SG.hu
A stream és a bakelit a zene jövője
A svédországi zeneipar szervezet, a GLF (a "svéd MAHASZ") publikálta legfrissebb, 2013 első félévére vonatkozó értékesítési számait. A száraz adatok viszonylag kevés nyilvánosságot kaptak, ám maga a hír valójában korszakos jelentőségű, és érdemes alaposabban megvizsgálni.
Kiderül először is, hogy a hosszú éveken át tartó hanyatlást követően Svédország - ahol már egy-két évvel ezelőtt is láthattunk bíztató jeleket - rátalált a kivezető útra. A zeneipar értékesítései az elmúlt hat hónapban összesen nagyjából 500 millió svéd koronát tettek ki, ami 12%-os emelkedés 2012 hasonló időszakához képest! Ez gyakorlatilag 17 és fél milliárd forintnak felel meg; összehasonlításképpen Magyarországon 2012-ben a teljes éves értékesítés nem érte el a 4 milliárd forintot sem; az iparág szempontjából legkiemelkedőbb években (az ezredforduló környékén) kb. 10 milliárd forint volt a legmagasabb éves érték.
Svédországban az átlagos jövedelem négyszerese az itthoninak, ám a lakosság tízszer annyi pénzt költ zenére, mint Magyarországon: náluk hasonló lélekszám mellett az egy főre jutó zenevásárlás fél év alatt 1988 forint (itthon ez 200 Ft). A puszta adatoknál és gazdasági számításoknál azonban sokkal többet rejtenek a részletes svéd számok. A fizikai hordozók (zenei albumok és videók) értékesítése 24, ill. 30%-kal csökkent, ám 71%-kal emelkedett a kislemez-értékesítés, elsősorban a bakelit reneszánszának köszönhetően; utóbbi egyébként az albumok esetében is 50%-os emelkedést mutat. Az összbevétel 75 (!) százalékát a digitális értékesítések teszik ki, utóbbiakon belül pedig igen tekintélyes 94% származik a streaming szolgáltatásokból.
A svéd adatokat egyébként nagyon hasonló számok előzték meg Norvégiából is: ott 17% a növekedés az első félévben, és a teljes bevételek 66%-át teszi ki a streaming. Ez azt jelenti, hogy a skandináv zenefogyasztók egyértelműen állást foglaltak, és zenefogyasztási célokra a streaming szolgáltatásokat preferálják, és hajlandóak is fizetni ezekért. Az ilyen jellegű szolgáltatások havi előfizetés ellenében korlátlan hozzáférési lehetőséget biztosítanak a világ gyakorlatilag teljes zenei repertoárjához. A világ legnépszerűbb streaming szolgáltatása, az elmúlt két évben Egyesült Államokban is erőteljes felfutást produkáló Spotify nem mellesleg Svédországból indult.
A másik, bár darabszámokban kevésbé robosztus, arányát tekintve azonban igen látványos növekedést produkáló szegmens, a - magyar köznyelvben helytelenül bakelitnek nevezett - vinyl korongok az elmúlt években nem csak Skandináviában, de például az Egyesült Államokban is folyamatos, dinamikus, évi 30-50% közötti növekedést mutatnak. A két jelenség (streaming + vinyl) együtt azt mutatja, hogy a nagy számokat, a tömeges felhasználást tekintve a fogyasztók a gyors, egyszerű, olcsó megoldást kedvelik, ám van egy jelentős, egyre növekvő réteg, amely kiemelten fontosnak tartja a minőséget, az exkluzívitást, a kézzel foghatóságot, és a zenét az elérhető legmagasabb minőségben, vinyl korongon birtokolja és hallgatja legszívesebben.
Kiderül először is, hogy a hosszú éveken át tartó hanyatlást követően Svédország - ahol már egy-két évvel ezelőtt is láthattunk bíztató jeleket - rátalált a kivezető útra. A zeneipar értékesítései az elmúlt hat hónapban összesen nagyjából 500 millió svéd koronát tettek ki, ami 12%-os emelkedés 2012 hasonló időszakához képest! Ez gyakorlatilag 17 és fél milliárd forintnak felel meg; összehasonlításképpen Magyarországon 2012-ben a teljes éves értékesítés nem érte el a 4 milliárd forintot sem; az iparág szempontjából legkiemelkedőbb években (az ezredforduló környékén) kb. 10 milliárd forint volt a legmagasabb éves érték. Svédországban az átlagos jövedelem négyszerese az itthoninak, ám a lakosság tízszer annyi pénzt költ zenére, mint Magyarországon: náluk hasonló lélekszám mellett az egy főre jutó zenevásárlás fél év alatt 1988 forint (itthon ez 200 Ft). A puszta adatoknál és gazdasági számításoknál azonban sokkal többet rejtenek a részletes svéd számok. A fizikai hordozók (zenei albumok és videók) értékesítése 24, ill. 30%-kal csökkent, ám 71%-kal emelkedett a kislemez-értékesítés, elsősorban a bakelit reneszánszának köszönhetően; utóbbi egyébként az albumok esetében is 50%-os emelkedést mutat. Az összbevétel 75 (!) százalékát a digitális értékesítések teszik ki, utóbbiakon belül pedig igen tekintélyes 94% származik a streaming szolgáltatásokból.
A svéd adatokat egyébként nagyon hasonló számok előzték meg Norvégiából is: ott 17% a növekedés az első félévben, és a teljes bevételek 66%-át teszi ki a streaming. Ez azt jelenti, hogy a skandináv zenefogyasztók egyértelműen állást foglaltak, és zenefogyasztási célokra a streaming szolgáltatásokat preferálják, és hajlandóak is fizetni ezekért. Az ilyen jellegű szolgáltatások havi előfizetés ellenében korlátlan hozzáférési lehetőséget biztosítanak a világ gyakorlatilag teljes zenei repertoárjához. A világ legnépszerűbb streaming szolgáltatása, az elmúlt két évben Egyesült Államokban is erőteljes felfutást produkáló Spotify nem mellesleg Svédországból indult.
A másik, bár darabszámokban kevésbé robosztus, arányát tekintve azonban igen látványos növekedést produkáló szegmens, a - magyar köznyelvben helytelenül bakelitnek nevezett - vinyl korongok az elmúlt években nem csak Skandináviában, de például az Egyesült Államokban is folyamatos, dinamikus, évi 30-50% közötti növekedést mutatnak. A két jelenség (streaming + vinyl) együtt azt mutatja, hogy a nagy számokat, a tömeges felhasználást tekintve a fogyasztók a gyors, egyszerű, olcsó megoldást kedvelik, ám van egy jelentős, egyre növekvő réteg, amely kiemelten fontosnak tartja a minőséget, az exkluzívitást, a kézzel foghatóságot, és a zenét az elérhető legmagasabb minőségben, vinyl korongon birtokolja és hallgatja legszívesebben.