A kiberbűnözés védelmi költségei meghaladják az okozott károkat

A fent hivatkozott tanulmany szerzoi nem nezik azt, hogy a vedelemre elkoltott penz miatt nem jelentosek a karok. Ha nem vedekeznenek, akkor jopar ceg eseten a karok elernek a teljes vagyonukat. (a bunozok szethordananak mindent) Az viszont igaz, hogy a rendszerek megerositese mellett kolthetnenek tobb penzt a tamadok megtalalasara is, bar a gond az, hogy mig egy rendszert meg lehet erositeni az adott ceg vagy orszag sajat teruleten belul, addig a tamadok elkapasa nemegyszer poltikai akadalyokba utkozik. (betoros pelda: keritest es riasztot felszerelni legalis, de egy betores utan onbiraskodni meg egyelore nem szabad, megelozo celbol pedig nepirtasnak szamitana, meg akkor is ha az lenne a legolcsobb megoldas)

A támadások utáni helyreállítás az mifelénk kár, és nem védelmiköltség...

Ez aztán komoly! De hát a közönséges bûnözõk is kevesebb kárt okoznak, mint amennyit az ellenük való védekezés emészt fel.
Mennyibe is fáj a börtönök, bíróságok és a rendõrség fenntartása? Mibe kerül a passzív védekezés? Kerítés zárak, biztonsági õrség, stb.?

Mégis védekezünk ellenük.

De ha beleszamoljuk azt, hogy a kormanyok is kiberbunoznek, kiberhaboru neven, akkor boven visszabillen a merleg.
Masreszt termszetes, hogy mindig az a legdragabb, amit a hivatalok csinalnak, hiszen ilyen korokben az arak valahogy mindig tobbszorozodnek (inkabb sokszorozodnak, kevesebb az elmaradt ekezet 😊.