MTI
Tisztázatlan az adatvédelem és a sajtó viszonya
A sajtószabadság és az adatvédelem összefüggéseiről is hallhattak beszélgetést a Balatonalmádiban megrendezett Korrektúra Médiakonferencia résztvevői kedden. Szóba került még a vidéki rádiók és televíziók bekapcsolódása a közmédia munkájába.
Önszabályozó rendszer kialakítását szorgalmazta a sajtó számára a személyiségi jogokkal kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a törvények konkrét esetekre vonatkozó szabályokat sosem fognak megfogalmazni. Péterfalvi Attila ugyanakkor annak is hangot adott, hogy a sajtó adatkezelésének nemcsak jogszerűnek, hanem tisztességesnek is kell lennie. Hangsúlyozta azt is, hogy még közszereplőnek sem sérthető meg az emberi méltósághoz fűződő joga, és a polgári törvénykönyv személyiségi jogokra vonatkozó előírásai alól a sajtó sincs felmentve.
Az MTI számára adatvédelmi szempontból a bírósági tudósítások jelentik az egyik legnagyobb kihívást – mondta a hírügynökség főszerkesztője. Pach Ferenc példaként említette: tisztázatlan, hogy mikor lehet leírni a vádlottak, illetve az elítéltek nevét. A főszerkesztő képtelennek, bonyolultnak és életidegennek nevezte a bírósági pereken megjelenő elítélteket mutató fotók közlésére vagy nevük leírására vonatkozó magyarországi szabályozást, amely olyan dilemma elé állítja az újságírókat és szerkesztőket, amelyről utólag a bíróság is csak hosszas tárgyalások során hoz döntést. A beszélgetés résztvevőivel egyetértve problémásnak nevezte annak eldöntését, ki számít közszereplőnek, és bírálta azt a bírósági gyakorlatot is, miszerint a közfeladatot ellátók, például rendőrök, tűzoltók a beleegyezésük nélkül nem mutathatók munkájuk közben. Mint mondta, a magyar gyakorlat a nyugati sajtóban idegen.
Ómolnár Miklós, a Story magazin főszerkesztője szintén annak A véleményének adott hangot, hogy a mindennapi gyakorlatban nincs mibe kapaszkodnia a sajtónak. Kifogásolta azt is, hogy a közszereplő fogalmát, jogforrásként pontosan csak egy alkotmánybírósági határozat szabályozza, de mint mondta, továbbra sem érthető számára, hogy például a celebritások közszereplőknek tekinthetők-e. Kaszó Klára, az RTL Klub jogi főtanácsadója szerint is nehezen fenntartható, ha egy tüntetésről csak hosszas utómunkát igénylően, a rendőrök kitakarásával lehet tudósítani. Nagyobb problémának tartotta azonban azt, hogy jelenleg még egy interjút adó személytől is megerősítést kell kérni arra, hogy szerepeltetni lehessen a televízióban. "El kell dönteni, hogy az információszabadság ügye előrébb való-e, mint a közszereplő joga" – fogalmazott, hozzáfűzve: a bíróknak is minden esetben ezt kellene mérlegelnie.
Karas Mónika ügyvéd is azt a problémát vetette fel: meddig közszereplő például egy politikus. Mint mondta, a bírói gyakorlat szerint, addig, „amíg megy a szekér”, ha pedig már tisztsége nélkül, utólag áll bíróság elé, bemutatása jogsértő.
Önszabályozó rendszer kialakítását szorgalmazta a sajtó számára a személyiségi jogokkal kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a törvények konkrét esetekre vonatkozó szabályokat sosem fognak megfogalmazni. Péterfalvi Attila ugyanakkor annak is hangot adott, hogy a sajtó adatkezelésének nemcsak jogszerűnek, hanem tisztességesnek is kell lennie. Hangsúlyozta azt is, hogy még közszereplőnek sem sérthető meg az emberi méltósághoz fűződő joga, és a polgári törvénykönyv személyiségi jogokra vonatkozó előírásai alól a sajtó sincs felmentve.
Az MTI számára adatvédelmi szempontból a bírósági tudósítások jelentik az egyik legnagyobb kihívást – mondta a hírügynökség főszerkesztője. Pach Ferenc példaként említette: tisztázatlan, hogy mikor lehet leírni a vádlottak, illetve az elítéltek nevét. A főszerkesztő képtelennek, bonyolultnak és életidegennek nevezte a bírósági pereken megjelenő elítélteket mutató fotók közlésére vagy nevük leírására vonatkozó magyarországi szabályozást, amely olyan dilemma elé állítja az újságírókat és szerkesztőket, amelyről utólag a bíróság is csak hosszas tárgyalások során hoz döntést. A beszélgetés résztvevőivel egyetértve problémásnak nevezte annak eldöntését, ki számít közszereplőnek, és bírálta azt a bírósági gyakorlatot is, miszerint a közfeladatot ellátók, például rendőrök, tűzoltók a beleegyezésük nélkül nem mutathatók munkájuk közben. Mint mondta, a magyar gyakorlat a nyugati sajtóban idegen.
Ómolnár Miklós, a Story magazin főszerkesztője szintén annak A véleményének adott hangot, hogy a mindennapi gyakorlatban nincs mibe kapaszkodnia a sajtónak. Kifogásolta azt is, hogy a közszereplő fogalmát, jogforrásként pontosan csak egy alkotmánybírósági határozat szabályozza, de mint mondta, továbbra sem érthető számára, hogy például a celebritások közszereplőknek tekinthetők-e. Kaszó Klára, az RTL Klub jogi főtanácsadója szerint is nehezen fenntartható, ha egy tüntetésről csak hosszas utómunkát igénylően, a rendőrök kitakarásával lehet tudósítani. Nagyobb problémának tartotta azonban azt, hogy jelenleg még egy interjút adó személytől is megerősítést kell kérni arra, hogy szerepeltetni lehessen a televízióban. "El kell dönteni, hogy az információszabadság ügye előrébb való-e, mint a közszereplő joga" – fogalmazott, hozzáfűzve: a bíróknak is minden esetben ezt kellene mérlegelnie.
Karas Mónika ügyvéd is azt a problémát vetette fel: meddig közszereplő például egy politikus. Mint mondta, a bírói gyakorlat szerint, addig, „amíg megy a szekér”, ha pedig már tisztsége nélkül, utólag áll bíróság elé, bemutatása jogsértő.