Berta Sándor
Az emberek nem helyettesíthetők gépekkel
A Bécsi Műszaki Múzeum megszervezte Ausztria történetének legnagyobb robotikai kiállítását, amelyen összesen 400 robotot állítanak ki. Az igazgató szerint a gépek sohasem lesznek képesek kiváltani az embereket.
"A robotok aktuális témát jelentenek, nagy elvárások vannak velük szemben" - indokolta a tárlat létrehozását Gabriele Zuna-Kratky igazgató. "Amennyiben a robotikát az automatizálás szemszögéből vizsgáljuk meg, akkor azt látjuk, hogy az alapötlet már több évszázaddal ezelőtt létezett és az asimovi törvények is az 1940-es években születtek. Mindemellett az emberi faktor nem helyettesíthető egy géppel, és én nem hiszem, hogy a robotoknak jogokat kellene adni. Nem szabad elfeledni, hogy a robotokat még mindig az emberek készítik, és pont ezt az ember-gép kapcsolatot tartom egyébként nagyon érdekesnek" - emelte ki Gabriele Zuna-Kratky.
A szakember szerint ugyan az emberek a robotok alatt mindig androidokat, illetve humanoid robotokat képzelnek, de ennél jóval többről van szó. Ő a robotokat négy kategóriába sorolja: gyárakban alkalmazott ipari egységek; harci robotok (ide sorolva a robotrepülőgépeket és a tűzszerész modelleket); egészségügyi robotok (pl. műtéteknél alkalmazzák ezeket); s végül a szolgálatokat ellátó (porszívózó, szállító) egységek.
A múzeumigazgató ugyanakkor kritikusan szemléli a felhasználók és a virtuális lények, vagy eszközök közötti kapcsolatot. Az emberek gyakran adnak nevet az autóiknak, vagy a különböző készülékekre szinte családtagként tekintenek. Ez a dolog akkor válik problémássá, ha gépek váltják fel a partnereket és az emberek érzelmekkel próbálják meg felruházni ezeket a viszonyokat. Abban a pillanatban, hogy érzelmi töltés kerül egy ember-gép kapcsolatba azonnal meg kell kérdőjelezni azt. Vannak ugyanakkor különleges esetek is, mint például az ápolási robotok esetében, akik közeli kapcsolatba kerülnek a betegekkel.
"A robotok aktuális témát jelentenek, nagy elvárások vannak velük szemben" - indokolta a tárlat létrehozását Gabriele Zuna-Kratky igazgató. "Amennyiben a robotikát az automatizálás szemszögéből vizsgáljuk meg, akkor azt látjuk, hogy az alapötlet már több évszázaddal ezelőtt létezett és az asimovi törvények is az 1940-es években születtek. Mindemellett az emberi faktor nem helyettesíthető egy géppel, és én nem hiszem, hogy a robotoknak jogokat kellene adni. Nem szabad elfeledni, hogy a robotokat még mindig az emberek készítik, és pont ezt az ember-gép kapcsolatot tartom egyébként nagyon érdekesnek" - emelte ki Gabriele Zuna-Kratky.
A szakember szerint ugyan az emberek a robotok alatt mindig androidokat, illetve humanoid robotokat képzelnek, de ennél jóval többről van szó. Ő a robotokat négy kategóriába sorolja: gyárakban alkalmazott ipari egységek; harci robotok (ide sorolva a robotrepülőgépeket és a tűzszerész modelleket); egészségügyi robotok (pl. műtéteknél alkalmazzák ezeket); s végül a szolgálatokat ellátó (porszívózó, szállító) egységek.
A múzeumigazgató ugyanakkor kritikusan szemléli a felhasználók és a virtuális lények, vagy eszközök közötti kapcsolatot. Az emberek gyakran adnak nevet az autóiknak, vagy a különböző készülékekre szinte családtagként tekintenek. Ez a dolog akkor válik problémássá, ha gépek váltják fel a partnereket és az emberek érzelmekkel próbálják meg felruházni ezeket a viszonyokat. Abban a pillanatban, hogy érzelmi töltés kerül egy ember-gép kapcsolatba azonnal meg kell kérdőjelezni azt. Vannak ugyanakkor különleges esetek is, mint például az ápolási robotok esetében, akik közeli kapcsolatba kerülnek a betegekkel.