Napi Online
Az EU-pénzek harmadát nem tudja felhasználni az IT-szektor
A lassan lezáruló uniós költségvetési periódusban az IT-szektor alig egyharmadát tudta elkölteni a támogatásoknak: a pénzek egyharmadának sorsa még kétséges, egyharmadának pedig végképp búcsút inthet Magyarország.
Ablonczy Balázs, az SAP ügyvezető igazgatója szerint egy egész ágazatot átfogó informatikai operatív programra van szükség, hogy a 2014−2020-as időszakban eredményesebbek legyünk. Ez annál is fontosabb, mert az it-szektor rendszeresen túlteljesíti a hazai GDP eredményeit, hatása pedig hatványozottan jelentkezik az egész magyar gazdaságban.
Végéhez közeledik az Európai Unió 2007−2013 közötti költségvetési periódusa. Hogyan sikerült felhasználnia a rendelkezésre álló támogatásokat az it-szektornak?
− Ma már piaci és kormányzati szereplők is egyetértenek abban, hogy a támogatásoknak nagyjából egyharmadát sikerült csak elkölteni, másik egyharmadára pedig szerződést kötni, ami remélhetően 2014-ig a piacra kerül. Sajnos úgy látszik, egyharmadot nem tudtunk felhasználni.
Hogyan veszíthettünk el ennyi pénzt?
− Az egyik fő oka, hogy "többfejű" volt a magyar informatikai szakma, hiányzott egy olyan szervezet, intézmény, amelyik összefogja azt. Bízzunk benne, hogy az új infokommunikációs államtitkárság be tudja tölteni ezt a szerepet. A másik, hogy a tervezésbe legtöbbször későn vonták be az informatikai szakmát. Ha az előkészítés csak részleges és az it-szektor bevonása nélkül születnek meg a döntések, akkor a végrehajtás lelassul. A harmadik problémát az adminisztrációs nehézségek jelentik.
Az Új Széchenyi tervben negyven kiemelt jelentőségű projekt van − majdnem valamennyi jelentősen csúszik. Előfordul köztük olyan, amelyik papíron hihetetlen minőségi javulást hoz a közigazgatás számára, de valójában elavult, fenntarthatatlan rendszerek toldozgatásában-foldozgatásában merül ki. Annak, aki szakmai szemmel a mélyére néz, látható, hogy a meglévő drágán működő − pontosan ezért saját forrásból már megoldhatatlan anyagiakat igénylő − állapot fenntartásához szükséges forrás megszerzése az igazi cél és nem egy megtérülő, értéket teremtő beruházás magvalósítása. Mindeközben nagyon kevés a kifejezetten az informatikai piacot célzó pályázat, pedig ezek segítségével a magyar vállalatok versenyképessége növelhető.
Ezekkel a problémákkal más szektorok is küzdenek. Miért olyan fontos mindez az informatika területén?
− Nem véletlenül szerepel az Új Széchenyi tervben kiemelten is, hogy minden informatikára költött forint egyszerre két iparág innovációját támogatja. A magyar GDP tíz százalékát adja az it-szektor, de gyakorlatilag mindent átsző az informatika, vagyis hatványozottabban jelenik meg az egész magyar gazdaságban. Nem lehet semmilyen korszerű fejlesztést végrehajtani nélküle − legyen szó útdíj bevezetéséről, környezetvédelemről vagy logisztikáról. Egy az Oxfordi Egyetemen készült elemzés szerint, ha az EU 2020-ra elérné azt az it-színvonalat, ahol most az USA tart, akkor automatikusan három-négy százalékkal nőne az EU teljes GDP-je. Magyarország esetében pedig még nagyobbak a lehetőségek. Az informatikai szektor még a mostani viszonyok között is minden évben legalább két-három százalékkal jobban teljesít a hazai GDP-nél. Ezért is fontos, hogy megfelelően hasznosítsuk a következő periódus forrásait, mert az it-fejlesztések nem csak az iparágban hasznosulnak, de segíthetnek a digitális írástudatlanság felszámolásában, az export vagy a hazai kkv-k erősítésében is.
2014 nincs olyan messze. Mit kellene máshogy csinálni?
− Jó kezdeményezések már vannak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium intenzív előkészítésbe, konzultációba kezdett egyrészt a hazai kkv-kkal, a nemzetközi és magyar informatikai vállalatokkal, másrészt a szakmai szervezetekkel. A cél, hogy megalkossanak egy 2020-ig tartó digitális stratégiát. Vagyis az akarat megvan, úgy tűnik, jó elképzelések is vannak. Időnk annál kevesebb: november 30-ig kellene megalkotni egy informatikai operatív programot. Ez szerencsés esetben minden pályázati lehetőség informatikai részét átfogná, de legalábbis a kifejezetten informatikai programokat érintené. Olyan megállapodásra van szükség, amely minisztériumokon vagy akár kormányzatokon is átível. A cél, hogy 500 milliárd forintos kerettel elinduljon egy it operatív program, amelynek közel kétharmadát pályázati programokon keresztül ténylegesen ki kell tenni a piacra és a maradék egyharmadból lehet megvalósítani a nagyívű kormányzati fejlesztések informatikai hátterét.
Előfordult, hogy egy 2008-ban indított, tízmilliárd forint feletti fejlesztés folytatásáról döntött ugyan az új kormány 2010-ben, 2012-ben mégis visszakoztak és most vissza kell fizetni az uniónak a támogatás egy részét. Ez senkinek sem jó. Hasonló fennakadásokat jelenthetnek és jelentenek a különböző átadások-átvételek, amikor egyik szervezettől a másikhoz kerülnek feladatkörök, pályázatok − legutóbb például az NFÜ-től a MAG Zrt.-hez. Sok idő megy el ilyenkor az átrendeződéssel. Ha van egy átfogó program, egyértelmű felelősség, akkor az ezekből fakadó csúszások elkerülhetők. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság jó példa arra, hogyan lehet kézbe venni az ügyeket központi koordinációval: egyszerűsített működéssel többször annyi érdemi döntés született néhány hónap alatt, mint az elmúlt két-három évben.
Ablonczy Balázs, az SAP ügyvezető igazgatója szerint egy egész ágazatot átfogó informatikai operatív programra van szükség, hogy a 2014−2020-as időszakban eredményesebbek legyünk. Ez annál is fontosabb, mert az it-szektor rendszeresen túlteljesíti a hazai GDP eredményeit, hatása pedig hatványozottan jelentkezik az egész magyar gazdaságban.
Végéhez közeledik az Európai Unió 2007−2013 közötti költségvetési periódusa. Hogyan sikerült felhasználnia a rendelkezésre álló támogatásokat az it-szektornak?
− Ma már piaci és kormányzati szereplők is egyetértenek abban, hogy a támogatásoknak nagyjából egyharmadát sikerült csak elkölteni, másik egyharmadára pedig szerződést kötni, ami remélhetően 2014-ig a piacra kerül. Sajnos úgy látszik, egyharmadot nem tudtunk felhasználni.
Hogyan veszíthettünk el ennyi pénzt?
− Az egyik fő oka, hogy "többfejű" volt a magyar informatikai szakma, hiányzott egy olyan szervezet, intézmény, amelyik összefogja azt. Bízzunk benne, hogy az új infokommunikációs államtitkárság be tudja tölteni ezt a szerepet. A másik, hogy a tervezésbe legtöbbször későn vonták be az informatikai szakmát. Ha az előkészítés csak részleges és az it-szektor bevonása nélkül születnek meg a döntések, akkor a végrehajtás lelassul. A harmadik problémát az adminisztrációs nehézségek jelentik.
Az Új Széchenyi tervben negyven kiemelt jelentőségű projekt van − majdnem valamennyi jelentősen csúszik. Előfordul köztük olyan, amelyik papíron hihetetlen minőségi javulást hoz a közigazgatás számára, de valójában elavult, fenntarthatatlan rendszerek toldozgatásában-foldozgatásában merül ki. Annak, aki szakmai szemmel a mélyére néz, látható, hogy a meglévő drágán működő − pontosan ezért saját forrásból már megoldhatatlan anyagiakat igénylő − állapot fenntartásához szükséges forrás megszerzése az igazi cél és nem egy megtérülő, értéket teremtő beruházás magvalósítása. Mindeközben nagyon kevés a kifejezetten az informatikai piacot célzó pályázat, pedig ezek segítségével a magyar vállalatok versenyképessége növelhető.
Ezekkel a problémákkal más szektorok is küzdenek. Miért olyan fontos mindez az informatika területén?
− Nem véletlenül szerepel az Új Széchenyi tervben kiemelten is, hogy minden informatikára költött forint egyszerre két iparág innovációját támogatja. A magyar GDP tíz százalékát adja az it-szektor, de gyakorlatilag mindent átsző az informatika, vagyis hatványozottabban jelenik meg az egész magyar gazdaságban. Nem lehet semmilyen korszerű fejlesztést végrehajtani nélküle − legyen szó útdíj bevezetéséről, környezetvédelemről vagy logisztikáról. Egy az Oxfordi Egyetemen készült elemzés szerint, ha az EU 2020-ra elérné azt az it-színvonalat, ahol most az USA tart, akkor automatikusan három-négy százalékkal nőne az EU teljes GDP-je. Magyarország esetében pedig még nagyobbak a lehetőségek. Az informatikai szektor még a mostani viszonyok között is minden évben legalább két-három százalékkal jobban teljesít a hazai GDP-nél. Ezért is fontos, hogy megfelelően hasznosítsuk a következő periódus forrásait, mert az it-fejlesztések nem csak az iparágban hasznosulnak, de segíthetnek a digitális írástudatlanság felszámolásában, az export vagy a hazai kkv-k erősítésében is.
2014 nincs olyan messze. Mit kellene máshogy csinálni?
− Jó kezdeményezések már vannak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium intenzív előkészítésbe, konzultációba kezdett egyrészt a hazai kkv-kkal, a nemzetközi és magyar informatikai vállalatokkal, másrészt a szakmai szervezetekkel. A cél, hogy megalkossanak egy 2020-ig tartó digitális stratégiát. Vagyis az akarat megvan, úgy tűnik, jó elképzelések is vannak. Időnk annál kevesebb: november 30-ig kellene megalkotni egy informatikai operatív programot. Ez szerencsés esetben minden pályázati lehetőség informatikai részét átfogná, de legalábbis a kifejezetten informatikai programokat érintené. Olyan megállapodásra van szükség, amely minisztériumokon vagy akár kormányzatokon is átível. A cél, hogy 500 milliárd forintos kerettel elinduljon egy it operatív program, amelynek közel kétharmadát pályázati programokon keresztül ténylegesen ki kell tenni a piacra és a maradék egyharmadból lehet megvalósítani a nagyívű kormányzati fejlesztések informatikai hátterét.
Előfordult, hogy egy 2008-ban indított, tízmilliárd forint feletti fejlesztés folytatásáról döntött ugyan az új kormány 2010-ben, 2012-ben mégis visszakoztak és most vissza kell fizetni az uniónak a támogatás egy részét. Ez senkinek sem jó. Hasonló fennakadásokat jelenthetnek és jelentenek a különböző átadások-átvételek, amikor egyik szervezettől a másikhoz kerülnek feladatkörök, pályázatok − legutóbb például az NFÜ-től a MAG Zrt.-hez. Sok idő megy el ilyenkor az átrendeződéssel. Ha van egy átfogó program, egyértelmű felelősség, akkor az ezekből fakadó csúszások elkerülhetők. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság jó példa arra, hogyan lehet kézbe venni az ügyeket központi koordinációval: egyszerűsített működéssel többször annyi érdemi döntés született néhány hónap alatt, mint az elmúlt két-három évben.