Ötvös Tibor
Yaiba: Ninja Gaiden Z
A Yaiba: Ninja Gaiden Z olyan játék lett, melyet tényleg csak a legmegszállottabb rajongók próbáljanak ki.
A Ninja Gaiden széria sikere után várható volt, hogy az esetleges újabb folytatás mellett előbb-utóbb kap egy elágazást a sorozat. A bejelentés meg is történt, a Yaiba: Ninja Gaiden Z azonban már ezen szent pillanatban megosztotta a rajongókat. A zombis közeget és az eredetitől eltérő cell-shaded grafikát alkalmazó program nem volt túl meggyőző és sajnos a végeredményt látván be is igazolódott eme félelmünk.
A sztori hőse ezúttal nem Ryu Hayabusa, hanem Yaiba, aki rögtön a nyitó videóban elveszít egy harcot Ryu ellen. Azonban nem hal meg, kiborgot csinálnak belőle és ezen új alakjában indul el, hogy bosszút álljon ellenfelén. A világban közben rengeteg élőhalott jelent meg, akikkel szintén meg kell küzdeni. Ezzel pedig kezdetét veszi a kaland, ami nagyon unalmas.
De kezdjük a külcsínnel, hiszen az az első, amivel találkozunk. Akadnak játékok, melyeknek jól áll a cell-shaded grafika (például a Prince of Persia vagy a Crackdown), ám a Yaiba: Ninja Gaiden Z nem tartozik ezek közé. Sok a baki, láthatóan el vannak csúszva a "rajzfilmes tónusok" és a világ, melyben mászkálunk sem fogja meg az embert. Az ember azonban elnézi az ilyen gondokat, ha a játékmenet kellemes élményeket és kellő kihívást nyújt.
Sajnos azonban erről itt nincs szó. A Yaiba: Ninja Gaiden Z rendkívül unalmas. A sorozatban korábban tapasztalt remek harcrendszert lecserélték egy gombnyomkodós rendszerre, amiben nincs semmi kihívás, semmi változatosság., Három támadásunk van, azokat váltogatva kell kicsinálni a hullámokban ránk törő ellenfeleket. A zombikból több fajta is van, ám különösebb kihívást egyik sem jelent majd a játékos számára, a 10 órás játékidő alatt igazából egyetlen kombinációval mindenkit leverhetünk.
Az egyetlen, ami miatt néha mégis kellemesen érezzük magunkat az a pár, jól elhelyezett poén, ami azonban nem javít sokat a helyzeten. A kamerarendszer szintén katasztrófa, alkalmanként olyan szögekben láthatjuk hősünket, hogy igazából az ellenfelek kiesnek a látókörünkből. Éppen ezért valóban csak azon PC-s játékosoknak ajánlanám a programot, aki szereti az agyatlan, a változatosságot nélkülöző játékmenetet és minden hack'n'slash alkotást ki akar próbálni.
Ilyenkor merül fel az emberben az a kérdés, hogy a műfaj minőségibb szereplői (például a God of War) miért nem kapnak PC-s portot és miért kell a másod- vagy harmadvonalbeli hack'n'slashekkel elrettenteni a számítógépes rajongókat. Persze ez csak költői feltevés, hiszen Kratos kalandja milliós nyereséget tud elérni egyetlen platformon remek minőségének köszönhetően, a Yaiba: Ninja Gaiden Z esetében viszont minden forrást ki kell aknázni a nyereség maximalizálása érdekében.
A Ninja Gaiden széria sikere után várható volt, hogy az esetleges újabb folytatás mellett előbb-utóbb kap egy elágazást a sorozat. A bejelentés meg is történt, a Yaiba: Ninja Gaiden Z azonban már ezen szent pillanatban megosztotta a rajongókat. A zombis közeget és az eredetitől eltérő cell-shaded grafikát alkalmazó program nem volt túl meggyőző és sajnos a végeredményt látván be is igazolódott eme félelmünk.
A sztori hőse ezúttal nem Ryu Hayabusa, hanem Yaiba, aki rögtön a nyitó videóban elveszít egy harcot Ryu ellen. Azonban nem hal meg, kiborgot csinálnak belőle és ezen új alakjában indul el, hogy bosszút álljon ellenfelén. A világban közben rengeteg élőhalott jelent meg, akikkel szintén meg kell küzdeni. Ezzel pedig kezdetét veszi a kaland, ami nagyon unalmas.
De kezdjük a külcsínnel, hiszen az az első, amivel találkozunk. Akadnak játékok, melyeknek jól áll a cell-shaded grafika (például a Prince of Persia vagy a Crackdown), ám a Yaiba: Ninja Gaiden Z nem tartozik ezek közé. Sok a baki, láthatóan el vannak csúszva a "rajzfilmes tónusok" és a világ, melyben mászkálunk sem fogja meg az embert. Az ember azonban elnézi az ilyen gondokat, ha a játékmenet kellemes élményeket és kellő kihívást nyújt.
Sajnos azonban erről itt nincs szó. A Yaiba: Ninja Gaiden Z rendkívül unalmas. A sorozatban korábban tapasztalt remek harcrendszert lecserélték egy gombnyomkodós rendszerre, amiben nincs semmi kihívás, semmi változatosság., Három támadásunk van, azokat váltogatva kell kicsinálni a hullámokban ránk törő ellenfeleket. A zombikból több fajta is van, ám különösebb kihívást egyik sem jelent majd a játékos számára, a 10 órás játékidő alatt igazából egyetlen kombinációval mindenkit leverhetünk.
Az egyetlen, ami miatt néha mégis kellemesen érezzük magunkat az a pár, jól elhelyezett poén, ami azonban nem javít sokat a helyzeten. A kamerarendszer szintén katasztrófa, alkalmanként olyan szögekben láthatjuk hősünket, hogy igazából az ellenfelek kiesnek a látókörünkből. Éppen ezért valóban csak azon PC-s játékosoknak ajánlanám a programot, aki szereti az agyatlan, a változatosságot nélkülöző játékmenetet és minden hack'n'slash alkotást ki akar próbálni.
Ilyenkor merül fel az emberben az a kérdés, hogy a műfaj minőségibb szereplői (például a God of War) miért nem kapnak PC-s portot és miért kell a másod- vagy harmadvonalbeli hack'n'slashekkel elrettenteni a számítógépes rajongókat. Persze ez csak költői feltevés, hiszen Kratos kalandja milliós nyereséget tud elérni egyetlen platformon remek minőségének köszönhetően, a Yaiba: Ninja Gaiden Z esetében viszont minden forrást ki kell aknázni a nyereség maximalizálása érdekében.