SG.hu·
Pandora szelencéjét nyithatta ki a Samsung a rekordbónuszokkal
A Samsung Electronics és szakszervezete között létrejött bérmegállapodás nemcsak egy hatalmas sztrájkot akadályozott meg, hanem rendkívül magas bónuszokat is biztosított a memórialapkákat gyártó dolgozók számára. Az egyezség ugyanakkor egyfajta Pandora szelencéjét is megnyithatja Dél-Koreában, amely régóta a kemény és militáns bértárgyalásairól ismert ország.
A szakszervezetbe tömörült Samsung-dolgozók megszavazták a kormány közvetítésével létrejött megállapodást, amely a Samsung egyik szakszervezetének első igazán jelentős győzelmét jelenti. Ennél is fontosabb azonban, hogy ez mindössze a második alkalom Dél-Koreában, amikor egy nagyvállalat írásban vállalja, hogy működési profitjának meghatározott százalékát közvetlenül a dolgozók jutalmazására fordítja. A vállalat profitja az MI-robbanás miatt ugrásszerűen nőtt, és a Samsung egyre nagyobb nyomás alatt állt, hogy csökkentse a bónuszok terén kialakult lemaradását riválisával, az SK Hynix vállalattal szemben.
Ennek hatására a Samsung beleegyezett abba, hogy félvezető üzletágának működési profitjából 10,5 százalékot külön bónuszként osszon szét a chipgyártó dolgozók között. Egyes memórialapka-részlegen dolgozó alkalmazottak összesen akár 416 ezer dollárnyi bónuszt is kaphatnak. Eltörölték azt a korlátozást is, amely szerint az üzletági teljesítményhez kötött külön bónusz legfeljebb a dolgozó fizetésének 50 százaléka lehetett. Ráadásul a megállapodás tíz évnyi jövedelmet is lefed.
A Samsung döntései - amelyeket sokan a dél-koreai vállalati világ irányadójának tekintenek - várhatóan tovább erősítik más hazai szakszervezetek követeléseit is, amelyek szintén azt akarják, hogy a dolgozók részesüljenek a működési profitból. Az egyezség más munkavállalói csoportokat is arra bátoríthat, hogy hasonló megállapodásokat követeljenek. „Ez új tüzet gyújthat más nagy koreai vállalatoknál” - mondta Kim Keechang, a Koreai Egyetem jogprofesszora. „Lehet, hogy ez még csak a kezdet.” A professzor szerint a megállapodás szembemegy a vállalati nyereség felosztásának hosszú ideje fennálló globális normáival. A bónuszokat általában az adók levonása után számítják ki, a Samsung chipgyártó dolgozói azonban gyakorlatilag előre sorolták magukat a vállalat vagyonából való részesedésért folyó sorban.
Még az ország szakszervezetbarát elnöke, Lee Jae Myung is aggodalmát fejezte ki még az egyezség megszületése előtt. „Intézményes formában megosztani a működési profit egy meghatározott részét még az adók levonása előtt - amit akár a közösség közös részének is nevezhetünk - olyasmi, amit még a befektetők sem tehetnek meg” - mondta Lee a múlt heti kabinetülésen. „Még a befektetők is csak az adózás utáni nettó nyereségből kapnak osztalékot, nem igaz?”
Choi Seung-ho, a Samsung Electronics szakszervezetének vezetője, és Yeo Myung-koo, a vállalat fő tárgyalója kezet ráznak a bérmegállapodás után
Az üzleti szervezeteket megrémítette a fejlemény. „Ez a megállapodás a Samsung Electronics különleges helyzetét tükrözi, és a munkavállalói érdekképviseleteknek nem kellene általános példaként kezelniük, majd túlzott bónuszköveteléseket terjeszteniük az egész iparágban” - közölte a Korea Enterprises Federation nyilatkozatában.
A Samsungnak valószínűleg nem sok választása maradt. A memórialapka-részleg dolgozói rendkívül elégedetlenek voltak az SK Hynixnál elérhető jóval magasabb bónuszok miatt, és a szakszervezet szerint tömegesen hagyták ott a céget, hogy a riválishoz szerződjenek. A mostani megállapodás nélkül - amely még így is kevésbé bőkezű, mint az SK Hynix rendszere - 48 ezer dolgozó kezdett volna 18 napos sztrájkba. Az SK Hynix tavaly működési profitjának 10 százalékát osztotta ki bónuszként, és megváltoztatta a jutalmak felső korlátját is. Az új rendszerben a chipgyártó dolgozók a tavalyi pénzügyi év után állítólag alapfizetésük közel 3000 százalékának megfelelő bónuszt kaptak.
Sokan úgy vélik, hogy a bónuszvita csak a Samsungot és az SK Hynixot érinti, hiszen elsősorban ezek a dél-koreai vállalatok profitálnak az MI-be áramló óriási befektetésekből. Más szakszervezetek azonban már hasonló követelésekkel álltak elő. Az internetes óriáscég, a Kakao és négy leányvállalatának dolgozói sztrájkkal fenyegetőznek, ha nem teljesülnek követeléseik, köztük az, hogy a működési profit 13-15 százalékát bónuszként osszák szét. A tárgyalásokat jelenleg munkaügyi bizottság közvetíti.
A LG Uplus távközlési vállalat és a nagy hajógyártó cég, a HD Hyundai Heavy Industries szakszervezetei szintén azt követelik, hogy a működési profit legalább 30 százalékát teljesítményalapú juttatásokra fordítsák. Az LG Uplusnál már zajlanak a bértárgyalások, míg a HD Hyundai Heavy Industries esetében várhatóan jövő hónapban kezdődnek meg. A Samsung Biologics dolgozói ebben a hónapban öt napra beszüntették a munkát. Követeléseik között szerepel, hogy a működési profit 20 százalékát teljesítménybónuszként osszák ki. A vállalat vezetése egyelőre nem engedett, a konfliktus pedig tovább folytatódik, miközben a dolgozók megtagadják a túlórát és az ünnepnapi munkát.
A dél-koreai munkaerő körülbelül 13 százaléka tartozott szakszervezethez 2024-ben a kormányzati statisztikák szerint, ami valamivel az OECD-átlag alatt van. A dél-koreai szakszervezetek ugyanakkor jóval gyakrabban sztrájkolnak, mint például a szomszédos Japán dolgozói. Külföldi cégek gyakran ezt említik annak egyik okaként, amiért kevésbé vonzó számukra a dél-koreai befektetési környezet. A dél-koreai szakszervezeti militancia gyökerei részben abban a régóta fennálló társadalmi elégedetlenségben keresendők, amelyet az ország gazdaságát uraló nagy konglomerátumok, az úgynevezett csebolok váltottak ki. Sok munkavállaló úgy érzi, ezek a vállalatbirodalmak túlságosan autoriter módon működnek, és csak az agresszív fellépésre reagálnak. A hagyományos szakszervezeti aktivitás idén tovább erősödött. Februárban 113 esetben kértek hivatalos munkaügyi közvetítést, míg egy évvel korábban ugyanebben a hónapban 105 ilyen ügy volt.
Mindehhez hozzájárul az új Sárga Boríték Törvény is, amely márciusban lépett hatályba. Nevét azokról a borítékokról kapta, amelyekben korábban az emberek pénzadományokat küldtek egy nagy nyilvánosságot kapott munkaügyi vitában részt vevő szakszervezetnek. A törvény várhatóan tovább élezi majd a munkaügyi konfliktusokat. Az új szabályozás kiszélesíti az alvállalkozói dolgozók jogvédelmét, miközben megnehezíti, hogy a vállalatok pénzügyi eszközökkel torolják meg a sztrájkokat. A törvény hatálybalépésének napján mintegy 400 alvállalkozói szakszervezeti csoport - összesen 81 600 taggal - követelt bértárgyalásokat a vállalatvezetésektől a Korea Labor Institute adatai szerint.
Az alvállalkozók nagyobb profitból való részesedésének kérdése új frontot nyithat a Samsung számára is a bértárgyalásokban, miközben a vállalat más üzletágainál is elégedetlen dolgozókkal és csalódott részvényesekkel kénytelen szembenézni. „A Samsung Electronics növekedése és termelése számos partnercég és munkavállaló közös munkájának eredménye” - közölte a Federation of Korean Trade Unions az egyezség után. A szervezet olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek biztosítják, hogy „a teljesítmény gyümölcseit méltányosan osszák meg a partnercégek dolgozóival is”.
A szakszervezetbe tömörült Samsung-dolgozók megszavazták a kormány közvetítésével létrejött megállapodást, amely a Samsung egyik szakszervezetének első igazán jelentős győzelmét jelenti. Ennél is fontosabb azonban, hogy ez mindössze a második alkalom Dél-Koreában, amikor egy nagyvállalat írásban vállalja, hogy működési profitjának meghatározott százalékát közvetlenül a dolgozók jutalmazására fordítja. A vállalat profitja az MI-robbanás miatt ugrásszerűen nőtt, és a Samsung egyre nagyobb nyomás alatt állt, hogy csökkentse a bónuszok terén kialakult lemaradását riválisával, az SK Hynix vállalattal szemben.
Ennek hatására a Samsung beleegyezett abba, hogy félvezető üzletágának működési profitjából 10,5 százalékot külön bónuszként osszon szét a chipgyártó dolgozók között. Egyes memórialapka-részlegen dolgozó alkalmazottak összesen akár 416 ezer dollárnyi bónuszt is kaphatnak. Eltörölték azt a korlátozást is, amely szerint az üzletági teljesítményhez kötött külön bónusz legfeljebb a dolgozó fizetésének 50 százaléka lehetett. Ráadásul a megállapodás tíz évnyi jövedelmet is lefed.
A Samsung döntései - amelyeket sokan a dél-koreai vállalati világ irányadójának tekintenek - várhatóan tovább erősítik más hazai szakszervezetek követeléseit is, amelyek szintén azt akarják, hogy a dolgozók részesüljenek a működési profitból. Az egyezség más munkavállalói csoportokat is arra bátoríthat, hogy hasonló megállapodásokat követeljenek. „Ez új tüzet gyújthat más nagy koreai vállalatoknál” - mondta Kim Keechang, a Koreai Egyetem jogprofesszora. „Lehet, hogy ez még csak a kezdet.” A professzor szerint a megállapodás szembemegy a vállalati nyereség felosztásának hosszú ideje fennálló globális normáival. A bónuszokat általában az adók levonása után számítják ki, a Samsung chipgyártó dolgozói azonban gyakorlatilag előre sorolták magukat a vállalat vagyonából való részesedésért folyó sorban.
Még az ország szakszervezetbarát elnöke, Lee Jae Myung is aggodalmát fejezte ki még az egyezség megszületése előtt. „Intézményes formában megosztani a működési profit egy meghatározott részét még az adók levonása előtt - amit akár a közösség közös részének is nevezhetünk - olyasmi, amit még a befektetők sem tehetnek meg” - mondta Lee a múlt heti kabinetülésen. „Még a befektetők is csak az adózás utáni nettó nyereségből kapnak osztalékot, nem igaz?”
Choi Seung-ho, a Samsung Electronics szakszervezetének vezetője, és Yeo Myung-koo, a vállalat fő tárgyalója kezet ráznak a bérmegállapodás után
Az üzleti szervezeteket megrémítette a fejlemény. „Ez a megállapodás a Samsung Electronics különleges helyzetét tükrözi, és a munkavállalói érdekképviseleteknek nem kellene általános példaként kezelniük, majd túlzott bónuszköveteléseket terjeszteniük az egész iparágban” - közölte a Korea Enterprises Federation nyilatkozatában.
A Samsungnak valószínűleg nem sok választása maradt. A memórialapka-részleg dolgozói rendkívül elégedetlenek voltak az SK Hynixnál elérhető jóval magasabb bónuszok miatt, és a szakszervezet szerint tömegesen hagyták ott a céget, hogy a riválishoz szerződjenek. A mostani megállapodás nélkül - amely még így is kevésbé bőkezű, mint az SK Hynix rendszere - 48 ezer dolgozó kezdett volna 18 napos sztrájkba. Az SK Hynix tavaly működési profitjának 10 százalékát osztotta ki bónuszként, és megváltoztatta a jutalmak felső korlátját is. Az új rendszerben a chipgyártó dolgozók a tavalyi pénzügyi év után állítólag alapfizetésük közel 3000 százalékának megfelelő bónuszt kaptak.
Sokan úgy vélik, hogy a bónuszvita csak a Samsungot és az SK Hynixot érinti, hiszen elsősorban ezek a dél-koreai vállalatok profitálnak az MI-be áramló óriási befektetésekből. Más szakszervezetek azonban már hasonló követelésekkel álltak elő. Az internetes óriáscég, a Kakao és négy leányvállalatának dolgozói sztrájkkal fenyegetőznek, ha nem teljesülnek követeléseik, köztük az, hogy a működési profit 13-15 százalékát bónuszként osszák szét. A tárgyalásokat jelenleg munkaügyi bizottság közvetíti.
A LG Uplus távközlési vállalat és a nagy hajógyártó cég, a HD Hyundai Heavy Industries szakszervezetei szintén azt követelik, hogy a működési profit legalább 30 százalékát teljesítményalapú juttatásokra fordítsák. Az LG Uplusnál már zajlanak a bértárgyalások, míg a HD Hyundai Heavy Industries esetében várhatóan jövő hónapban kezdődnek meg. A Samsung Biologics dolgozói ebben a hónapban öt napra beszüntették a munkát. Követeléseik között szerepel, hogy a működési profit 20 százalékát teljesítménybónuszként osszák ki. A vállalat vezetése egyelőre nem engedett, a konfliktus pedig tovább folytatódik, miközben a dolgozók megtagadják a túlórát és az ünnepnapi munkát.
A dél-koreai munkaerő körülbelül 13 százaléka tartozott szakszervezethez 2024-ben a kormányzati statisztikák szerint, ami valamivel az OECD-átlag alatt van. A dél-koreai szakszervezetek ugyanakkor jóval gyakrabban sztrájkolnak, mint például a szomszédos Japán dolgozói. Külföldi cégek gyakran ezt említik annak egyik okaként, amiért kevésbé vonzó számukra a dél-koreai befektetési környezet. A dél-koreai szakszervezeti militancia gyökerei részben abban a régóta fennálló társadalmi elégedetlenségben keresendők, amelyet az ország gazdaságát uraló nagy konglomerátumok, az úgynevezett csebolok váltottak ki. Sok munkavállaló úgy érzi, ezek a vállalatbirodalmak túlságosan autoriter módon működnek, és csak az agresszív fellépésre reagálnak. A hagyományos szakszervezeti aktivitás idén tovább erősödött. Februárban 113 esetben kértek hivatalos munkaügyi közvetítést, míg egy évvel korábban ugyanebben a hónapban 105 ilyen ügy volt.
Mindehhez hozzájárul az új Sárga Boríték Törvény is, amely márciusban lépett hatályba. Nevét azokról a borítékokról kapta, amelyekben korábban az emberek pénzadományokat küldtek egy nagy nyilvánosságot kapott munkaügyi vitában részt vevő szakszervezetnek. A törvény várhatóan tovább élezi majd a munkaügyi konfliktusokat. Az új szabályozás kiszélesíti az alvállalkozói dolgozók jogvédelmét, miközben megnehezíti, hogy a vállalatok pénzügyi eszközökkel torolják meg a sztrájkokat. A törvény hatálybalépésének napján mintegy 400 alvállalkozói szakszervezeti csoport - összesen 81 600 taggal - követelt bértárgyalásokat a vállalatvezetésektől a Korea Labor Institute adatai szerint.
Az alvállalkozók nagyobb profitból való részesedésének kérdése új frontot nyithat a Samsung számára is a bértárgyalásokban, miközben a vállalat más üzletágainál is elégedetlen dolgozókkal és csalódott részvényesekkel kénytelen szembenézni. „A Samsung Electronics növekedése és termelése számos partnercég és munkavállaló közös munkájának eredménye” - közölte a Federation of Korean Trade Unions az egyezség után. A szervezet olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek biztosítják, hogy „a teljesítmény gyümölcseit méltányosan osszák meg a partnercégek dolgozóival is”.