Napi Online
MNB: Legyen minden faluban pos terminál
A jegybank szerint elérhető, hogy 2020-ra a magyar gazdaság az európai mezőny közepére kerüljön az elektronikus fizetési módok használatánál. Ehhez sok apró lépésre lesz szükség mind az állam, mind a pénzintézetek részéről.
Legyen minden faluban legalább egy pos (a bankkártyás vásárlás lebonyolítására alkalmas) terminál - fogalmazta meg röviden a 2020-as célt Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási igazgatója a pénzforgalom jövőjéről szóló konferencián. A jegybank az utóbbi hat évben sokat tett annak érdekében, hogy az elektronikus fizetési módok teret nyerjenek. A következő nagy álom az, hogy Magyarország 2020-ra e szegmensben az európai mezőny közepére kerüljön.
A tervek szerint 2012. július 1-jén indul a napközbeni átutalás a bankközi klíringrendszerben. A gazdaság készpénzmentesítése érdekében a továbblépéshez azonban még sok a tennivaló: a szolgáltatói infrastruktúra fejletlen és igazodik a településszerkezethez, az állam a kifizetői oldalon és az önkormányzati szektor jelentős készpénzhasználó, az önkormányzati szektor számla- és likviditásmenedzsmentje decentralizált, bár a háztartások nagy részének van fizetési számlája és ahhoz interneten is hozzá lehet férni, az elektronikus fizetések használata alacsony, valamint a fizetési szokások az elektronikus fizetési módok növekvő használatát mutatják, de ez a folyamat túl lassú.
Az ambiciózus jegybanki vízió azzal számol, hogy kilenc év múlva a bankközi klíringrendszer félórás elszámolási ciklusokkal működik; ügyféltől ügyfélig használható lesz az európai szabványokon alapuló átutalás és beszedés (HCT és HDD, vagy pedig az euró bevezetése miatt SCT és SDD); az elektronikus számlabemutatási és -fizetési megoldás keretében minden szolgáltató és bankszámla elérhető; a fizetési számlához való hozzáférés leggyakoribb csatornái az internet és a mobiltelefonok lesznek; elérhető az online átutalás az internetes kereskedelemben és állami szolgáltatásoknál egyaránt; minden állami szolgáltatást elektronikusan lehet fizetni a karosszékből; továbbá költségtakarékos állami számla- és likviditásmenedzsment is működik.
Az MNB az állam számára többféle javaslatot is megfogalmazott a vízió elérése érdekében. E szerint támogassa a pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a Magyar Posta Zrt. hálózatának bevonásával és pénzforgalmi szolgáltatásainak elektronizálásával. Segítse a bankkártya-elfogadói hálózat gyorsabb fejlődését pénzügyileg és szabályozással egyaránt. Tegyék lehetővé, hogy minden állami szolgáltatásért elektronikusan lehessen fizetni, lehetőleg otthonról. Az ésszerűség határain belül pedig minél több nyugdíjat és szociális támogatást elektronikusan fizessen ki (kedvezményes számla). Hasznos volna minimalizálni a házipénztárak használatát is.
A javaslatok közé tartozik, hogy a Magyar Államkincstár koordinálja az állam és alrendszerei pénzforgalmának modernizálását és a számlavezetés, likviditásmenedzsment racionalizálását. A jegybank szerint fontos követelmény, hogy az állam szüntesse meg a készpénz elsődlegességét a szabályozásban. Komoly előrelépést jelentene az is, ha kötelezővé tennék a különböző fizetési módok díjának feltüntetését a közüzemi és egyéb számlákon.
A magánszektornak azt javasolja az MNB, hogy a pénzintézetek koncentráljanak a napközbeni elszámolás országos projektjére, dolgozzanak a vidéki lakosság hatékonyabb elérésén, valamint bővítsék a bankkártya-elfogadói hálózatot. Fontos, hogy a magánszektor szereplői akár árazással ösztönözzék az elektronikus fizetési módok használatát, minél jobban elektronizálják az utalványpiacot, hozzanak létre mindenki által elérhető és a lehető legteljesebb szolgáltatói kört felölelő elektronikus fizetési és számlabemutatási (EBPP) megoldást, alakítsanak ki online átutalási megoldásokat, amelyekben az állami szereplők is részt vesznek.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a készpénzmentes fizetési forgalom elsősorban adminisztratív eszközökkel, jogszabályokkal erősíthető. Ennek ellenére az MNB sokféle módon igyekszik tenni a változás érdekében. Ennek része a kulcsszereplők azonosítása, akikkel egyeztetést kezdeményez és párbeszédet javasol; a javaslatok megvalósításához útitervet és menetrendet készít, szükség esetén pedig kész további szabályozási lépésekre. A pénzforgalom témakörében elvégzett kutatások eredményeit, valamint a fejlődést elősegítő lépéseit közzéteszi, annak érdekében, hogy azokat a pénzforgalomban érintettek beépíthessék akár közép- és hosszú távú terveikbe is.
Legyen minden faluban legalább egy pos (a bankkártyás vásárlás lebonyolítására alkalmas) terminál - fogalmazta meg röviden a 2020-as célt Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási igazgatója a pénzforgalom jövőjéről szóló konferencián. A jegybank az utóbbi hat évben sokat tett annak érdekében, hogy az elektronikus fizetési módok teret nyerjenek. A következő nagy álom az, hogy Magyarország 2020-ra e szegmensben az európai mezőny közepére kerüljön.
A tervek szerint 2012. július 1-jén indul a napközbeni átutalás a bankközi klíringrendszerben. A gazdaság készpénzmentesítése érdekében a továbblépéshez azonban még sok a tennivaló: a szolgáltatói infrastruktúra fejletlen és igazodik a településszerkezethez, az állam a kifizetői oldalon és az önkormányzati szektor jelentős készpénzhasználó, az önkormányzati szektor számla- és likviditásmenedzsmentje decentralizált, bár a háztartások nagy részének van fizetési számlája és ahhoz interneten is hozzá lehet férni, az elektronikus fizetések használata alacsony, valamint a fizetési szokások az elektronikus fizetési módok növekvő használatát mutatják, de ez a folyamat túl lassú.
Az ambiciózus jegybanki vízió azzal számol, hogy kilenc év múlva a bankközi klíringrendszer félórás elszámolási ciklusokkal működik; ügyféltől ügyfélig használható lesz az európai szabványokon alapuló átutalás és beszedés (HCT és HDD, vagy pedig az euró bevezetése miatt SCT és SDD); az elektronikus számlabemutatási és -fizetési megoldás keretében minden szolgáltató és bankszámla elérhető; a fizetési számlához való hozzáférés leggyakoribb csatornái az internet és a mobiltelefonok lesznek; elérhető az online átutalás az internetes kereskedelemben és állami szolgáltatásoknál egyaránt; minden állami szolgáltatást elektronikusan lehet fizetni a karosszékből; továbbá költségtakarékos állami számla- és likviditásmenedzsment is működik.
Az MNB az állam számára többféle javaslatot is megfogalmazott a vízió elérése érdekében. E szerint támogassa a pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a Magyar Posta Zrt. hálózatának bevonásával és pénzforgalmi szolgáltatásainak elektronizálásával. Segítse a bankkártya-elfogadói hálózat gyorsabb fejlődését pénzügyileg és szabályozással egyaránt. Tegyék lehetővé, hogy minden állami szolgáltatásért elektronikusan lehessen fizetni, lehetőleg otthonról. Az ésszerűség határain belül pedig minél több nyugdíjat és szociális támogatást elektronikusan fizessen ki (kedvezményes számla). Hasznos volna minimalizálni a házipénztárak használatát is.
A javaslatok közé tartozik, hogy a Magyar Államkincstár koordinálja az állam és alrendszerei pénzforgalmának modernizálását és a számlavezetés, likviditásmenedzsment racionalizálását. A jegybank szerint fontos követelmény, hogy az állam szüntesse meg a készpénz elsődlegességét a szabályozásban. Komoly előrelépést jelentene az is, ha kötelezővé tennék a különböző fizetési módok díjának feltüntetését a közüzemi és egyéb számlákon.
A magánszektornak azt javasolja az MNB, hogy a pénzintézetek koncentráljanak a napközbeni elszámolás országos projektjére, dolgozzanak a vidéki lakosság hatékonyabb elérésén, valamint bővítsék a bankkártya-elfogadói hálózatot. Fontos, hogy a magánszektor szereplői akár árazással ösztönözzék az elektronikus fizetési módok használatát, minél jobban elektronizálják az utalványpiacot, hozzanak létre mindenki által elérhető és a lehető legteljesebb szolgáltatói kört felölelő elektronikus fizetési és számlabemutatási (EBPP) megoldást, alakítsanak ki online átutalási megoldásokat, amelyekben az állami szereplők is részt vesznek.
A nemzetközi tapasztalatok alapján a készpénzmentes fizetési forgalom elsősorban adminisztratív eszközökkel, jogszabályokkal erősíthető. Ennek ellenére az MNB sokféle módon igyekszik tenni a változás érdekében. Ennek része a kulcsszereplők azonosítása, akikkel egyeztetést kezdeményez és párbeszédet javasol; a javaslatok megvalósításához útitervet és menetrendet készít, szükség esetén pedig kész további szabályozási lépésekre. A pénzforgalom témakörében elvégzett kutatások eredményeit, valamint a fejlődést elősegítő lépéseit közzéteszi, annak érdekében, hogy azokat a pénzforgalomban érintettek beépíthessék akár közép- és hosszú távú terveikbe is.