Napi Online
Alacsony vagy magas a bankkártyák jutaléka?
A jegybank tanulmánya ismét feleleveníti azt a vitát, amely szerint túl magas a bankkártyák kibocsátói jutaléka, ami gátolja a bővülést.
Kellemetlen irányba lépett a bankok szemszögéből a Magyar Nemzeti Bank, amikor − korábbi ígéretének eleget téve − első alkalommal publikálta elemzését a készpénzmentes fizetési forgalom alakulásáról. A tanulmány ugyanis a korábbi viharok után ismét felveti a bankkártya-kibocsátói jutalék (interchange-díj) túlzott mértékét, ami a jegybank szerint akadálya annak, hogy tovább épüljön a bankkártyás fizetési hálózat.
A furcsa az, hogy az anyag által bemutatott adatok éppenséggel nem igazolják az állítást, amely egy korábbi tanulmányból lett átemelve: 2011 első félévében a bankkártyás költés 679,6 milliárd forintot tett ki Magyarországon, ami 13,6 százalékos növekedést takar − mindezt olyan piaci környezetben, amikor a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent. A pos-hálózat bővüléséről maga a tanulmány is megjegyzi, hogy a több automatát befogadni képes üzletek (hipermarketek, bevásárlóközpontok) ellátása után a kisebb üzletek bekapcsolása lassabban valósulhat csak meg − hiszen azt egyenként kell végrehajtani.
Ennek fényében viszont érthetetlen, miért kritikus a tanulmány azzal kapcsolatban, hogy a félév végén működő 70 710 pos-készülék "csak" 11,5 százalékos növekedést jelez. A piaci versenyt mutatja, hogy az elfogadói oldalon működő három vezető hitelintézet (OTP, K&H, Erste) piaci részesedése két év alatt az induló új bankoknak köszönhetően 10,8 százalékkal, 83,3 százalékra csökkent.
Az MNB szakértői szerint az egymillió főre jutó 7844 pos-készülék Európa harmadik leggyengébb adata, ám látni kell, hogy az egy polgárra jutó 0,9 plasztikkal sem villoghatunk. Márpedig − miként azt az elmúlt években több kártyatársasági felmérés igazolta − az interchange-díj mértéke sokkal kisebb súllyal esik latba a kiskereskedőknél annál, hogy a kártyás vásárlás minden esetben regisztrált, vagyis ilyenkor nem lehet számlamentes a fizetés. Azzal kapcsolatban, hogy a készpénzhasználat milyen költségekkel jár, egy másik MNB-tanulmány ad választ: az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata kimutatásuk szerint évente 103 milliárd forint, a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé.
A jegybank összekötötte a Visa-plasztikok arányának drasztikus csökkenését (egy év alatt 33,5 százalékról 26,8 százalékra esett a piaci részesedés) azzal, hogy a MasterCarddal ellentétben már megállapodott az Európai Bizottsággal egy fix interchange-díjról, míg az utóbbi országonként eltérő (magasabb) díjat alkalmaz. A kibocsátó bankok már csak a bankadó és a végtörlesztés miatt sokat nem tehettek − a magasabb díjat biztosító plasztiktípus felé fordultak. Ez azonban nincs összefüggésben a kereskedői díjakkal.
Kellemetlen irányba lépett a bankok szemszögéből a Magyar Nemzeti Bank, amikor − korábbi ígéretének eleget téve − első alkalommal publikálta elemzését a készpénzmentes fizetési forgalom alakulásáról. A tanulmány ugyanis a korábbi viharok után ismét felveti a bankkártya-kibocsátói jutalék (interchange-díj) túlzott mértékét, ami a jegybank szerint akadálya annak, hogy tovább épüljön a bankkártyás fizetési hálózat.
A furcsa az, hogy az anyag által bemutatott adatok éppenséggel nem igazolják az állítást, amely egy korábbi tanulmányból lett átemelve: 2011 első félévében a bankkártyás költés 679,6 milliárd forintot tett ki Magyarországon, ami 13,6 százalékos növekedést takar − mindezt olyan piaci környezetben, amikor a kiskereskedelmi forgalom 0,2 százalékkal csökkent. A pos-hálózat bővüléséről maga a tanulmány is megjegyzi, hogy a több automatát befogadni képes üzletek (hipermarketek, bevásárlóközpontok) ellátása után a kisebb üzletek bekapcsolása lassabban valósulhat csak meg − hiszen azt egyenként kell végrehajtani.
Ennek fényében viszont érthetetlen, miért kritikus a tanulmány azzal kapcsolatban, hogy a félév végén működő 70 710 pos-készülék "csak" 11,5 százalékos növekedést jelez. A piaci versenyt mutatja, hogy az elfogadói oldalon működő három vezető hitelintézet (OTP, K&H, Erste) piaci részesedése két év alatt az induló új bankoknak köszönhetően 10,8 százalékkal, 83,3 százalékra csökkent.
Az MNB szakértői szerint az egymillió főre jutó 7844 pos-készülék Európa harmadik leggyengébb adata, ám látni kell, hogy az egy polgárra jutó 0,9 plasztikkal sem villoghatunk. Márpedig − miként azt az elmúlt években több kártyatársasági felmérés igazolta − az interchange-díj mértéke sokkal kisebb súllyal esik latba a kiskereskedőknél annál, hogy a kártyás vásárlás minden esetben regisztrált, vagyis ilyenkor nem lehet számlamentes a fizetés. Azzal kapcsolatban, hogy a készpénzhasználat milyen költségekkel jár, egy másik MNB-tanulmány ad választ: az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata kimutatásuk szerint évente 103 milliárd forint, a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő társadalmi megtakarítást tenne lehetővé.
A jegybank összekötötte a Visa-plasztikok arányának drasztikus csökkenését (egy év alatt 33,5 százalékról 26,8 százalékra esett a piaci részesedés) azzal, hogy a MasterCarddal ellentétben már megállapodott az Európai Bizottsággal egy fix interchange-díjról, míg az utóbbi országonként eltérő (magasabb) díjat alkalmaz. A kibocsátó bankok már csak a bankadó és a végtörlesztés miatt sokat nem tehettek − a magasabb díjat biztosító plasztiktípus felé fordultak. Ez azonban nincs összefüggésben a kereskedői díjakkal.