Berta Sándor

A kiberbűnözés védelmi költségei meghaladják az okozott károkat

A Cambridge-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a kiberbűnözés elleni védekezésre fordított közvetlen és közvetett kiadások összege jóval meghaladja a bűnözők által okozott kárt.

A szakemberek Nagy-Britannia esetében vizsgálták meg a védelmi költségeket és az okozott károkat, s azt találták, hogy a védelmi mechanizmusokra és a támadások utáni helyreállításra kifizetett összeg tízszer nagyobb az okozott kárnál. Ennek oka abban keresendő, hogy az egyes akciók után megrendül az emberek bizalma az online banki rendszerekben és más szolgáltatásokban. A digitális bűncselekményektől való félelem tehát szintén komoly károkat okoz. Ennek ellenére aligha jelenthető ki, hogy pénzügyi szempontból teljesen feleslegesen költenek komoly összegeket a felhasználók, a cégek és az intézmények vírusirtókra, más védelmi mechanizmusokra, illetve a támadások utáni adatmentésre.

"Az internetes bűnözők rendkívül magas költségeket okoznak a társadalomnak, ezért hatékonyabban kell harcolnunk ellenük" - állapították meg többek között a Cambridge-i Egyetem munkatársai. Az okozott kár brit felhasználónként évente több mint 10 dollárt tesz ki. Ross Anderson, a tanulmány készítője hangsúlyozta: sok hivatal azért nem lép, mert úgy gondolják, hogy a probléma túl nagy, ezzel szemben a helyzet az, hogy az esetek többségéért néhány bűnözői csoport felelős. A megoldás az lehetne, ha a háttérben megbújó személyeket kapcsolnák le. Ez sokkal hatékonyabb lehetne a biztonsági szoftverek megvásárlásánál és telepítésénél.

Az Egyesült Királyságban évente kereken egymilliárd dollárt költenek az online fenyegetések kivédésére és a támadások utáni helyreállítási munkákra. Csak a vírusirtók beszerzésére 170 millió dollárt fordítanak. Ezzel szemben a bűnözők felkutatására alig 15 millió dollárt szántak. A kiberbűncselekmények első számú célpontjai minden esetben az online kereskedők, hiszen az akciók után érezhetően csökken a világhálón vásárolók vagy pénzügyi tranzakciót bonyolítók száma.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #4
    A fent hivatkozott tanulmany szerzoi nem nezik azt, hogy a vedelemre elkoltott penz miatt nem jelentosek a karok. Ha nem vedekeznenek, akkor jopar ceg eseten a karok elernek a teljes vagyonukat. (a bunozok szethordananak mindent) Az viszont igaz, hogy a rendszerek megerositese mellett kolthetnenek tobb penzt a tamadok megtalalasara is, bar a gond az, hogy mig egy rendszert meg lehet erositeni az adott ceg vagy orszag sajat teruleten belul, addig a tamadok elkapasa nemegyszer poltikai akadalyokba utkozik. (betoros pelda: keritest es riasztot felszerelni legalis, de egy betores utan onbiraskodni meg egyelore nem szabad, megelozo celbol pedig nepirtasnak szamitana, meg akkor is ha az lenne a legolcsobb megoldas)
  • philcsy #3
    A támadások utáni helyreállítás az mifelénk kár, és nem védelmiköltség...
  • teddybear #2
    Ez aztán komoly! De hát a közönséges bűnözők is kevesebb kárt okoznak, mint amennyit az ellenük való védekezés emészt fel.
    Mennyibe is fáj a börtönök, bíróságok és a rendőrség fenntartása? Mibe kerül a passzív védekezés? Kerítés zárak, biztonsági őrség, stb.?

    Mégis védekezünk ellenük.
  • Tetsuo #1
    De ha beleszamoljuk azt, hogy a kormanyok is kiberbunoznek, kiberhaboru neven, akkor boven visszabillen a merleg.
    Masreszt termszetes, hogy mindig az a legdragabb, amit a hivatalok csinalnak, hiszen ilyen korokben az arak valahogy mindig tobbszorozodnek (inkabb sokszorozodnak, kevesebb az elmaradt ekezet :).