Berta Sándor
A kiberbűnözés védelmi költségei meghaladják az okozott károkat
A Cambridge-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a kiberbűnözés elleni védekezésre fordított közvetlen és közvetett kiadások összege jóval meghaladja a bűnözők által okozott kárt.
A szakemberek Nagy-Britannia esetében vizsgálták meg a védelmi költségeket és az okozott károkat, s azt találták, hogy a védelmi mechanizmusokra és a támadások utáni helyreállításra kifizetett összeg tízszer nagyobb az okozott kárnál. Ennek oka abban keresendő, hogy az egyes akciók után megrendül az emberek bizalma az online banki rendszerekben és más szolgáltatásokban. A digitális bűncselekményektől való félelem tehát szintén komoly károkat okoz. Ennek ellenére aligha jelenthető ki, hogy pénzügyi szempontból teljesen feleslegesen költenek komoly összegeket a felhasználók, a cégek és az intézmények vírusirtókra, más védelmi mechanizmusokra, illetve a támadások utáni adatmentésre.
"Az internetes bűnözők rendkívül magas költségeket okoznak a társadalomnak, ezért hatékonyabban kell harcolnunk ellenük" - állapították meg többek között a Cambridge-i Egyetem munkatársai. Az okozott kár brit felhasználónként évente több mint 10 dollárt tesz ki. Ross Anderson, a tanulmány készítője hangsúlyozta: sok hivatal azért nem lép, mert úgy gondolják, hogy a probléma túl nagy, ezzel szemben a helyzet az, hogy az esetek többségéért néhány bűnözői csoport felelős. A megoldás az lehetne, ha a háttérben megbújó személyeket kapcsolnák le. Ez sokkal hatékonyabb lehetne a biztonsági szoftverek megvásárlásánál és telepítésénél.
Az Egyesült Királyságban évente kereken egymilliárd dollárt költenek az online fenyegetések kivédésére és a támadások utáni helyreállítási munkákra. Csak a vírusirtók beszerzésére 170 millió dollárt fordítanak. Ezzel szemben a bűnözők felkutatására alig 15 millió dollárt szántak. A kiberbűncselekmények első számú célpontjai minden esetben az online kereskedők, hiszen az akciók után érezhetően csökken a világhálón vásárolók vagy pénzügyi tranzakciót bonyolítók száma.
A szakemberek Nagy-Britannia esetében vizsgálták meg a védelmi költségeket és az okozott károkat, s azt találták, hogy a védelmi mechanizmusokra és a támadások utáni helyreállításra kifizetett összeg tízszer nagyobb az okozott kárnál. Ennek oka abban keresendő, hogy az egyes akciók után megrendül az emberek bizalma az online banki rendszerekben és más szolgáltatásokban. A digitális bűncselekményektől való félelem tehát szintén komoly károkat okoz. Ennek ellenére aligha jelenthető ki, hogy pénzügyi szempontból teljesen feleslegesen költenek komoly összegeket a felhasználók, a cégek és az intézmények vírusirtókra, más védelmi mechanizmusokra, illetve a támadások utáni adatmentésre.
"Az internetes bűnözők rendkívül magas költségeket okoznak a társadalomnak, ezért hatékonyabban kell harcolnunk ellenük" - állapították meg többek között a Cambridge-i Egyetem munkatársai. Az okozott kár brit felhasználónként évente több mint 10 dollárt tesz ki. Ross Anderson, a tanulmány készítője hangsúlyozta: sok hivatal azért nem lép, mert úgy gondolják, hogy a probléma túl nagy, ezzel szemben a helyzet az, hogy az esetek többségéért néhány bűnözői csoport felelős. A megoldás az lehetne, ha a háttérben megbújó személyeket kapcsolnák le. Ez sokkal hatékonyabb lehetne a biztonsági szoftverek megvásárlásánál és telepítésénél.
Az Egyesült Királyságban évente kereken egymilliárd dollárt költenek az online fenyegetések kivédésére és a támadások utáni helyreállítási munkákra. Csak a vírusirtók beszerzésére 170 millió dollárt fordítanak. Ezzel szemben a bűnözők felkutatására alig 15 millió dollárt szántak. A kiberbűncselekmények első számú célpontjai minden esetben az online kereskedők, hiszen az akciók után érezhetően csökken a világhálón vásárolók vagy pénzügyi tranzakciót bonyolítók száma.