Napi Online
Egyre több Magyarországon az európai szabadalom
A Magyarországon hatályos szabadalmak között a hatályos nemzeti szabadalmakkal szemben egyre nagyobb arányt képviselnek a hatályos európai szabadalmak, elsősorban az egyszerűsödő követelményi rendszer miatt. Félő, hogy a külföldi jogosultak szabadalmai el fogják árasztani a kisebb országokat, a magyar tulajdonú szabadalmak aránya pedig marginálissá válhat - hangzott el a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján.
Veszélyes folyamat alakult ki: a szabadalmak piaca másodlagos piaccá vált, a szabadalmakat gyakran pénzügyi befektetők vásárolják föl, amelyek azonban nem gyakorló cégek, amelyek gyártani akarnak, céljuk többnyire bitorlási perek indítása - mondta Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese. Mindennek a társadalom issza meg a levét, amennyiben a vívmányok így kisebb eséllyel jutnak el hozzá - fűzte hozzá, megemlítve, hogy például a holland Philips cég évente mintegy 70-80 ilyen bitorlási pert kénytelen megvívni a pénzügyi befektetőkkel. Magyarország lemaradásban van a szellemi tulajdon védelme tekintetében Európában, de a hivatal elnökhelyettese szerint kedvező változások is történtek. A nemzeti szabadalmi aktivitást a kutatás fejlesztési (k+f) ráfordítások értékére vetítve, magyarán az egységnyi ráfordított összeg és a találmányok számát összevetve Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Ami a hazai szabadalmi bejelentések alakulását illeti az elmúlt évtizedben, 2010-ben mélypontot értek el. Tavaly 175 intézményi és 471 egyéni bejelentés történt itthon, amelyeknek körülbelül 25 százaléka nem kap szabadalmat. Tanulságos adat, hogy a nem magyarországi, de magyar feltalálókhoz köthető bejelentések száma egyedül az USA-ban több százas nagyságrendet ér el, ami már-már a hazai teljesítménnyel is összevethető Hajdú Judit szavai szerint. A Magyarországon hatályos szabadalmak között a hatályos nemzeti szabadalmakkal szemben egyre nagyobb arányt képviselnek a hatályos európai szabadalmak, elsősorban az egyszerűsödő követelményi rendszer miatt. Az elnökhelyettes szerint félő, hogy a külföldi jogosultak szabadalmai el fogják árasztani a kisebb országokat, a magyar tulajdonú szabadalmak aránya pedig marginálissá válhat.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerepe és feladatai kapcsán Hajdú Judit elmondta, a hivatal díjpoltikája a természetes személy anyagi helyzetére tekintettel - a jogosultság bizonyítása után - kedvezményeket, mentességet adhat, hogy ne ezen múljon a találmány sorsa. Az intézet kutatási tevékenysége is jelentős, a technika állását felderítő, szabadalmazhatósági, bitorlással kapcsolatos avagy szabadalom tisztasági, illetve érvényességi kutatások ezreit végzik évente a jogi és műszaki szakemberek. A hivatalnak külföldi megrendelői is vannak, és nemzetközi együttműködésben áll több más ország társszervével is a Patent Prosecution Highway (PPH) keretében, amely kölcsönös elfogadottságot biztosít a szövetséges országok között. Az intézmény a gyorsan avuló esetekben képes jelentősen meggyorsítani a folyamatot is. A tervek között szerepel a támogatások rendszerének hatékonyabbá tétele, valamint a Duna Szabadalmi Intézet, egy új nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság létrehozása is - mondta.
Aki innovációba vágja a fejszéjét, annak feltétlen optimistának kell lennie - fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Nem kérdés, hogy szükség van-e innovációra; innováció nélkül a gazdaság jövője is bizonytalanabb - mondta. Problémák vannak azonban a k+f-re fordított forrás nagyságával, ráadásul az elköltés hatékonysága is kérdéses szerinte. A jövő év ebből a szempontból is nehéznek igérkezik, "meg kell úszni a következő évet" - fogalmazott.
Ráadásul az innovációnak van egy olyan területe, melynek eróziója jóvátehetelen károkat fog okozni, ez pedig az emberi erőforrás: ha nem tudjuk megfékezni a leépülését, elvándorlását, akkor a kilábaláshoz az innováció nehezen fogja tudni hozzátenni a magáét Szabó szerint. Bármi is történik jövőre, a munkaerő-bázist meg kell tartani, különben a gazdasági fellendülést nem fogjuk tudni kihasználni - mondta. A humán tőke erodálódása esetén a k+f-ráfordítás sem nőhet; nem a pénz, az ember csinálja az innovációt - fűzte hozzá. A konkrét problémák között említette az innovációs szövetség elnöke a közbeszerzéseket, amely szavai szerint "megöli az innovációt", miután az ide kerülő pénzeknek mintegy 30 százaléka elvész - e téren is lenne tennivaló.
Veszélyes folyamat alakult ki: a szabadalmak piaca másodlagos piaccá vált, a szabadalmakat gyakran pénzügyi befektetők vásárolják föl, amelyek azonban nem gyakorló cégek, amelyek gyártani akarnak, céljuk többnyire bitorlási perek indítása - mondta Hajdú Judit, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese. Mindennek a társadalom issza meg a levét, amennyiben a vívmányok így kisebb eséllyel jutnak el hozzá - fűzte hozzá, megemlítve, hogy például a holland Philips cég évente mintegy 70-80 ilyen bitorlási pert kénytelen megvívni a pénzügyi befektetőkkel. Magyarország lemaradásban van a szellemi tulajdon védelme tekintetében Európában, de a hivatal elnökhelyettese szerint kedvező változások is történtek. A nemzeti szabadalmi aktivitást a kutatás fejlesztési (k+f) ráfordítások értékére vetítve, magyarán az egységnyi ráfordított összeg és a találmányok számát összevetve Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Ami a hazai szabadalmi bejelentések alakulását illeti az elmúlt évtizedben, 2010-ben mélypontot értek el. Tavaly 175 intézményi és 471 egyéni bejelentés történt itthon, amelyeknek körülbelül 25 százaléka nem kap szabadalmat. Tanulságos adat, hogy a nem magyarországi, de magyar feltalálókhoz köthető bejelentések száma egyedül az USA-ban több százas nagyságrendet ér el, ami már-már a hazai teljesítménnyel is összevethető Hajdú Judit szavai szerint. A Magyarországon hatályos szabadalmak között a hatályos nemzeti szabadalmakkal szemben egyre nagyobb arányt képviselnek a hatályos európai szabadalmak, elsősorban az egyszerűsödő követelményi rendszer miatt. Az elnökhelyettes szerint félő, hogy a külföldi jogosultak szabadalmai el fogják árasztani a kisebb országokat, a magyar tulajdonú szabadalmak aránya pedig marginálissá válhat.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerepe és feladatai kapcsán Hajdú Judit elmondta, a hivatal díjpoltikája a természetes személy anyagi helyzetére tekintettel - a jogosultság bizonyítása után - kedvezményeket, mentességet adhat, hogy ne ezen múljon a találmány sorsa. Az intézet kutatási tevékenysége is jelentős, a technika állását felderítő, szabadalmazhatósági, bitorlással kapcsolatos avagy szabadalom tisztasági, illetve érvényességi kutatások ezreit végzik évente a jogi és műszaki szakemberek. A hivatalnak külföldi megrendelői is vannak, és nemzetközi együttműködésben áll több más ország társszervével is a Patent Prosecution Highway (PPH) keretében, amely kölcsönös elfogadottságot biztosít a szövetséges országok között. Az intézmény a gyorsan avuló esetekben képes jelentősen meggyorsítani a folyamatot is. A tervek között szerepel a támogatások rendszerének hatékonyabbá tétele, valamint a Duna Szabadalmi Intézet, egy új nemzetközi kutatási és elővizsgálati hatóság létrehozása is - mondta.
Aki innovációba vágja a fejszéjét, annak feltétlen optimistának kell lennie - fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Nem kérdés, hogy szükség van-e innovációra; innováció nélkül a gazdaság jövője is bizonytalanabb - mondta. Problémák vannak azonban a k+f-re fordított forrás nagyságával, ráadásul az elköltés hatékonysága is kérdéses szerinte. A jövő év ebből a szempontból is nehéznek igérkezik, "meg kell úszni a következő évet" - fogalmazott.
Ráadásul az innovációnak van egy olyan területe, melynek eróziója jóvátehetelen károkat fog okozni, ez pedig az emberi erőforrás: ha nem tudjuk megfékezni a leépülését, elvándorlását, akkor a kilábaláshoz az innováció nehezen fogja tudni hozzátenni a magáét Szabó szerint. Bármi is történik jövőre, a munkaerő-bázist meg kell tartani, különben a gazdasági fellendülést nem fogjuk tudni kihasználni - mondta. A humán tőke erodálódása esetén a k+f-ráfordítás sem nőhet; nem a pénz, az ember csinálja az innovációt - fűzte hozzá. A konkrét problémák között említette az innovációs szövetség elnöke a közbeszerzéseket, amely szavai szerint "megöli az innovációt", miután az ide kerülő pénzeknek mintegy 30 százaléka elvész - e téren is lenne tennivaló.
