Napi Online

Bankkártyaháború folyik Magyarországon

Rendkívül kényes pillanatokban kezdett el lobbizni a Visa a hazai bankközi jutalék (interchange-díj, IC) szabályozási eltérései miatt.

Mint azt Kiss Ede, a kártyacég Magyarországért felelős területi vezetője elmondta: azt követően, hogy 2009 nyarán a bankok az akkor épp folyó GVH-vizsgálat miatt felmondták a korábbi IC-megállapodást, a két kártyacég eltérő díjakat állapított meg hazánkra nézve. A gondot az jelenti, hogy a Visa a még tárgyaló MasterCarddal ellentétben, múlt év decemberében megállapodott az Európai Bizottsággal arról, hogy a határon átnyúló tranzakciók esetén érvényes IC-díjakat drasztikus mértékben csökkenti. Ez az új, 0,15−0,17 százalék+1,5 eurócentes mérték alkalmazandó azokon a belső piacokon is, ahol a kártyatársaságnak nincs az adott piacra érvényes megállapodása − Magyarország pont e közé a 4-5 ország közé tartozik.

Kiss Ede szerint a mostani helyzetben a Visa komoly versenyhátrányba került a konkurens, Magyarországon piacvezető MasterCarddal szemben, amelynek van magyarországi tarifája − ez jelenleg 0,5−0,8 százalék+12 forint tranzakciónként. A Visa képviselője ennek tudja be, hogy kártyáik az elmúlt hónapokban komoly mértékben piacot vesztettek a versenytárssal szemben, miután a kibocsátó bankok a magasabb díjat kínáló MasterCardot preferálják.

Ugyanakkor az MNB adatai cáfolják a közvetlen összefüggést. Igaz ugyan, hogy a Visa-plasztikok részaránya június végén történelmi mélypontra, 24,89 százalékra esett vissza a magyar kártyapiacon a tavaly júniusi 30,98 százalékról, ám a csökkenés nem az idei év sajátja: az egy év alatt a piacról kikopó 541,5 ezer Visa-plasztik 45,5 százaléka a tavalyi második félévben tűnt el a forgalomból. A Visa részaránya 2009 decembere óta folyamatosan romlik, noha egészen idén februárig a Visa IC-díja relatíve magasabb volt a MasterCard díjszabásánál − a kártyacég minden fizetés után fixen 26 eurócentet (februári árfolyamon mintegy 73 forintot) írt jóvá a kibocsátó bank számláján, míg egy átlagos, 6000 forintos fizetés esetén a MasterCard 60 forintot fizetett. Ennek ellenére a MasterCard-plasztikok száma folyamatosan növekszik.

Az is a Visa-érvek ellen szól, hogy a legnagyobb előrelépést épp a múlt év második felében könyvelhette el a MasterCard: több mint 467 ezerrel nőtt a forgalomban lévő plasztikjaik száma − ehhez képest az idei első hat hónap 245 ezres bővülése csekélynek mondható. Fontos megemlíteni azt is: az elmúlt két év drasztikus mértékű kártyacseréit nem az IC-díjak, hanem a plasztikok chipkártyára váltása okozta.

Piaci vélekedések szerint a MasterCard jobb piaci helyzete az, amelynek köszönhető, hogy Európában példátlan módon Magyarországon ilyen előnnyel vezet a vetélytárs előtt. A MasterCard évek óta Budapestről irányítja a régiót, míg a Visa csak tavaly augusztustól tartotta fontosnak, hogy állandó képviseletet nyisson. A MasterCard az elmúlt években számos kezdeményezést tett a bankkártyás fizetés elterjesztése érdekében − Mentor programjának komoly szerepe volt abban, hogy a bankkártyás elfogadóhelyek számának terjedése komoly lendületet kapott a válság előtti években, így biztosítva lehetőséget nemcsak a kereskedőknek, hanem a piacra lépő új elfogadó bankoknak is. A MasterCard jelent meg először hazánkban prepaid és érintés nélküli kártyatermékkel, a Visa egyelőre halogatja a technikai innovációk piacra dobását.

Kiss Ede szerint céljuk nem a versenytárs "bemártása" volt, ők azt szeretnék elérni, hogy a hazai pénzintézetek egy Visa-díjmegállapodást hozzanak létre, amely olyan IC-díjat hozna, amely minden félnek megfelel. Ugyanakkor a korábbi GVH-büntetés miatt a pénzintézetek félnek leülni és egyeztetni erről − garanciákat kérnek a versenyhivataltól. A gondot az okozza, hogy a versenytorzulásról már az az MNB is tényként beszél, amely az elmúlt hetekben − a bankokkal történő előzetes egyeztetés nélkül − szabályozói javaslatcsomagot juttatott el a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A bankok attól tartanak, hogy a szabályozó a 2009-es (lényegében végrehajthatatlan) törvénykezéshez hasonlóan drasztikusan belenyúl a díjképzésbe, ami megbénítja a piac további innovációs lehetőségeit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Stanlee #5
    Nálunk nem terjedt el, Németországban nyerő az EC kártya. A kereskedő által fizetendő díj 0,3% + 8 euro cent, ami a fenti IC díjakhoz képest semmi. Ha egy POS-terminált akarok a boltomba, legalább 3%-ot kell fizetnem a terminált adó banknak, aki lövi tovább a pénzt a MAster/Visa párosnak, majd azok a banknak. Az EC pont azért terjedt el kint, mert rájöttek, hogy olcsón kell adni a kereskedőknek a kártyaolvasót, hogy azt használják, és a nép is használja a kártyáját. Mégis megélnek belőle. A bankok persze kihasználják idehaza a Master és a Visa magas jutalékait, mivel a lényeg, hogy sok pénzhez jussanak, az ilyen fogyasztóbarát EC kártya nem érdekes idehaza. Persze az olcsóbb EC díjak miatt olyan helyeken is elterjedt a kártyahasználati lehetőség, ami idehaza elképzelhetetlen az iszonyatosan magas díjak miatt.
  • nlght #4
    Melyik a jobb? Hogy az országok időnként bankmentő programokat indítsanak több százmilliárd euróból/dollárból, mert a kapzsi genyók kamupénzből szedik meg magukat lehúzva az embereket és még kockázatosabb befektetésbe fektetnek az extraprofitért tudva, hogy úgyis kimenti őket az állam szorult helyzetben VAGY esetleg létrehozni egy ENSZ szervezetet úgy, hogy minden ország ad bele tőkét (ami a fejlődésért van nem pedig a pénz kiszavattyúzásáért)? Ne mondd, hogy nem látod a különbséget.

    Nézz szét a világban, már az első hírportálon észreveheted, hogy a jelenlegi pénzügyi modell nem működőképes. Ha csak az emberek fele bemenne a bankjába, hogy kivegye a pénzét, már akkor is csőd lenne, mert a bankok kamupénzből gazdálkodnak, alig van valós tőkéjük.

    A bankszövetségről meg ne is beszéljünk, ami alapból egy óriási gyanú a kartellezésre, a PSZÁF-ot is megvették éveken keresztül, különben nem hagyták volna a sok disznóságot, amit az utóbbi 10 évben csináltak.
  • stukov #3
    Rohadtul nem kerül pénzbe a banknak, ahogy a programon, dróton keresztül megy az átutalás. Különben is százféle dologból szereznek extraprofitot.
    night-nak igaza van.

    Egyébként miért nem lehet bevezetni pl az iszlám féle bankrendszert?
  • Gauge #2
    Köszönjük, Emese!

    Egyszerű a helyzet: ez egy szolgáltatás. A szolgáltatásból pedig profitálni akar a szolgáltató. Erkölcsi megkérdőjelezhető annak mértéke, de ingyen nem dolgozig senki sem. Te sem. Az elképezelésed alapján mindent az ENSZnek kellene vinnie: bankszámlákat, tvcsatornák, mezőgazdaság... LOL
  • nlght #1
    Undorító, élősködő cég mind2, a bankokról nem is beszélve, ha rajtam múlna akkor egy nonprofit ENSZ szervezet végezné a kártyagyártást és az átutalások végrehajtását is szigorú körülmények között, a mai bankoknak meghagynám a hitelezést, de nem kamupénzzel hanem valódi tőkeháttérrel, persze ez csak álom marad... a jelenlegi világgazdasági modell meg bedől a legoptimistább esetben 20-30 év múlva, talán akkor lesz majd változás, de akkor már késő lesz...

    Manapság bankkártyát használni olyan mint használni a tüdőd és erre a rendszerre rátelepedett élősködők a világban zajló átutalásokból mind sápot vonnak (ami elképzelhetetlen mennyiségű pénz kiszivattyúzása a rendszerből), pedig létszükséglet az átutalások használata, ennyi erővel bevezethetnék a levegőadót is és kinevezhetnének 2 nagy zsidó céget, hogy nehogy monopolhelyzet legyen a levegőkártya piacon, persze a politikusokat nekik is kenni kellene, nehogy végetérjen az arany időszak...