnak el fél évtized alatt. Egy chiptervező cég számára a konzolüzlet alacsonyabb nyereséget hoz, mint az olyan termékek, mint a mesterséges intelligencia chipek több mint 50%-os bruttó árrése, de ennek ellenére stabil bevételt jelent. A Sony tendere segíthetett volna beindítani az Intel szerződéses gyártási üzletágát is, amely mostanában nehezen talál új nagy ügyfeleket.
2022-ben vita zajlott az Intelen belül arról, hogy mekkora profitrátával dolgozzanak az egyes, a japán elektronikai óriásnak eladott chipeknél, ami megakadályozta, hogy az Intel megegyezzen a Sonyval az árban. Ehelyett a rivális AMD kapta meg a szerződést egy olyan versenyeztetési eljárás során, amely kizárta a többi vállalatot, például a Broadcomot, amíg csak az Intel és az AMD maradt. A Sony és az Intel közötti tárgyalások 2022-ben hónapokig tartottak, és a két vállalat vezérigazgatói, több tucat mérnök és vezető között tartottak megbeszéléseket. A Sony PlayStation-konzolok jelenlegi generációját egyedi chipek hajtják, amelyek tervezési szerződését az AMD nyerte el. A Sony a múlt héten jelentette be a PlayStation 5 Pro-t, de a következő generációt még nem mutatta be. Évekkel a 2020-as megjelenés után a Sony közölte, hogy 20,8 millió darabot értékesített az első generációs PlayStation 5 rendszerből a 2023-as pénzügyi évben.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a nagy technológiai vállalatok, mint a Google és az Amazon külső beszállítókra támaszkodnak az egyedi MI-chipek tervezésében és gyártásában, a Sony is tapasztalt tervező vállalkozókra támaszkodik konzoljai processzorainak elkészítésében. A tervezés során általában igyekszenek biztosítani a kompatibilitást a rendszer korábbi verzióival, hogy a felhasználók a régebbi játékokat is futtathassák az új hardveren. A PlayStation 5 chipet készítő AMD-től az Intelhez való átállás a visszafelé kompatibilitást kockáztatta volna, ami az Intel és a Sony mérnökei és vezetői között vita tárgyát képezte. A PlayStation korábbi verzióival való visszafelé kompatibilitás biztosítása költséges lett volna, és mérnöki erőforrásokat igényelt volna.
Egy hosszú távú Sony-szerződés segíthetett volna új nagy ügyfeleket szerezni az Intel szerződéses gyártási erőfeszítéseihez, mivel a társaság továbbra is küzd azzal, hogy ügyfeleket vonzzon a fejlett 18A eljárásához. Nagy problémája ugyanis a cégnek, hogy nincs olyan kiemelt ügyfele, akivel büszkélkedhetne a más vállalatok számára is nyitott 18A gyártási folyamatnál. Ha az Intel elnyerte volna a PlayStation 6 chip üzletét, akkor több mint öt évre lefoglalhatta volna az öntödei egységét. A Sony konzolüzletága nagyjából 30 milliárd dollárt pumpálhatott volna az Intelbe a szerződés időtartama alatt a társaság belső előrejelzései szerint. A PlayStation 2-ből 2000-es megjelenése óta nagyjából 150 millió darabot adtak el.
Az Intel Gelsinger hivatali ideje alatt szétválasztotta tervezési és gyártási tevékenységét, és a cég az idei első naptári negyedév óta külön-külön számol be pénzügyi eredményeiről. Áprilisban a vállalat 7 milliárd dolláros működési veszteséget közölt a gyártási üzletágakra vonatkozóan. Miután az Intel lemaradt az Nvidia és az AMD által uralt mesterséges intelligencia-boom első hullámáról, augusztusban katasztrofális második negyedévről számolt be. Az Intel 10 milliárd dolláros megtakarítás elérése érdekében 15%-os létszámleépítést tervez, és tervet készített az öntödei stratégiájának sarokkövét jelentő gyárbővítésekre fordított tőkekiadások csökkentésére.
Az igazgatóságban az Intel jövőjével kapcsolatos nézeteltérések odáig fajultak, hogy Lip-Bu Tan, egy magas rangú tag bejelentette azonnali távozását, ami tovább növelte a vállalat kihívásait, amikor Gelsinger és más Intel-vezetők bemutatták a terveket. A lehetséges szcenáriók között szerepelnek olyan ötletek, amelyek arra vonatkoznak, hogyan lehetne leválasztani olyan üzletágakat, amelyek működtetését az Intel már nem engedheti meg magának. A vezetők várhatóan megvitatják az Intel programozható chipekkel foglalkozó Altera egységének jövőjét is, beleértve az esetleges eladást, valamint a németországi gyártásbővítés folytatását vagy leállítását.