Bármely operációs rendszert helyettesíthet a Boot to Gecko
A Mozilla illetékesei megerősítették a korábbi hírt, miszerint a szervezet egy olyan operációs rendszert készít, amely az Android, az iOS és a Windows Phone 7 konkurense lehet.
"A Geckóval (B2G) egy olyan operációs rendszert akarunk kínálni, amely minden más OS-t helyettesíthet" - jelentette ki Mike Shaver, a Mozilla B2G-fejlesztésekért felelős vezetője. Shaver elmondta, hogy első lépésként arra összpontosítanak, hogy a szoftver kiválóan működjön az Androidot futtató táblagépeken és minden szempontból kihasználja a mobil eszközök hardveres lehetőségeit. Emellett elképzelhető, hogy a B2G-ből készül majd egy asztali számítógépeken használható változat is. Az Androiddal való kompatibilis fontos, azonban a B2G hosszú távon egy önálló és platformfüggetlen operációs rendszer lesz.
"Ahhoz, hogy a jövőben is beleszólhassunk a webes és a fejlesztési szabványokkal kapcsolatos kérdésekbe, a Google és a Microsoft szintjén kell játszanunk. A hálózatba nem kötött, helyileg telepített programok korszaka lezárult. Sok dolog arra mutat, hogy paradigmaváltás megy végbe, küszöbön áll a kizárólag webes alapú alkalmazások korszaka. Már a Microsoft is arról beszél, hogy a Windows 8 erősen a HTML technológiákra fog épülni" - közölte Robert Kaiser, a Mozilla egyik fejlesztője.
Az okostelefonok és a táblagépek előretörése hatalmas lehetőséget jelent a Mozillának
Kaiser szerint tisztában vannak azzal, hogy a Google egy profitérdekelt cég, éppen ezért óvatosnak kell lenniük. A céljuk éppen ezért nem az Android vagy más operációs rendszerek leváltása, hanem a webes és a rendszersemlegesség biztosítása. A Mozilla szakemberei úgy vélik, hogy a jövőben a böngészők az operációs rendszerek integrált részét fogják képezni. Bár a B2G sikere kérdéses, azonban a Mozilla elegendő önbizalommal rendelkezik és nem szabad elfelejteni, hogy a szervezet már egyszer, az Internet Explorer esetében bebizonyította, hogy eredményesen veszi fel a harcot a piacot uraló megoldásokkal szemben. Ráadásul az alapítványnak nincs vesztenivalója sem.
A Mozilla nemrég jelentette be, hogy egy olyan nyílt forráskódú operációs rendszert akarnak készíteni, amely több platformon és lehetőleg minél több mobil készüléken működik. Az új operációs rendszer kódneve Boot to Gecko (B2G) lesz; amint a név is mutatja a szoftver a Gecko böngészőmotorra, továbbá az Android egyes elemeire fog épülni. A B2G célja, hogy lehetővé tegye a webes fejlesztők számára, hogy natív platformfüggetlen alkalmazásokat készíthessenek a különböző mobil operációs rendszerekhez.
Jó, hát lehet paranoidnak lenni, de azért azt ne felejsük el, hogy a Windowsra már elmondták ugyanezt: egyeduralkodó, totális kontroll, minden információnkat ellopja, nagy testvér, stb. Aztán csak nem jött be, mert egyrészt a paranoid ügyfelek mindig jól fizetõ ügyfelek lesznek, tehát lesz igény a natív megoldásokra is, másrészt meg valahogy mégse akkora üzlet az az információ lopás és CIA-nak eladás, minthogy sok millió ügyfél önként tejeljen nekünk, a szoftverünket megvéve. Gondolj bele: egy adatparkba berakhatsz egy szervert havi bruttó 12500Ft-ért. Ezeken sokszor olyan értékes adatok vannak, amikért sokan - pl a konkurencia - simán kicsöngetne pár milliót, magyar léptékeknél maradva. Mégse azzal van tele a sajtó, hogy X hosting cégnél a rendszergazda ellopta Y cég adatait, és eladta Z cégnek, mivel egyszerûen az egyszeri illegális haszon nem éri meg senkinek sem. És 12500Ft azért jelentõsen olcsóbb, mint az adott cég mucsaröcsögei telephelyére kihúzni a szimmetrikus 100Mbit-es kanócot.
Abban igazad lehet, hogy a felhõszolgáltatások miatt el fognak halni, és a jelenleginél is drágábbá fognak válni a natív megoldások. A buta terminál szerintem nem életképes modell, és senkinek se érdeke az abszolút vékony kliens (ugye ahhoz vastag szerver és kanóc kell, ami a szolgáltatónak sok-sok pénz). Annak inkább van értelme, hogy az erõs, otthoni géped üres számítási kapacitását fel tudja használni a felhõ szolgáltató, mintha áramot táplálnál vissza a hálózatba, a saját napelemedbõl. Szerintem az sem áll meg, hogy a felhõszolgáltatások a mai natív szintnél drágábbak lennének valaha is - ami már 1x élt technológia, azt nem nehéz újra életre kelteni, ha szükség van rá. Szerintem inkább az képzelhetõ el, hogy a felhõ szolgáltatások segítségével 1 évtized múlva olyan dolgokat csinálhatsz böngészõn keresztül fillérekért, amire otthoni, natív módba futó szoftverekkel soha esélyed se lenne, mivel egy otthoni gép több évi számítási kapacitását kapod meg 1 fagyi áráért.
Értem én hogy miért jó mindez a cégeknek, én inkább attól tartok, amiért a felhasználóknak NEM jó.
Kezdjük is az elején.
A felhõs cégek ígérete az, amit már te is leírtál, ergo hogy nem lehet a programokat lemásolni, kiszámítható ellenõrzést tesz lehetõvé, ami elviekben kényelmessé is teszi a dolgokat, és elvileg - tehát elvileg - jó lehet a felhasználónak is. Lássuk csak miért nem jó.
Ha most sokan beleugranak ebbe a modellbe, és valamilyen módon meggyõzik az embereket arról hogy ez nekik jó, akkor a software cégek számára jöhet is az elsõ probléma, nevezetesen az, hogy amennyiben a program mögött mûködõ infrastruktúra bajt okoz, akkor azzal egyszerre kerül szopóágra az összes ügyfél.
Ennek a problémának a feloldása érdekében mindig a "legjobb" tárhely, és/vagy felhõ szolgáltatót keresnék, aminek rövid, vagy hosszú távon az lenne a következménye, hogy nagyon hamar koncentrálódna a felhõ szolgáltatások feletti kontroll lehetõsége 1, de a versenyhivatalok miatt maximum 2 vállalat kezében, akik aztán kihasználva helyzetüket egyre komolyabb hatalmat gyakorolhatnának a kisebb cégek felett.
A felhõs cégek idõvel megpróbálkoznának terminal jellegû, alacsony tudású gépekkel, mondván "az is elég", és ezeket valamivel olcsóbban adnák a normális gépeknél. Ezeket a gépeket a rövid távú haszon érdekében vennék is a cégek, aminek egyenes következménye lenne az, hogy a rendes számítógépek ára megemelkedne. Amikor a kettõ közötti árkülönbség kellõen magas lenne ahhoz, hogy már csak a fejlesztõknek, és komoly teljesítményt igénylõ helyi feladatokat végzõ embereknek lehessen rendes gépük, fokozatosan leépítenék a natív programok piacát is.
Ekkorra már ott tartunk, hogy ha te akarsz csinálni bármit ami IT, akkor kell venned egy ekkorra már megemelkedett árú terminált, - aminek árából korábban akár rendes gépet is vehettél volna - és elõ kell fizetned valamely nagy gyártó - a kettõbõl - szolgáltatásaira, majd annak program kínálatából válogatni, és azt használni akkor, és úgy és akkor, ahogy neki tetszik.
Ekkor a kormányok is ráharapnának a dologra, mert egy ilyen világban elég csak két vállalattal egyeztetni, illetve kikényszeríteni a kontroll lehetõségét, amit minden bizonnyal meg is kapnának, ergo a legapróbb dokumentumainkat is olvasgathatnák immár törvényesen. Mivel ezektõl a cégektõl lehetne több adót behajtani, így ezt is megtennék, és idõvel persze ez is visszaszállna a felhasználókra, akik szinte bizonyos hogy ebben a világban ugyanannyi, ha nem több kiadással kellene számoljanak mint manapság, ám mindezért cserébe információs rabszolgaság szintjére süllyesztenék magukat, és mindezt a rövid távon jó üzletnek tûnõ, minimális kényelemért.
Késõbb természetesen jöhetne még több fekete leves, hiszen minden egyes gazdasági röccenésre kétszeresére emelkedhetne az elõfizetési díj is. Ma mondhatnánk azt hogy akkor lemondom és kész. Csakhogy akkorra már nem lenne visszaút, és rá kellene döbbennünk, hogy minden ellenõrzési, és szabályozási lehetõséget kiadtunk a kezünkbõl, a semmiért...
Még szerencse hogy számtalan technikai probléma adódik, és az országok közti kapcsolat sem eléggé harmonikus ahhoz hogy a közeljövõben erre számítani lehessen, ezenkívül pedig nem csak én gondolkodom úgy, hogy itt meglehetõsen sok a probléma. Az internet jó dolog, talán a legnagyobb találmány amit valaha adott az ember a társadalomnak, ám látni kell hogy mik a korlátai, és tudni kell mire érdemes használni, illetve mire nem. Vannak dolgok amikre a "felhõzés" - ami legalább olyan hülye fogalom mint a web2 - jó, de van rengeteg olyan, amire nem. Teljesen rábízni magunkat pedig teljes õrültség. Szerencsére a free software -esek is erõsen harcolnak ellene, hiszen mindez az õ törekvéseiket is megölné, ami éppen az hogy a felhasználó kapjon nagyobb kontrollt, és nem egy pár információs hatalom, akik megépítik nekünk a nagytestvért, aki majd megmondja mit, és hogyan használhatok, és akinek ha nem tetszik egy software, vagy dokumentum, akkor egyszerûen eltünteti azt.
No... biztos kihagytam valamit, de majd eszembe jut és bõvítek. 😊
De bizony ez így volt. Az Amiga eléggé egzotikus dolog volt, én pl életemben nem láttam élõben. Viszont arra emlékszem, hogy az NFS2 mekkora egy lassú, randa, élvezhetetlen fospuNpa volt Win95 alatt az elõd, DOS-os, elsõ NFS-hez képest. Aztán kinõtte a dolog a gyerekbetegségeit, és áttértünk mind Windowsra, mint játék platformra.
Az a probléma a megközelítéssel, hogy technikai oldalról nézed a problémát, én meg gazdasági oldalról. A natív szoftvereket lehet "lopni". Most az hogy a másolás/törés/stb lopás-e vagy sem, azt hagyjuk - a lényeg hogy lehet úgy használni, hogy nem fizeted ki azt, amennyit a készítõje szeretne érte kapni. A webes szolgáltatásoknál ez gyakorlatilag lehetetlen. Az IT ötletek 90%-a azon döglik meg jelenleg, hogy nem tudjuk garantálni, hogy a felhasználók majd fizetnek a kifejlesztett szoftverért, mivel kényelmesebb, és olcsóbb lesz ellopniuk. És ez marha nagy elõny, óriási piaci rés, ami miatt minden technikai probléma csak egy megoldandó pont egy bazi nagy bugtracker rendszerben.
De ha már a dolog technikai részét nézzük: Itt van pl az Alternativa platform, ami per pill szoftveres, de a következõ flash playertõl hardveres 3D megjelenítést tesz lehetõvé böngészõben. Ezzel csak arra akarok rámutatni, hogy a böngészõben futó szoftver lehetõségei annyira korlátozottak, amennyire az adott plugin, JS motor, akármi egyéb cucc korlátozott. A flash pluginban jelenleg 2 VM van: egyik az ActionScript 1-2 futtatására, másik az AS3 futtatására. Minimális erõfeszítéssel belekerülhet egy olyan futtató környezet is, amely amely akár javat futtat, vagy akár egy C alapú nyelvet fordít natív, processzoron futó kóddá, majd futtatja az.
Azt se felejtsük el, hogy egy webes alkalmazásnak nem feltétlenül másolnia kell egy offline alkalmazást, hanem ki kell használnia azt, hogy õ weben, jó esetben felhõben fut. Pl egy webes excel akkor jó, ha 8 millió soros táblában is pikk-pakk aggregál. Ezt megteheti, mert nincsenek olyan erõforrás korlátai, mint amelyek egy desktop alkalmazásnál vannak.
"minden windows alatt lesz, mosolyogtunk. Ugyan már, minek fusson egy erõforrás lekötõ vacak a háttérben"
Szerintem ilyet sosem mondtunk. A grafikus felület egy teljesen érthetõ, és fontos lépés volt, Különösen azért, mert pl amiga -n már jóval elõbb sikert arattak az efféle megoldások. Ráadásul ez csupán a használatban jelentett némi szemléletváltást, és nem is kellett egyik megoldást számûzni a másik miatt, a karakteres felület ma is ugyanolyan fontos, és számos feladatot csak ebben lehet, és ebben célszerû megoldani.
Én sem hiszek a böngészõ oprendszerben, de valamire felhívnám a figyelmet, mintegy gondolat ébreszõnek. A windows 95 elõtti idõben, amikor valami megjelent windows-ra, játék, apps és azt mondták ez a jövõ, minden windows alatt lesz, mosolyogtunk. Ugyan már, minek fusson egy erõforrás lekötõ vacak a háttérben, a programok DOS alatt futnak natívan, és csók. Most meg, gyanítom az olvasók jelentõs része azt se tudja, mi az a karakteres felület.
Szóval csak azt akarom mondani, ami most vadbaromságnak tûnik, az lehet nemsokára tök elfogadott lesz.
Az oké hogy lehet farmolgatni weboldalon, és az is hogy van google docs, de gondolkunk csak bele hogy ez milyen kevés is a nagy egészhez képest. A docs pl egy lassú, használhatatlan hulladék.
Biztonsági kockázat pedig egészen onnantól van, hogy az állományok tárolásába semmi beleszólásom nincs. Kiszolgáltatott helyzetbe hoznám magam tök feleslegesen ha felhõs vackokba raknám a cuccaimat. Ma az informatika megfelelõen olcsó ahhoz hogy ne így legyen. Éppen attól tartok hogy a nagyobb kontroll érdekében terelgetik a felhasználókat a webes cuccok felé, hogy havidíjazhassanak, netán cenzúrázhassanak. Pl google kezébe még személyes levelezést sem szívesen adok, nemhogy cégeset.
A felhõ másik nagy baja, hogy nagyon hamar koncentrálódna az adatok feletti ellenõrzés egy, de maximum 2 vállalat kezében, és a jóég óvjon minket attól, hogy tejhatalmú "információ mágnás" uraljon mindent, és mindenkit, mert ez még a bankoknál is sokkal nagyobb befolyást jelentene, amit a kormányok, és nagy gazdasági szereplõk ki is használnának.
A legvalószínûbb hogy egymás mellett élnek majd ezek a technológiák, és remélem hogy a mai szintnél sokkal feljebb nem jut majd a dolog.
A végére legyen egy kis poén a felhõzéssel kapcsolatban. Ezt most nem hagyhatom ki. 😊
Az hogy valamié a jövõ, nem jelenti azt, hogy a másik oldal teljesen kipusztul. Még csak nem is azt, hogy teljesítményben, minõségben, bármi másban jobbak lennének mint a natív társaik. Egyszerûen csak arról van szó, hogy minden arrafelé mutat, hogy az üzleti szoftverektõl a játékokig minden területen törnek fel a webes megoldások, folyamatosan piacot hódítva el a natív szoftverektõl (lásd pl Zynga szárnyal, natív szoftverek kiadói meg leépítenek).
A biztonsági kockázatos maszlagnak nem kell bedõlni. A technikai problémák meg azért vannak, hogy megoldják.
"A jövõ a böngészõben futó szoftvereké, ez szerintem tény."
Ez marhaság. Ha belegondolsz hogy mivel is járna mindez, akkor te magad is rájöhetsz hogy az. Lesznek majd böngészõs programok, mint ahogy most is vannak, de nagyon erõs túlzás lenne azt állítani hogy csak ezeket használhatod majd. Márcsak a biztonsági kockázatot figyelembe véve is bukó a dolog, de erre még rájön a számtalan technikai probléma is.
Nem kell bedõlni a marketing -nek, túl van lihegve a webesedés. Majd elmúlik.
