Berta Sándor
Németországban korlátozzák a fájlcserélők hozzáférését
A Kabel Deutschland nevű cég módosította az általános szerződési feltételeit. A változás a fájlcserélőket sújtja és újabb példája annak, hogy a távközlési cégek koránt sem nézik olyan jó szemmel a P2P-tevékenységet.
A Deutsche Telekom a VDSL-előfizetései esetében 100 gigabájt forgalom után korlátozza a sávszélességet, az 1&1 pedig akár fel is mondhatja a szerződéseket. Most a Kabel Deutschland is csatlakozott ehhez a táborhoz, miután megjelentette módosított általános szerződési feltételeit. A társaság arra hivatkozik, hogy biztosítani akarja a megfelelő minőségű szolgáltatásokat és ehhez akár drasztikus lépésekre is hajlandó. A vállalat a szélessávú hálózat csomópontjain automatikus forgalomfigyelést végez, és amennyiben fennáll a hálózat túlterhelésének a veszélye, úgy kész korlátozni a különböző nagy forgalmat generáló fájlcserélők hozzáféréseinek sávszélességét. Ezzel párhuzamosan viszont biztosítja a video-streaming, az internetes és videotelefon, valamint az online játékszolgáltatások sávszélességét, ezek ugyanis elsőbbséget élveznek minden esetben.
Azonban nem csak a hálózati túlterhelés esetén lehetnek korlátozások, hanem egyes esetekben is. A módosított általános szerződési feltételek szerint ha egy előfizető összes adatforgalma egy naptári napot tekintve eléri a 10 gigabájtot, akkor a társaság fenntartja magának a jogot arra, hogy a letöltési sávszélességet 100 MBit/s-ről 100 Kbit/s-ra mérsékelje. Az internetes böngészés, a chatelés, a közösségi oldalak látogatása, az e-mailek lekérdezése, a videostreamelés ugyanakkor nem esik a korlátozás alá.
A Kabel Deutschland illetékesei azt közölték, hogy jelenleg a napi forgalmi korlát nem 10 gigabájtnál, hanem 60 gigabájtnál van, tehát csak az utóbbi elérése után lép életbe a korlátozás. Ez azonban jelenleg csak az ügyfelek 0,1 százalékát érinti.
A forgalomkorlátozási tendencia egyre több országban figyelhető meg. Május végén Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke blogbejegyzésben bírálta ezt a gyakorlatot. Európában gyakori, hogy biztonsági okokból és a forgalom egyenletessége érdekében az internetszolgáltatók blokkolják a fájlcserélésre irányuló forgalmat. A korlátozó cégek 96%-a a fájlcserénél avatkozik be, a mobil szolgáltatók 56%-a pedig a VoIP-kapcsolatokat is akadályozza. A politikus szorgalmazta, hogy a szolgáltatók felhívják az emberek figyelmét a korlátozásokra, tehát ha a kínált kapcsolat nem teljes értékű internetelérés akkor azt ne is árusítsák ilyen címszóval, sőt még csak internethozzáférésként sem.
A Deutsche Telekom a VDSL-előfizetései esetében 100 gigabájt forgalom után korlátozza a sávszélességet, az 1&1 pedig akár fel is mondhatja a szerződéseket. Most a Kabel Deutschland is csatlakozott ehhez a táborhoz, miután megjelentette módosított általános szerződési feltételeit. A társaság arra hivatkozik, hogy biztosítani akarja a megfelelő minőségű szolgáltatásokat és ehhez akár drasztikus lépésekre is hajlandó. A vállalat a szélessávú hálózat csomópontjain automatikus forgalomfigyelést végez, és amennyiben fennáll a hálózat túlterhelésének a veszélye, úgy kész korlátozni a különböző nagy forgalmat generáló fájlcserélők hozzáféréseinek sávszélességét. Ezzel párhuzamosan viszont biztosítja a video-streaming, az internetes és videotelefon, valamint az online játékszolgáltatások sávszélességét, ezek ugyanis elsőbbséget élveznek minden esetben.
Azonban nem csak a hálózati túlterhelés esetén lehetnek korlátozások, hanem egyes esetekben is. A módosított általános szerződési feltételek szerint ha egy előfizető összes adatforgalma egy naptári napot tekintve eléri a 10 gigabájtot, akkor a társaság fenntartja magának a jogot arra, hogy a letöltési sávszélességet 100 MBit/s-ről 100 Kbit/s-ra mérsékelje. Az internetes böngészés, a chatelés, a közösségi oldalak látogatása, az e-mailek lekérdezése, a videostreamelés ugyanakkor nem esik a korlátozás alá.
A Kabel Deutschland illetékesei azt közölték, hogy jelenleg a napi forgalmi korlát nem 10 gigabájtnál, hanem 60 gigabájtnál van, tehát csak az utóbbi elérése után lép életbe a korlátozás. Ez azonban jelenleg csak az ügyfelek 0,1 százalékát érinti.
A forgalomkorlátozási tendencia egyre több országban figyelhető meg. Május végén Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke blogbejegyzésben bírálta ezt a gyakorlatot. Európában gyakori, hogy biztonsági okokból és a forgalom egyenletessége érdekében az internetszolgáltatók blokkolják a fájlcserélésre irányuló forgalmat. A korlátozó cégek 96%-a a fájlcserénél avatkozik be, a mobil szolgáltatók 56%-a pedig a VoIP-kapcsolatokat is akadályozza. A politikus szorgalmazta, hogy a szolgáltatók felhívják az emberek figyelmét a korlátozásokra, tehát ha a kínált kapcsolat nem teljes értékű internetelérés akkor azt ne is árusítsák ilyen címszóval, sőt még csak internethozzáférésként sem.