Alex
Azonnali kép a Polaroid digitális gépével
A Polaroid azonnal előhívott képet produkáló fényképezőgépei az 1970-es években robbantak be a piacra, most a cég ismét megismételné sikereit. A cég idén év elején, a CES kiállításon Lady Gagával promózott GL30-as napszemüveg masinája szőrén-szálán eltűnt, helyette jött a Z340.
A Polaroid Z340 Instant Digital Camera az eredeti koncepciót viszi tovább, némileg felturbózva. Ez már egy 14 megapixeles szerkezet 2,7 collos LCD kijelzővel, fix fókuszú lencsével és egy beépített nyomtatóval, mely 3 x 4 collos fotókat állít elő. Ez a rész a különálló termékként már régóta ismert Zink Imaging fejlesztése, tinta nélküli technológiát használ. A képek csak speciális Zink papírra hívhatók elő, melynek felületére három rétegben hőre érzékeny kristályokat vittek fel, és a fotó ezeket aktiválva jelenik meg. Ez azt is jelenti, hogy nincs szükség utántöltésre, a kész művek nem maszatolódhatnak el és vízállóak.
Az exponálást 30 témamód könnyíti meg, de az érzékenységet (ISO) és a fehéregyensúlyt kézzel is beállíthatjuk. Nyomtatás előtt négyszeres digitális nagyítással megvizsgálhatjuk a képeket, levághatjuk a nem tetsző részletet, és eldönthetjük, hogy klasszikus Polaroid keretes képeket szeretnénk vagy teljes méretűt. A nyomtatás 45 másodpercig tart, a gépben egyszerre 10 papír lehet. Ha nem szeretnénk nyomtatni, a fotókat SD memóriakártyán tárolhatjuk és USB porton át tölthetjük át a számítógépünkre.
Fogását a klasszikus gépen lévőhöz hasonló pánt biztosítja, azaz videókamera-szerűen kell tartanunk. Az egybeépítés nem tett jót a hordozhatóságnak, vaskos darabról van szó, több, mint fél kilós. Szintén jelentős hátrány a magas fogyasztás, hiszen 25 képet kinyomtatva teljesen feltöltött lítium-ion akkumulátorral csak 75-ször exponálhatunk. Nem ez a társaság első digitális próbálkozása, de a 2000-ben piacra dobott C-211Z nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, főként azért, mert a fényképenkénti költség irreálisan magas volt. Ez most sem változik sokat, hiszen egy 30 darabos Zink papírcsomag 20 dollárba kerül, a gép maga pedig 300 dollárt kóstál.
A Polaroid Z340 Instant Digital Camera az eredeti koncepciót viszi tovább, némileg felturbózva. Ez már egy 14 megapixeles szerkezet 2,7 collos LCD kijelzővel, fix fókuszú lencsével és egy beépített nyomtatóval, mely 3 x 4 collos fotókat állít elő. Ez a rész a különálló termékként már régóta ismert Zink Imaging fejlesztése, tinta nélküli technológiát használ. A képek csak speciális Zink papírra hívhatók elő, melynek felületére három rétegben hőre érzékeny kristályokat vittek fel, és a fotó ezeket aktiválva jelenik meg. Ez azt is jelenti, hogy nincs szükség utántöltésre, a kész művek nem maszatolódhatnak el és vízállóak.
Az exponálást 30 témamód könnyíti meg, de az érzékenységet (ISO) és a fehéregyensúlyt kézzel is beállíthatjuk. Nyomtatás előtt négyszeres digitális nagyítással megvizsgálhatjuk a képeket, levághatjuk a nem tetsző részletet, és eldönthetjük, hogy klasszikus Polaroid keretes képeket szeretnénk vagy teljes méretűt. A nyomtatás 45 másodpercig tart, a gépben egyszerre 10 papír lehet. Ha nem szeretnénk nyomtatni, a fotókat SD memóriakártyán tárolhatjuk és USB porton át tölthetjük át a számítógépünkre.
Fogását a klasszikus gépen lévőhöz hasonló pánt biztosítja, azaz videókamera-szerűen kell tartanunk. Az egybeépítés nem tett jót a hordozhatóságnak, vaskos darabról van szó, több, mint fél kilós. Szintén jelentős hátrány a magas fogyasztás, hiszen 25 képet kinyomtatva teljesen feltöltött lítium-ion akkumulátorral csak 75-ször exponálhatunk. Nem ez a társaság első digitális próbálkozása, de a 2000-ben piacra dobott C-211Z nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, főként azért, mert a fényképenkénti költség irreálisan magas volt. Ez most sem változik sokat, hiszen egy 30 darabos Zink papírcsomag 20 dollárba kerül, a gép maga pedig 300 dollárt kóstál.