Gyurkity Péter
Melyik operációs rendszer nyerhet az okostelefonok versenyében?
Az újabb és újabb készülékek megjelenésével érdemes áttekintenünk, hogy a három nagy közül vajon melyik platform rendelkezik jobb esélyekkel a szegmens meghódítását illetően. Dacára annak, hogy az iPhone és az Android párharcában mostanában főként utóbbi győzelmét jósolják, ez korántsem ilyen egyértelmű, arról nem is beszélve, hogy a Microsoft is csatlakozik a versenyfutáshoz, miközben mindegyik platform esetében felsorolhatunk előnyöket és hátrányokat egyaránt. A szoftvercég háza táján ráadásul a vezetést illetően is felmerülhetnek érdekes kérdések, ezalatt pedig az Adobe-val karöltve támadhatják meg a két meglévő riválist.
A Neowin oldalán érdekes összeállításra bukkanhatunk, amelyben mindhárom szereplő esélyeit kivesézik, felsorolva az általuk nyújtott előnyöket és a magukkal hurcolt hátrányokat egyaránt. A legfontosabb kérdés persze a végső győzelem kapcsán merül fel, ám ez egyáltalán nem biztos, hogy belátható időn belül bekövetkezik, hiszen a közelmúltban megjelent előrejelzések ellenére is jóval homályosabb a kép, mint az gondolnánk. Mind az iOS (iPhone OS, nem összekeverendő a Cisco-féle IOS-platformmal, amely a routereken és switcheken dolgozik), mind pedig az Android komoly esélyekkel lép a porondra, a párharcot pedig hármas csatározássá bővíti a Windows Phone 7 felbukkanása, legalábbis az okostelefonok szegmensében.
Nemrég oldalunk hasábjain még arról olvashattunk, hogy a két meglévő versenyző fej-fej mellett halad, ám a jövőt illetően a Google mobil operációs rendszere áll jobban, hiszen elfogadottsága és a nagy választék miatt jóval több vásárló kezében köthet ki, mint az Apple megszabott hardverhez kötött, ám még mindig nagyon népszerű szoftvere. Ez belátható időn belül azt eredményezheti, hogy az Android átveszi az első helyet, és komoly előnyre tesz szert az okostelefonok esetében, míg az iOS lemaradhat. Ehhez képest a Neowin-cikk kiemeli, hogy mindkét platformnak vannak előnyei és hátrányai, mi több, a Google platformja sötétebb oldalát mutathatja sok vásárló számára, akik emiatt elfordulhatnak attól.
Samsung Galaxy S és Apple iPhone 4
Elsőként az iOS előnyeit veszi sorra az írás, amelyek a többség számára meglehetősen egyértelműek: az Apple kifejezetten jó teljesítményt nyújt a marketing terén, tudják miként lehet egy terméket divatossá tenni. Ehhez kellemes külső társul, amely forgalmazótól/eladótól függetlenül ugyanolyan, az iOS pedig végrehajtja feladatát, komolyabb gondokba nem ütközünk. A hardveres kötöttségek és a rendszer zárt jellege miatt az OEM-gyártók nem tudnak beleszólni abba, nem szabhatják egyénire a felületet, ezért a vásárló mindig mindenhol ugyanazt kapja, minimalizálva ezzel a laikusok összezavarásának esélyét.
Az előnyök mellett persze komoly hátrányok is felmerültek a megjelenést követően, emlékezzünk csak az antennával kapcsolatos gondokra. A napokban újabb hiba forrását azonosították az Apple mérnökei, mégpedig a készülékre csúsztatható tokok esetében, amelyek külső gyártóktól érkeznek. Ezek némelyike ugyanis maga karcolhatja össze a készülék felületét, emiatt pedig vissza is hívatták a külső forrásból származó termékeket a boltokból - ezt a lépést később visszavonták az online boltok esetében. Ennek ellenére még számos olyan változat beszerezhető, amelyeket korábban az Apple is jóváhagyott, alkalmazásuk mégis csúnya végeredményt szül az iPhone készülékek burkolatán.
A Google Android ennek éppen ellenkezője, legalábbis ami az egyénire szabást illeti. Itt nemcsak a készülékek összetételét és külsejét módosíthatják az egyes gyártók és forgalmazók, hanem a szoftver alapvető komponenseit is, a kezdőképernyőtől kezdve az alkalmazásokig. A változtatások sokasága némi zavart idézhet elő a vásárlók egy részénél, ennek viszont egy előnye van: aki az első találkozáskor nem éppen kellemes élményekkel távozott, az később újra megpróbálhatja, egy némileg eltérő okostelefonnal és annak módosított szoftverével, ám a platformon belül maradva.
Komoly gondot jelent azonban, hogy a korosodó, elavuló készülékeket (itt mindössze 6-8 hónapról, a 2010 elején megjelent változatokról beszélünk) a legtöbb gyártó nem hajlandó frissíteni. Érdekes adalék, hogy a jelenleg árult példányok 16 százaléka még mindig az Android 1.6-os verziójára támaszkodik. Ezzel gyorsan magukra hagyják a nem is olyan rég felbukkant okostelefonokat. Gondjaink támadhatnak az egyes alkalmazásokkal, arról nem is beszélve, hogy némely cégek szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatják a szoftver felületét, alaposan összezavarva ezzel az érdeklődők egy részét.
Kicsit hasonlít a kép a személyi számítógépek piacán 18-20 évvel ezelőtti helyzetre, amikor az Amiga (a maga zárt rendszerével, kötött hardverével és jobb optimalizáltságával) állt szemben a "PC"-vel (amely viszont kiegészítő kártyák százait, ezreit tudta már akkor felmutatni, némi kuszasággal, megkérdőjelezhető kompatibilitással). Akkor a nyíltabb platform került ki győztesen a csatából, ám ezt nyilván egészen más tényezők is befolyásolták, a példát nem vetíthetjük rá egy az egyben a dolgok mostani állására.
Ebbe a versenybe csatlakozik most a Windows Phone 7 (mégpedig elsőként várhatóan Új-Zélandon, ahogy arról mi is beszámoltunk), amelyet a szerző rögtön a porcelánboltba berontó elefánthoz hasonlít. Érdekes, hogy a szoftvercég a hosszú kivárás és a kései érkezés alatt (előtt) végig figyelte a fejleményeket, igyekezett összeollózni azon opciókat, részleteket, amelyek saját rendszere esetében is beválhatnak, ezzel egy időben pedig mellőzte azon lépéseket, amelyek a riválisoknál is komoly gondokhoz vezettek. A Windows Phone 7 ennek megfelelően valahol a két rivális között helyezkedik el. Egy félig nyitott platformként értékelhető, amely komoly kötöttségekkel érkezik a hardveres téren, ám szabad kezet enged az OEM-gyártóknak a felület egyénire szabását illetően.
Ez utóbbi kapcsán meg is jegyzik, hogy a partnerek komoly törést okozhatnak majd a remélhetőleg felfelé ívelő pályában, amire kitűnő példa az LG E900. Ennél elég volt megváltoztatni a kezelőfelületet, telepakolni azt csúnyácska ikonokkal, hogy a szakértők viszolyogva tekintsenek a készülékre, és a Microsoft által kiadott fejlesztői kit homályos ajánlásait okolják a gyártó hibás lépéseiért. (Véleményük szerint itt szorosabb, kötöttebb utasításokkal és tiltásokkal elejét vehették volna ennek.) Különösen fájó a kezelőfelületi elemek elhelyezését és egymáshoz való viszonyát leíró kötött szabályok hiánya, amely fontos tiltótábla lehetne az OEM-partnerek esetében. Nagy kérdés tehát, hogy a szoftvercég partnerei miként alakítják majd az operációs rendszer kinézetét és funkcionalitását, ezzel pedig milyen irányban befolyásolják a platform esélyeit.
A Microsoft esetében legalább ilyen érdekes részlet, hogy egy friss felmérés szerint a cég alkalmazottainak legalább fele egyáltalán nem kedveli Steve Ballmer vezérigazgatót, akit személyesen is felelősnek tartanak a közelmúltban elszenvedett egynémely vereségért. Példaként említik itt a Vista megjelenését, valamint a KIN telefonok kudarcát - a cégen belül megkérdezettek mindössze fele véli úgy, hogy a cégvezető teljesítménye elégséges volt. A mobil szféra különösen fájó pont a Microsoft számára, hiszen itt a riválisok az elmúlt években elhúztak mellettük, és erre mindeddig nem tudtak megnyugtató módon válaszolni - talán most, a Windows Phone 7 megjelenésével.
Ami a redmondi terveket illeti, egyes értesülések szerint az Adobe társulásával kettőzhetik meg erőfeszítéseiket, vagyis a két vállalat egyesülne, és közösen intéznének komoly támadást az Apple és a Google ellenében. Az érintettek itt egyelőre mélyen hallgatnak, egyedül az Adobe részvényeinek komoly erősödése jelezte, hogy a piac egy része is komolyan veszi a korai pletykákat. Mindenképpen érdekes lenne egy ilyen lépés, meglátjuk, mi sül ki belőle.
A Neowin oldalán érdekes összeállításra bukkanhatunk, amelyben mindhárom szereplő esélyeit kivesézik, felsorolva az általuk nyújtott előnyöket és a magukkal hurcolt hátrányokat egyaránt. A legfontosabb kérdés persze a végső győzelem kapcsán merül fel, ám ez egyáltalán nem biztos, hogy belátható időn belül bekövetkezik, hiszen a közelmúltban megjelent előrejelzések ellenére is jóval homályosabb a kép, mint az gondolnánk. Mind az iOS (iPhone OS, nem összekeverendő a Cisco-féle IOS-platformmal, amely a routereken és switcheken dolgozik), mind pedig az Android komoly esélyekkel lép a porondra, a párharcot pedig hármas csatározássá bővíti a Windows Phone 7 felbukkanása, legalábbis az okostelefonok szegmensében.
Nemrég oldalunk hasábjain még arról olvashattunk, hogy a két meglévő versenyző fej-fej mellett halad, ám a jövőt illetően a Google mobil operációs rendszere áll jobban, hiszen elfogadottsága és a nagy választék miatt jóval több vásárló kezében köthet ki, mint az Apple megszabott hardverhez kötött, ám még mindig nagyon népszerű szoftvere. Ez belátható időn belül azt eredményezheti, hogy az Android átveszi az első helyet, és komoly előnyre tesz szert az okostelefonok esetében, míg az iOS lemaradhat. Ehhez képest a Neowin-cikk kiemeli, hogy mindkét platformnak vannak előnyei és hátrányai, mi több, a Google platformja sötétebb oldalát mutathatja sok vásárló számára, akik emiatt elfordulhatnak attól.
Samsung Galaxy S és Apple iPhone 4
Elsőként az iOS előnyeit veszi sorra az írás, amelyek a többség számára meglehetősen egyértelműek: az Apple kifejezetten jó teljesítményt nyújt a marketing terén, tudják miként lehet egy terméket divatossá tenni. Ehhez kellemes külső társul, amely forgalmazótól/eladótól függetlenül ugyanolyan, az iOS pedig végrehajtja feladatát, komolyabb gondokba nem ütközünk. A hardveres kötöttségek és a rendszer zárt jellege miatt az OEM-gyártók nem tudnak beleszólni abba, nem szabhatják egyénire a felületet, ezért a vásárló mindig mindenhol ugyanazt kapja, minimalizálva ezzel a laikusok összezavarásának esélyét.
Az előnyök mellett persze komoly hátrányok is felmerültek a megjelenést követően, emlékezzünk csak az antennával kapcsolatos gondokra. A napokban újabb hiba forrását azonosították az Apple mérnökei, mégpedig a készülékre csúsztatható tokok esetében, amelyek külső gyártóktól érkeznek. Ezek némelyike ugyanis maga karcolhatja össze a készülék felületét, emiatt pedig vissza is hívatták a külső forrásból származó termékeket a boltokból - ezt a lépést később visszavonták az online boltok esetében. Ennek ellenére még számos olyan változat beszerezhető, amelyeket korábban az Apple is jóváhagyott, alkalmazásuk mégis csúnya végeredményt szül az iPhone készülékek burkolatán.
A Google Android ennek éppen ellenkezője, legalábbis ami az egyénire szabást illeti. Itt nemcsak a készülékek összetételét és külsejét módosíthatják az egyes gyártók és forgalmazók, hanem a szoftver alapvető komponenseit is, a kezdőképernyőtől kezdve az alkalmazásokig. A változtatások sokasága némi zavart idézhet elő a vásárlók egy részénél, ennek viszont egy előnye van: aki az első találkozáskor nem éppen kellemes élményekkel távozott, az később újra megpróbálhatja, egy némileg eltérő okostelefonnal és annak módosított szoftverével, ám a platformon belül maradva.
Komoly gondot jelent azonban, hogy a korosodó, elavuló készülékeket (itt mindössze 6-8 hónapról, a 2010 elején megjelent változatokról beszélünk) a legtöbb gyártó nem hajlandó frissíteni. Érdekes adalék, hogy a jelenleg árult példányok 16 százaléka még mindig az Android 1.6-os verziójára támaszkodik. Ezzel gyorsan magukra hagyják a nem is olyan rég felbukkant okostelefonokat. Gondjaink támadhatnak az egyes alkalmazásokkal, arról nem is beszélve, hogy némely cégek szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatják a szoftver felületét, alaposan összezavarva ezzel az érdeklődők egy részét.
Kicsit hasonlít a kép a személyi számítógépek piacán 18-20 évvel ezelőtti helyzetre, amikor az Amiga (a maga zárt rendszerével, kötött hardverével és jobb optimalizáltságával) állt szemben a "PC"-vel (amely viszont kiegészítő kártyák százait, ezreit tudta már akkor felmutatni, némi kuszasággal, megkérdőjelezhető kompatibilitással). Akkor a nyíltabb platform került ki győztesen a csatából, ám ezt nyilván egészen más tényezők is befolyásolták, a példát nem vetíthetjük rá egy az egyben a dolgok mostani állására.
Ebbe a versenybe csatlakozik most a Windows Phone 7 (mégpedig elsőként várhatóan Új-Zélandon, ahogy arról mi is beszámoltunk), amelyet a szerző rögtön a porcelánboltba berontó elefánthoz hasonlít. Érdekes, hogy a szoftvercég a hosszú kivárás és a kései érkezés alatt (előtt) végig figyelte a fejleményeket, igyekezett összeollózni azon opciókat, részleteket, amelyek saját rendszere esetében is beválhatnak, ezzel egy időben pedig mellőzte azon lépéseket, amelyek a riválisoknál is komoly gondokhoz vezettek. A Windows Phone 7 ennek megfelelően valahol a két rivális között helyezkedik el. Egy félig nyitott platformként értékelhető, amely komoly kötöttségekkel érkezik a hardveres téren, ám szabad kezet enged az OEM-gyártóknak a felület egyénire szabását illetően.
Ez utóbbi kapcsán meg is jegyzik, hogy a partnerek komoly törést okozhatnak majd a remélhetőleg felfelé ívelő pályában, amire kitűnő példa az LG E900. Ennél elég volt megváltoztatni a kezelőfelületet, telepakolni azt csúnyácska ikonokkal, hogy a szakértők viszolyogva tekintsenek a készülékre, és a Microsoft által kiadott fejlesztői kit homályos ajánlásait okolják a gyártó hibás lépéseiért. (Véleményük szerint itt szorosabb, kötöttebb utasításokkal és tiltásokkal elejét vehették volna ennek.) Különösen fájó a kezelőfelületi elemek elhelyezését és egymáshoz való viszonyát leíró kötött szabályok hiánya, amely fontos tiltótábla lehetne az OEM-partnerek esetében. Nagy kérdés tehát, hogy a szoftvercég partnerei miként alakítják majd az operációs rendszer kinézetét és funkcionalitását, ezzel pedig milyen irányban befolyásolják a platform esélyeit.
A Microsoft esetében legalább ilyen érdekes részlet, hogy egy friss felmérés szerint a cég alkalmazottainak legalább fele egyáltalán nem kedveli Steve Ballmer vezérigazgatót, akit személyesen is felelősnek tartanak a közelmúltban elszenvedett egynémely vereségért. Példaként említik itt a Vista megjelenését, valamint a KIN telefonok kudarcát - a cégen belül megkérdezettek mindössze fele véli úgy, hogy a cégvezető teljesítménye elégséges volt. A mobil szféra különösen fájó pont a Microsoft számára, hiszen itt a riválisok az elmúlt években elhúztak mellettük, és erre mindeddig nem tudtak megnyugtató módon válaszolni - talán most, a Windows Phone 7 megjelenésével.
Ami a redmondi terveket illeti, egyes értesülések szerint az Adobe társulásával kettőzhetik meg erőfeszítéseiket, vagyis a két vállalat egyesülne, és közösen intéznének komoly támadást az Apple és a Google ellenében. Az érintettek itt egyelőre mélyen hallgatnak, egyedül az Adobe részvényeinek komoly erősödése jelezte, hogy a piac egy része is komolyan veszi a korai pletykákat. Mindenképpen érdekes lenne egy ilyen lépés, meglátjuk, mi sül ki belőle.