Berta Sándor
Betiltatnák a robotfegyvereket
A Human Rights Watch (HRW) nevű emberi jogi szervezet nyilvánosságra hozta legújabb jelentését, amelyben a robot fegyverrendszerek globális betiltását sürgeti.
A HRW munkatársai az 50 oldalas dokumentumban a robotfegyverek bevetésének etikai és jogi problémáit elemeztek ki, s azt szorgalmazták, hogy ezen a területen mielőbb megfelelő egyezményt kell kidolgozni. A szervezet álláspontja szerint a robot fegyverrendszerek használata elsősorban azért lehet pusztító, mert hiányzik az emberi beavatkozás és irányítás lehetősége, így például a robotok a harctéren aligha tudnának különbséget tenni egy katona és egy polgári személy között. Ugyanígy nehézséget okozhatna számukra az is, hogy megítéljék egy támadás hatékonyságát és pusztítását, vagy például, hogy kegyelmet gyakoroljanak. Ezek a kérdések, illetve problémák még akkor is felmerülnek, hogy ha tény, hogy a robotok alkalmazása megóvhatja a katonák életét.
További problémát jelenthet annak a megállapítása, hogy egy elhibázott akció során ki viseli a felelősséget: a fejlesztő, a gyártó, a parancsot kiadó vagy a robotot irányító, működését felügyelő katona? Esetleg a robot is felelősségre vonható, elpusztítható? Mindez azt jelenti a háborús jogot is ki kell bővíteni, át kell dolgozni. A felmerülő kérdéseket mielőbb meg kell válaszolni, mert a jelenlegi fejlesztések egyértelműen a robotfegyverek és az azokra épülő egységek létrehozására irányulnak. Különösen az Egyesült Államok foglalkozik ilyen projektekkel, de ez a terület Kína, Németország, Izrael, Dél-Korea és Oroszország érdeklődését is felkeltette. Ezek az államok már részt vettek ilyen fegyverprogramokban.
A szakértők azzal számolnak, hogy 20-30 éven belül megjelenhetnek az átfogó robot fegyverrendszerek, Steve Goose, a HRW tagja szerint éppen ezért egyre fontosabb, hogy a fejlesztéseket már most leállítsák. Minél több erőforrást és pénzt fektetnek ugyanis az országok ezekbe a fejlesztésekbe, annál nehezebb lesz később meggyőzni őket e programok leállításáról.
A HRW munkatársai az 50 oldalas dokumentumban a robotfegyverek bevetésének etikai és jogi problémáit elemeztek ki, s azt szorgalmazták, hogy ezen a területen mielőbb megfelelő egyezményt kell kidolgozni. A szervezet álláspontja szerint a robot fegyverrendszerek használata elsősorban azért lehet pusztító, mert hiányzik az emberi beavatkozás és irányítás lehetősége, így például a robotok a harctéren aligha tudnának különbséget tenni egy katona és egy polgári személy között. Ugyanígy nehézséget okozhatna számukra az is, hogy megítéljék egy támadás hatékonyságát és pusztítását, vagy például, hogy kegyelmet gyakoroljanak. Ezek a kérdések, illetve problémák még akkor is felmerülnek, hogy ha tény, hogy a robotok alkalmazása megóvhatja a katonák életét.
További problémát jelenthet annak a megállapítása, hogy egy elhibázott akció során ki viseli a felelősséget: a fejlesztő, a gyártó, a parancsot kiadó vagy a robotot irányító, működését felügyelő katona? Esetleg a robot is felelősségre vonható, elpusztítható? Mindez azt jelenti a háborús jogot is ki kell bővíteni, át kell dolgozni. A felmerülő kérdéseket mielőbb meg kell válaszolni, mert a jelenlegi fejlesztések egyértelműen a robotfegyverek és az azokra épülő egységek létrehozására irányulnak. Különösen az Egyesült Államok foglalkozik ilyen projektekkel, de ez a terület Kína, Németország, Izrael, Dél-Korea és Oroszország érdeklődését is felkeltette. Ezek az államok már részt vettek ilyen fegyverprogramokban.
A szakértők azzal számolnak, hogy 20-30 éven belül megjelenhetnek az átfogó robot fegyverrendszerek, Steve Goose, a HRW tagja szerint éppen ezért egyre fontosabb, hogy a fejlesztéseket már most leállítsák. Minél több erőforrást és pénzt fektetnek ugyanis az országok ezekbe a fejlesztésekbe, annál nehezebb lesz később meggyőzni őket e programok leállításáról.