A szabályozás iránya jó, de nem elég pontosak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény egyes részei - mondta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Péterfalvi Attila az Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban címmel megrendezett konferencián elmondta: nem igazán jók az új törvényben a jogalap kérdései, illetve a külföldre történő adattovábbításról szóló rész sem. Kritikaként megjegyezte még azt is, hogy a hatóság nem indíthat vizsgálatot, amit például az ombudsman igen. Magyarország ellen folyik egy uniós kötelezettség-szegési eljárás az adatvédelmi hatóság és elnökének függetlenségével kapcsolatban, de azokat a kritikai észrevételeket, amelyeket a brüsszeli bizottság felvetett, már orvosolták egy jogszabály-módosítással. Hozzátette: nagyon sokan örülnének, ha egy ilyen független hatóságuk lenne, mint a magyar szervezet.

A törvény hátteréről Péterfalvi Attila elmondta: az adatvédelem és az információszabadság mint alkotmányos alapjog a rendszerváltás terméke. Magyarországon ez sikertörténetnek számít, hiszen a kelet-európai régióban az első ország volt, ahol ilyen törvényt elfogadtak. Az erkölcsi rész 2006 ősze után került be a jogszabályba - mondta az elnök, példaként hozva az azonosító nélküli rendőröket, a szcientológia adatkezelését vagy a valóságshow-kat. A jogszabály is hangsúlyt helyez a tisztességes adatkezelésre, ami többet jelent a jogszerűnél - fűzte hozzá.

"A tisztességes adatkezelésnek igenis van erkölcsi tartalma, nem véletlenül zárult a balatonőszödi beszéddel kapcsolatos állásfoglalásom azzal a mondattal, hogy az erkölcsi és a jogi normák közötti különbségtétel beláthatatlan következményekkel járhat" - hangsúlyozta. Az egész szabályozás lényege a magánszféra védelme és tiszteletben tartása - fűzte hozzá.