Alex
Évente 114 milliárd dollárt zsebelnek be a kiberbűnözők
A Norton beárazta a globális kiberbűnözést: szerintük ez 114 milliárd dollárt jelent évente. Magyarországon az elmúlt évben közel 900 ezer felnőtt esett áldozatul valamilyen számítógépes bűnözésnek, amely 7 milliárd forint pénzbeli és 14 milliárd forint időbeli veszteséget okozott az áldozatoknak.
Globális szinten az elmúlt évben 431 millió felnőtt tapasztalt online bűncselekményt, a pénzügyi és időbeli veszteség pedig összesen 338 milliárd dollárt tesz ki. Ez az összeg több, mint a világ marihuána, kokain és heroin együttes fekete kereskedelme. A tanulmány szerint az internetező felnőttek kétharmada (69 százalék) életünk során esett már a kiberbűnözők csapdájába. Másodpercenként 14 felnőttet ér online támadás, ez pedig naponta több, mint egymillió áldozatot jelent. Magyarországon sincs másképpen a helyzet: nálunk az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.
A felmérés adatai szerint idén először fordult elő, hogy az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül esett online bűnözés áldozatává. Sőt, a 16. Internetbiztonsági Tanulmány (ISTR) jelentetése szerint, 2010-ben 42 százalékkal nagyobb volt a mobil sebezhetőség 2009-hez képest - ez annak a jele, hogy a kiberbűnözők a mobiltelefonokra kezdenek összpontosítani. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma 115-ről 163-ra nőtt 2010-ben. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya okozza többnyire a számítógépes bűnözés növekedését.
A tanulmány kimutatta, hogy azok a 18 és 30 év közötti férfiak, akik interneteznek mobiltelefonjaikon, sokkal valószínűbben válnak áldozattá: ebből a csoportból ötből négyen (azaz 80 százalék) tapasztaltak már kiberbűnözést. Globálisan a leggyakoribb - és kivédhető - típusú fenyegetések a számítógépes vírusok és a rosszindulatú programok, ilyen jellegű támadásokkal a válaszadók 54 százaléka találkozott már élete során. A vírusokat az online csalások követik 11 százalékkal, valamint az adathalász támadások 10 százalékkal.
Az év elején az ISTR tanulmány szerint a Symantec, több, mint 286 millió egyedi rosszindulatú programot azonosított, ami 19 százalékos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, amikor 240 millió volt ez az arány. Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen (60 százalék), második és harmadik helyen az online szexuális zaklatás és a profillopás található, előbbi 11 százalékkal, utóbbi 8 százalékkal.
“Komoly ellentmondás van abban, ahogy az emberek az online bűnözésre tekintenek. A kiberbűnözés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolnák. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett felnőttek közül háromszor annyian estek kiberbűnözés áldozatává, mint fizikai bűncselekménynek, mégis kevesebb, mint minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy a kiberbűnözés, mint hogy offline bűncselekmény áldozatai lennének a következő évben. És míg a válaszadók 89 százaléka egyetértett aban, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a kiberbűnözőket az igazságszolgáltatás elé vigyék, az ellenük való küzdelem közös felelősség. Ez mindannyiunktól megköveteli, hogy éberebbek legyünk, és nagyobb hangsúlyt fektessünk az online biztonságra" - mondta Gombás László, a Symantec magyarországi képviselője.
A tudatosság és a cselekvés közötti eltérést alátámasztja az a tény, hogy míg a válaszadók 74 százaléka azt mondja, hogy tisztában van a kiberbűnözéssel, sokan nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket. A felnőttek 41 százalékának nincs naprakész biztonsági szoftvere, amely megvédené a személyes adatait internetezéskor, és kevesebb, mint felük ellenőrzi a hitelkártya nyilatkozatait rendszeresen a csalások kiszűrésére (47 százalék), 60 százalék pedig nem használ összetett jelszavakat, vagy nem változtatja őket rendszeresen. Azok közül, akik mobiltelefonon keresztül interneteznek, csak 16 százalék telepíti a legfrisebb mobilbiztonsági szoftvereket, a magyar felnőttek 37 százaléka pedig semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében.
A magyar felmérés 2011 augusztusában készült 500, 18 és 65 év közötti felnőtt megkérdezésével. Az extrapolációs eredmények a 24 országot tartalmazó felmérés alapján készültek, melynek során 18-64 év közötti felnőtteket kérdeztek meg. A globális adat súlyozott, hogy biztosítsa, hogy minden ország egyenlően szerepel a mintában.
Globális szinten az elmúlt évben 431 millió felnőtt tapasztalt online bűncselekményt, a pénzügyi és időbeli veszteség pedig összesen 338 milliárd dollárt tesz ki. Ez az összeg több, mint a világ marihuána, kokain és heroin együttes fekete kereskedelme. A tanulmány szerint az internetező felnőttek kétharmada (69 százalék) életünk során esett már a kiberbűnözők csapdájába. Másodpercenként 14 felnőttet ér online támadás, ez pedig naponta több, mint egymillió áldozatot jelent. Magyarországon sincs másképpen a helyzet: nálunk az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.
A felmérés adatai szerint idén először fordult elő, hogy az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül esett online bűnözés áldozatává. Sőt, a 16. Internetbiztonsági Tanulmány (ISTR) jelentetése szerint, 2010-ben 42 százalékkal nagyobb volt a mobil sebezhetőség 2009-hez képest - ez annak a jele, hogy a kiberbűnözők a mobiltelefonokra kezdenek összpontosítani. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma 115-ről 163-ra nőtt 2010-ben. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya okozza többnyire a számítógépes bűnözés növekedését.
A tanulmány kimutatta, hogy azok a 18 és 30 év közötti férfiak, akik interneteznek mobiltelefonjaikon, sokkal valószínűbben válnak áldozattá: ebből a csoportból ötből négyen (azaz 80 százalék) tapasztaltak már kiberbűnözést. Globálisan a leggyakoribb - és kivédhető - típusú fenyegetések a számítógépes vírusok és a rosszindulatú programok, ilyen jellegű támadásokkal a válaszadók 54 százaléka találkozott már élete során. A vírusokat az online csalások követik 11 százalékkal, valamint az adathalász támadások 10 százalékkal.
Az év elején az ISTR tanulmány szerint a Symantec, több, mint 286 millió egyedi rosszindulatú programot azonosított, ami 19 százalékos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, amikor 240 millió volt ez az arány. Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen (60 százalék), második és harmadik helyen az online szexuális zaklatás és a profillopás található, előbbi 11 százalékkal, utóbbi 8 százalékkal.
“Komoly ellentmondás van abban, ahogy az emberek az online bűnözésre tekintenek. A kiberbűnözés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolnák. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett felnőttek közül háromszor annyian estek kiberbűnözés áldozatává, mint fizikai bűncselekménynek, mégis kevesebb, mint minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy a kiberbűnözés, mint hogy offline bűncselekmény áldozatai lennének a következő évben. És míg a válaszadók 89 százaléka egyetértett aban, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a kiberbűnözőket az igazságszolgáltatás elé vigyék, az ellenük való küzdelem közös felelősség. Ez mindannyiunktól megköveteli, hogy éberebbek legyünk, és nagyobb hangsúlyt fektessünk az online biztonságra" - mondta Gombás László, a Symantec magyarországi képviselője.
A tudatosság és a cselekvés közötti eltérést alátámasztja az a tény, hogy míg a válaszadók 74 százaléka azt mondja, hogy tisztában van a kiberbűnözéssel, sokan nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket. A felnőttek 41 százalékának nincs naprakész biztonsági szoftvere, amely megvédené a személyes adatait internetezéskor, és kevesebb, mint felük ellenőrzi a hitelkártya nyilatkozatait rendszeresen a csalások kiszűrésére (47 százalék), 60 százalék pedig nem használ összetett jelszavakat, vagy nem változtatja őket rendszeresen. Azok közül, akik mobiltelefonon keresztül interneteznek, csak 16 százalék telepíti a legfrisebb mobilbiztonsági szoftvereket, a magyar felnőttek 37 százaléka pedig semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében.
A magyar felmérés 2011 augusztusában készült 500, 18 és 65 év közötti felnőtt megkérdezésével. Az extrapolációs eredmények a 24 országot tartalmazó felmérés alapján készültek, melynek során 18-64 év közötti felnőtteket kérdeztek meg. A globális adat súlyozott, hogy biztosítsa, hogy minden ország egyenlően szerepel a mintában.