Napi Online
Külföldre vándorol a magyar online reklámköltés
Idén az első félévben tovább nőtt az internetes reklámköltés, és a szakemberek a médiamixen belül is a digitális eszköz növekvő súlyát várják.
Idén az első félévben listaáron hat százalékkal nőtt az interneten reklámokra fordított összeg, ami így meghaladta a 13,6 milliárd forintot − derül ki a Kantar Media adataiból, amelyek a portfóliótulajdonosok bevallásai alapján készülnek. Az adatok nem tartalmazzák a szponzorációs és a keresőszavas-költéseket, így tehát ezekben nem szerepelnek például a Google- vagy a Facebook-oldalakon megjelenő hirdetési összegek. Az adatokból az is kiderül, hogy az internet 4,31 százalékkal részesedett az összes médiatípus hirdetési költéséből, ami minimális elmozdulás az egy évvel korábbihoz képest, 2010 első felében ugyanis ez az arány 4,24 százalék volt.
Ahogy a tavalyi első félévben, úgy idén is a pénzintézetek, biztosítók költötték a legtöbbet az interneten, a második helyen pedig továbbra is a távközlési szektor áll. Idén az ingatlannal kapcsolatos költések megduplázódtak, s listaáron meghaladták a 840 millió forintot, és szintén jelentős, 38 százalékos növekedést produkált a könyvkiadással, tömegtájékoztatással kapcsolatos reklámköltés. A gyógyászattal, illetve a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos reklámokra fordított összeg viszont szinte csaknem felére, közel 400 millió forintra csökkent. Az interneten legtöbbet költő öt cég között a három mobiltelefon-társaság mellett az OTP Bank és a Google Ireland Ltd található.
Az online reklámvásárlással is foglalkozó cégek illetékeseitől arra kerestük a választ, hogy folytatódhat-e az online hirdetések további növekedése vagy megtörik ez a tendencia, illetve hogy a költésben milyen szerepük van a Google-, illetve a Facebook-oldalaknak.
Erős Attila, az online reklámvásárlással foglalkozó Fastbridge Kft. ügyvezető igazgatója szerint a digitális reklámpiac elérte azt a méretet, amikor már bizonyos szegmenseinek szereplésére egyre inkább hatással van az összreklámpiaci teljesítmény. Például ha egy hirdető azt tapasztalja, hogy egy adott elérés, teljesítmény olcsóbban vehető meg, akkor csökkenti a büdzsét, ami a teljes médiamixét érintheti. Ennek ellenére Erős szerint elmondható, hogy a digitális eszközök reklámpiaci térhódítása tovább tart.
Ennek persze sok oka van, amelyek önmagukban is pozitívak lehetnek (a mérhetőség, a célozhatóság, a piaci edukációs színvonal emelkedése, az elérés, a relatív ár, a vásárlási típusok sokszínűsége); ezek mellett az ügyvezető a médiamixen belül is növekvő súlyt vár a digitális eszköznél. Egyrészt azért, mert a már korábban ismert, használt eszközök költési volumene nő, másrészt egyre újabb eszközök lépnek be (például a a social, ezen belül is a SMO vagy a mobil, azon belül is az új típusú megoldások). A display eszközök terén is a korábbi évekhez hasonló kismértékű növekedést prognosztizál Erős Attila.
Pozitív fejlemény, hogy végre a hirdetői oldal is kezdi belátni, a kattintáson túl ezeknek az eszközöknek ugyanúgy szerepük lehet, mint a többi hagyományos reklámhordozónak. Tehát fontos, hogy az üzenetet láttatja és az is, hogy milyen környezetben, milyen felületen. Ezen túl (vagy emellett) egyre több hirdető határoz meg konkrét − akár konverziós − célt egy-egy online megjelenés esetén. Itt is van szerepük a display eszközöknek. Eközben a kereső "hagyományos" növekedésével húzza a teljes online-növekedést, így végre valami elindult a mobilpiacon is. A mobilpiacot eddig is relatíve jelentősre becsülték a piaci szereplők, az újdonság inkább a megjelenő új eszközök, formátumok (okos telefonok, tabletek, mobiloldalak, applikációk) növekvő számú használatában van.
Varga Zoltán, a Pangalaktik Media stratégiai tervezője szerint a 2009-es visszaesés utáni 2010-es növekedés akár jelentős részben is származhatott abból, hogy például a Google rendszerében realizált költések jobban felmérhetők és a valósághoz közelebbi értékben jelennek meg az összeállításokban. A keresők − így a Google aránya is − folyamatos növekedést mutatnak az online tortán belül. A Facebook olyan trendet képvisel, ami egyelőre töretlenül szívja be a hirdetési bevételeket, és egyre több márka igyekszik megtalálni a helyét a korántsem mindenki számára ideális terepen. A facebookon belüli reklámköltés összegét nyilván nehéz pontosan megítélni, ugyanakkor a keresőköltések már jelentős része itt csapódik le a google rendszere helyett. A facebook egyre nagyobb helyet foglal el az egyes médiumok referrer listájából is, megkerülhetetlensége erősödik.
Varga szerint az online reklámköltésekben egyrészt várhatóan marad a növekedés (ha ez nem is jelenik meg minden esetben a magyar tartalomszolgáltatóknál), másrészt az egyes hirdetők hagyományos display-büdzsék terhére racionalizálják a költéseiket. A költséghatékonyabb vásárlási formák felé történő elmozdulás erősödik, illetve alternatív csatornákon, például a Facebookon próbálják ki az adott márkát.
Idén az első félévben listaáron hat százalékkal nőtt az interneten reklámokra fordított összeg, ami így meghaladta a 13,6 milliárd forintot − derül ki a Kantar Media adataiból, amelyek a portfóliótulajdonosok bevallásai alapján készülnek. Az adatok nem tartalmazzák a szponzorációs és a keresőszavas-költéseket, így tehát ezekben nem szerepelnek például a Google- vagy a Facebook-oldalakon megjelenő hirdetési összegek. Az adatokból az is kiderül, hogy az internet 4,31 százalékkal részesedett az összes médiatípus hirdetési költéséből, ami minimális elmozdulás az egy évvel korábbihoz képest, 2010 első felében ugyanis ez az arány 4,24 százalék volt.
Ahogy a tavalyi első félévben, úgy idén is a pénzintézetek, biztosítók költötték a legtöbbet az interneten, a második helyen pedig továbbra is a távközlési szektor áll. Idén az ingatlannal kapcsolatos költések megduplázódtak, s listaáron meghaladták a 840 millió forintot, és szintén jelentős, 38 százalékos növekedést produkált a könyvkiadással, tömegtájékoztatással kapcsolatos reklámköltés. A gyógyászattal, illetve a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos reklámokra fordított összeg viszont szinte csaknem felére, közel 400 millió forintra csökkent. Az interneten legtöbbet költő öt cég között a három mobiltelefon-társaság mellett az OTP Bank és a Google Ireland Ltd található.
Az online reklámvásárlással is foglalkozó cégek illetékeseitől arra kerestük a választ, hogy folytatódhat-e az online hirdetések további növekedése vagy megtörik ez a tendencia, illetve hogy a költésben milyen szerepük van a Google-, illetve a Facebook-oldalaknak.
Erős Attila, az online reklámvásárlással foglalkozó Fastbridge Kft. ügyvezető igazgatója szerint a digitális reklámpiac elérte azt a méretet, amikor már bizonyos szegmenseinek szereplésére egyre inkább hatással van az összreklámpiaci teljesítmény. Például ha egy hirdető azt tapasztalja, hogy egy adott elérés, teljesítmény olcsóbban vehető meg, akkor csökkenti a büdzsét, ami a teljes médiamixét érintheti. Ennek ellenére Erős szerint elmondható, hogy a digitális eszközök reklámpiaci térhódítása tovább tart.
Ennek persze sok oka van, amelyek önmagukban is pozitívak lehetnek (a mérhetőség, a célozhatóság, a piaci edukációs színvonal emelkedése, az elérés, a relatív ár, a vásárlási típusok sokszínűsége); ezek mellett az ügyvezető a médiamixen belül is növekvő súlyt vár a digitális eszköznél. Egyrészt azért, mert a már korábban ismert, használt eszközök költési volumene nő, másrészt egyre újabb eszközök lépnek be (például a a social, ezen belül is a SMO vagy a mobil, azon belül is az új típusú megoldások). A display eszközök terén is a korábbi évekhez hasonló kismértékű növekedést prognosztizál Erős Attila.
Pozitív fejlemény, hogy végre a hirdetői oldal is kezdi belátni, a kattintáson túl ezeknek az eszközöknek ugyanúgy szerepük lehet, mint a többi hagyományos reklámhordozónak. Tehát fontos, hogy az üzenetet láttatja és az is, hogy milyen környezetben, milyen felületen. Ezen túl (vagy emellett) egyre több hirdető határoz meg konkrét − akár konverziós − célt egy-egy online megjelenés esetén. Itt is van szerepük a display eszközöknek. Eközben a kereső "hagyományos" növekedésével húzza a teljes online-növekedést, így végre valami elindult a mobilpiacon is. A mobilpiacot eddig is relatíve jelentősre becsülték a piaci szereplők, az újdonság inkább a megjelenő új eszközök, formátumok (okos telefonok, tabletek, mobiloldalak, applikációk) növekvő számú használatában van.
Varga Zoltán, a Pangalaktik Media stratégiai tervezője szerint a 2009-es visszaesés utáni 2010-es növekedés akár jelentős részben is származhatott abból, hogy például a Google rendszerében realizált költések jobban felmérhetők és a valósághoz közelebbi értékben jelennek meg az összeállításokban. A keresők − így a Google aránya is − folyamatos növekedést mutatnak az online tortán belül. A Facebook olyan trendet képvisel, ami egyelőre töretlenül szívja be a hirdetési bevételeket, és egyre több márka igyekszik megtalálni a helyét a korántsem mindenki számára ideális terepen. A facebookon belüli reklámköltés összegét nyilván nehéz pontosan megítélni, ugyanakkor a keresőköltések már jelentős része itt csapódik le a google rendszere helyett. A facebook egyre nagyobb helyet foglal el az egyes médiumok referrer listájából is, megkerülhetetlensége erősödik.
Varga szerint az online reklámköltésekben egyrészt várhatóan marad a növekedés (ha ez nem is jelenik meg minden esetben a magyar tartalomszolgáltatóknál), másrészt az egyes hirdetők hagyományos display-büdzsék terhére racionalizálják a költéseiket. A költséghatékonyabb vásárlási formák felé történő elmozdulás erősödik, illetve alternatív csatornákon, például a Facebookon próbálják ki az adott márkát.