Csaknem háromezer bejelentés ügyében indult valamilyen vizsgálati, 33 ügyben pedig hatósági eljárás az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) - közölte Péterfalvi Attila elnök, a Parlament épületében tartott sajtótájékoztatóján, melyen ismertette a hatóság 2012. évi beszámolóját.

Az ügyek többsége, 78 százaléka az adatvédelmet érintette, 12 százaléka az információszabadságot, további 5 százalék mindkét alapjogot, 5 százalék pedig egyiket sem - ismertette a hatóság elnöke. A NAIH tavaly 207 jogszabály-véleményezést is érintő ügyet vizsgált, és 46 módosítást kezdeményezett. A hatósághoz 69 közérdekűadat-igénylés érkezett, és ezek mindegyikére sikerült a 15 napos határidőn belül válaszolni. A 69 közérdekűadat-igénylés soknak számít a korábbi évi 19-hez képest, és azt jelzi, hogy a NAIH tevékenységét az első évben élénk érdeklődés kísérte - jelentette ki Péterfalvi Attila.

Az elnök ismertetett egy - a www.naih.hu honlapján közzétett - felmérést is, amelyből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezett felnőttek többségét, 62 százalékát érdekli saját adatainak a védelme, és csak 18 százalékuk mondja azt, hogy nem foglalkozik a kérdéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság jónak értékelte a hatóság függetlenségét, pénzügyi függetlenségét pedig példaként állította számos európai ország elé. "A hatóság teljes egészében független, mégpedig a függetlenség legmagasabb fokán, a pénzügyi függetlenség vonatkozásában is" - szögezte le kérdésre válaszolva Péterfalvi Attila. Elmondta, az év végére már 59 emberrel működő NAIH 390 millió forintból gazdálkodhatott, és ennek jelentős része személyi jellegű kiadás volt. Jelezte: az ombudsmani hivatalból magukkal hozott infrastruktúra 60 százalékát az év végén gyakorlatilag le kellett selejtezniük.

Ismertebb ügyeik között az elnök megemlítette a Google Street View szolgáltatását, amelynek a hatóság zöld jelzést adott, azzal, hogy felhívta a figyelmet a megfelelő garanciális szabályok betartására. Utalt arra, hogy az új jogalap miatt változtattak a korábbi (még Jóri András adatvédelmi biztos idején hozott) elutasító állásponton. Idei tevékenységükről szólva bejelentette: a NAIH az alapjogi biztossal és a hírközlési hatósággal közösen egy gyerekjogi projektre készül, amelynek keretében a biztonságos internethasználatra akarják felhívni a figyelmet. Szabó Endre Győző, a NAIH elnökhelyettese arról beszélt, idén vizsgálni fogják, hogy a különböző internetes oldalakon megfelelően kezelik-e a felhasználók adatait, érvényesül-e - különös tekintettel a fiatalkorúakra - jogaik védelme.

A hatóság "széles körűen és szisztematikusan" ellenőrizni fogja a helyi önkormányzatok honlapjait is, hogy közzéteszik-e a helyi adótartozást felhalmozók adatait - jelentette be. Utalt egyben arra, hogy tavaly már szabtak ki bírságot egy vidéki önkormányzatra, és az ügyben a bíróság is a NAIH-nak adott igazat. Péterfalvi Attila elmondta, arról értesültek, hogy a Corvinus Egyetemen "a korrupció elleni küzdelem jegyében" átfogó felmérést végeztek az önkormányzati honlapokról, az azokon kötelezően közzéteendő adatokról. Jelezte, célszerűnek tartaná ha ennek a felmérésnek az eredményeit ők is felhasználhatnák, ezért fel akarják venni a kapcsolatot az egyetemmel.

A NAIH beszámolójában Péterfalvi Attila egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a magánszféra és a közszféra határai, úgy az adatkezelésnél szerepet játszó technikai eszközök és a szabályozás is állandó mozgásban, változásban vannak. Utalt arra, hogy az 1990-es évek elején - amikor "fiatal jogászként" maga is bábáskodott az első magyar adatvédelmi törvény előkészítésénél - még egészen mások voltak a jogalkotó előtt álló kihívások. Emlékeztetett arra is, hogy az új alaptörvény 2011-ben átszabta az alapjogvédelem rendszerét, és a nemzetközi elvárásnak megfelelő, független adatvédelmi hatóság az egységes alapjogi biztos szervezetétől elkülönülten folytathatta a munkáját.