Az okostelefon-piacot toronymagasan vezető két vállalat a kaliforniai ítélet után is folyamatosan emeli a tétet, és egyre többet tiltatnának be egymás termékei közül. Az amerikai szabadalmi rendszer elégtelensége pedig egyre nyilvánvalóbb.

Az Apple nem elégszik meg a legnagyobb riválisa, a Samsung Electronics fölött aratott átütő kaliforniai bírósági győzelmével: tegnap például kiszivárgott, hogy a már elavulóban lévő Samsung-termékek mellett a zászlóshajót, a Galaxy SIII-at is be kívánják tiltatni. (Ezt a telefont a koreai céget sújtó, egymilliárd dolláros bírsággal végződő kereset benyújtása idején még nem árulták.) A Samsung is bosszút forral, a mobilhálózati technológiák terén erős szabadalmi pozíciókkal bíró vállalat ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy a várhatóan heteken belül megjelenő iPhone 5-öt fogja betiltatni. A legmodernebb mobil adatáramlási technológia, az LTE szabadalmainak tizedét birtokolja a Samsung, ezért az Apple aligha lehet képes versenyképes új mobilt piacra dobni ezek megsértése nélkül.


Az Apple a mobil operációs rendszerek teljes piacán is kiterjesztené jogi fölényét: egy másik, még folyó perben a Google Android rendszerét vette célkeresztbe. Az iPhone gyártója szerint nyolc ponton is sérti szabadalmait az Android szoftvere, a programok ikonjainak színétől kezdve a szofisztikált szoftvermegoldásokig. Iparági elemzők szerint azonban erre már szinte nincs is szükség, hiszen a Samsung-ítélet precedensétől tartó többi androidos gyártó − az LG-től a HTC-ig − már enélkül is lehetetlen helyzetbe került: vagy vaskos licencdíjakat fizet az Apple-nek, vagy a hatalmas bírságot kockáztatja. Persze a Google sem hagyja magát, a korábban 12 milliárd dollárért felvásárolt Motorola Mobility szabadalmaival próbálja elérni, hogy tiltsák be az Egyesült Államokban az Apple árbevételének legnagyobb részét adó iPhone-t.

A versenyt és az innovációt korlátozó hatások miatt egyre többen fogalmaznak meg megsemmisítő kritikákat a szabadalmi jog amerikai rendszerével szemben. A szabadalmi pereken dolgozó jogászok ezreinek, valamint a szabadalmakat beszerezni és ezekkel saját domináns helyzetüket bebetonozni képes nagyvállalatoknak ugyan jól jönnek ezek a csatározások, de a fogyasztók és a technológiai fejlődés mindenképpen rosszul jár velük.


A bostoni egyetem jogi tanszékének kutatói szerint a szabadalmi perekre szakosodott, ám érdemi tevékenységet nem folytató kis cégek (a "szabadalmi trollok") elképesztő hatékonysággal húznak le bírságokat a gyártó céggel szemben elért peren kívüli megállapodásokból; ezek összege az 500 milliárd dollárt is elérhette az utóbbi két évtizedben. Talán egyszer a szabadalomvásárlásra, perekre és jogi keretek megőrzésért dolgozó lobbistákra elképesztő pénzeket költő nagyvállalatok is észbe kapnak, hogy jobban járnának, ha inkább a kutatás-fejlesztésbe ruháznának be.

Az ázsiai jogrendszerek a jelek szerint nem olyan elítélőek a másolással szemben, mint az amerikaiak. A múlt hét végén a japán bíróság az Apple egyetlen Samsunggal szembeni kifogásának sem adott igazat, a korábbi dél-koreai ítélet pedig mindkét gyártót megfeddte és elhanyagolható méretű bírságot rótt ki rájuk.