MTI
Nettó 170 ezer forint fizetésre számítanak a fiatalok
A 18 és 26 év közötti magyar pályakezdők átlagosan nettó 170 000 forint induló fizetésre számítanak, a nők átlagosan körülbelül 160 000 forintos, a férfiak pedig 188 000 forintos fizetést remélnek - derül ki a Deloitte legfrissebb felméréséből.
A könyvvizsgáló és tanácsadó cég "Első lépések a munkaerőpiacon" című tanulmányának harmadik kiadása idén először immár Közép-Európa 11 országában vizsgálta a diákok és frissdiplomások várakozásait. A felmérésben több mint 4000 közép-európai fiatal véleményét kérte ki a Deloitte, közel 890, 18 és 26 év közötti magyar válaszadó véleményét elemezve. A felmérésben résztvevő magyar diákok általában vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket.
A közleményben a Deloitte idézi Gion Gábor elnök-vezérigazgatót, aki elmondta: A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és frissdiplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára. A felmérés szerint a vezető közép-európai egyetemeken tanuló diákok és az onnan kikerült frissdiplomások közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek. Ehhez szorosan kapcsolódó megállapítás, hogy a fizetési igényük gyakran magasabb, mint amennyit a régióban tevékenykedő munkáltatók hajlandóak lennének kifizetni a pályakezdőknek, és sok esetben jelentősen meghaladja az adott ország átlagkeresetét. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel.
Gion Gábor hozzátette: a felmérés magyar résztvevői átlagosan körülbelül 170 000 forintnak megfelelő nettó összegre számítanak induló fizetésként. A megkérdezettek 20,7 százaléka számít mintegy 217 000 forintnál magasabb fizetésre, ami másfélszer annyi, mint a 2012-as nettó magyar átlagbér. A tanulmányból kiderül, hogy a munkahely megválasztása kapcsán a folyamatos szakmai fejlődés és képzés lehetősége a legfontosabb szempont a régióban élő diákok szemében, míg a munkaerő megtartásának legjobb eszköze a minőségi munka megfelelő elismerése és megbecsülése. Magyarországon a magas fizetés (44 százalék), valamint a szakmai fejlődés lehetősége (24 százalék) a két legfontosabb szempont az első munkahely megválasztása során. Ezt követi az érdekes és változatos projektek (15,7 százalék) megléte, a munka és a magánélet egyensúlya (14,5 százalék), valamint a vonzó juttatások (14,5 százalék).
A hazai válaszadók több mint fele (53,3 százaléka) jelentkezett multinacionális vállalatokhoz, 25,4 százalékuk pedig hazai kis- és középvállalkozásokat, illetve nagyvállalatokat választott. A diákok közel kétharmada a megelőző hat hónapban legalább egy, de legfeljebb öt céghez adta be jelentkezését, míg csupán 7,6 százalékuk küldte el önéletrajzát több mint 15 céghez.
A könyvvizsgáló és tanácsadó cég "Első lépések a munkaerőpiacon" című tanulmányának harmadik kiadása idén először immár Közép-Európa 11 országában vizsgálta a diákok és frissdiplomások várakozásait. A felmérésben több mint 4000 közép-európai fiatal véleményét kérte ki a Deloitte, közel 890, 18 és 26 év közötti magyar válaszadó véleményét elemezve. A felmérésben résztvevő magyar diákok általában vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket.
A közleményben a Deloitte idézi Gion Gábor elnök-vezérigazgatót, aki elmondta: A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és frissdiplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára. A felmérés szerint a vezető közép-európai egyetemeken tanuló diákok és az onnan kikerült frissdiplomások közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek. Ehhez szorosan kapcsolódó megállapítás, hogy a fizetési igényük gyakran magasabb, mint amennyit a régióban tevékenykedő munkáltatók hajlandóak lennének kifizetni a pályakezdőknek, és sok esetben jelentősen meghaladja az adott ország átlagkeresetét. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel.
Gion Gábor hozzátette: a felmérés magyar résztvevői átlagosan körülbelül 170 000 forintnak megfelelő nettó összegre számítanak induló fizetésként. A megkérdezettek 20,7 százaléka számít mintegy 217 000 forintnál magasabb fizetésre, ami másfélszer annyi, mint a 2012-as nettó magyar átlagbér. A tanulmányból kiderül, hogy a munkahely megválasztása kapcsán a folyamatos szakmai fejlődés és képzés lehetősége a legfontosabb szempont a régióban élő diákok szemében, míg a munkaerő megtartásának legjobb eszköze a minőségi munka megfelelő elismerése és megbecsülése. Magyarországon a magas fizetés (44 százalék), valamint a szakmai fejlődés lehetősége (24 százalék) a két legfontosabb szempont az első munkahely megválasztása során. Ezt követi az érdekes és változatos projektek (15,7 százalék) megléte, a munka és a magánélet egyensúlya (14,5 százalék), valamint a vonzó juttatások (14,5 százalék).
A hazai válaszadók több mint fele (53,3 százaléka) jelentkezett multinacionális vállalatokhoz, 25,4 százalékuk pedig hazai kis- és középvállalkozásokat, illetve nagyvállalatokat választott. A diákok közel kétharmada a megelőző hat hónapban legalább egy, de legfeljebb öt céghez adta be jelentkezését, míg csupán 7,6 százalékuk küldte el önéletrajzát több mint 15 céghez.