Gyurkity Péter
Radeon R9 és R7: szakít a hagyományokkal az AMD
Érdekes húzással törheti meg a grafikus chipek szegmensének eddigi status quo-ját az AMD, hiszen új generációja esetében saját programozási interfésszel ígér az eddigieknél nagyobb teljesítményt, amely a riválisok fejlesztésein értelemszerűen nem lenne elérhető. A jobb sebesség mellett a hangzás terén is komoly előrelépést remélnek, miközben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a Linux platformnak, ahol a Steam OS révén kínálkozik egy új lehetőség a további terjeszkedésre. A cég helyzete továbbra is súlyos, ám a konzolok és az új asztali PC-k révén kimászhatnak a gödörből.
Az AMD bemutatta új generációjának első tagjait, amelyek egyelőre R9 és R7 néven szerepelnek a híradásokban. A hivatalos közleményben egészen pontosan az R9 290X, az R9 290, az R9 280X, az R9 270X, valamint az R7 260X és az R7 250 közelgő elrajtolásáról olvashatunk, ami arra utal, hogy a korábbi sorozatokkal ellentétben most számos példány egyszerre indul hódító útjára, lefedve nagyjából a teljes piacot. Két fő oszlopra támaszkodnának, ezek egyike a GCN (Graphics Core Next) arhitektúra, amely nagyobb teljesítményt és a támogatott technológiák listájának kibővítését nyújtja, míg a másik a TrueAudio platform, amely az eddigieknél valósághűbb hangzással fokozná a játékélményt.
A két eltérő sorozat megjelenése mintha az nVidia megoldását másolná le, hiszen ez utóbbi gyártó GT és GTX jelzéssel dobja piacra az egymástól teljesítményben igencsak eltérő grafikus chipeket, bár az "X" jelölés némely típus esetében tovább bonyolítja a képet. Az biztos, hogy az R9 290X lesz a zászlóshajó a megjelenés pillanatában, hiszen ez a változat több mint 6 milliárd tranzisztorra támaszkodik, 5 GFLOPS single-precision teljesítményt és 300 GB/s-os memória sávszélességet nyújtva a felhasználók számára, a jelenlegi generáció esetében is alkalmazott 28 nanométeres gyártástechnológiával.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az új chipek a játékok esetében is elérhetővé teszik az UltraHD felbontású kijelzők támogatását, ezzel a 3840 x 2160 pixel felbontás sem jelent majd gondot. Az Eyefinity technológiát használók nagyobb szabadságot élveznek majd a kimenet megválasztásában, itt a DVI és a HDMI kombinálása is opcióként jelenik meg. A pontos megjelenési dátumról egyelőre nem beszélnek, ám azt már tudni lehet, hogy a kereskedelmi ár az indulás pillanatában 89 dollártól egészen 299 dollárig terjed, bár a 290X ennél valamivel többet kóstál majd (itt elérhető lesz egy külön Battlefield 4 kiadás is).
A TrueAudio révén a cég az eddigieknél jobb hangzást szeretne biztosítani a játékokon belül, a moziban tapasztalt élményre hajazva. A programozható hangzás azt jelenti, hogy a játékfejlesztők a grafikus chip párhuzamos felépítésére támaszkodva egyedi hangzással egészíthetik ki alkotásaikat, már amennyiben az erre fordított időt nem tekintik majd pazarlásnak. Példaként említették a nemjátékos karakterek százai által elejtett szavak valós idejű feldolgozását, illetve a 24 csatornás audio 7.1 csatornára történő leszorítását, a megfelelő térhatás szimulálásával. A cég szerint a fejlesztők a megszokott DSP (Digital Signal Processing) chipekhez képest egyszerűbben végezhetik majd el a szükséges munkát, mivel itt az egyes játékokra optimalizálva, a vizuális térrel kapcsolatos adatokkal együtt történik a feldolgozás. A motort az első körben az R9 chipek és a két új konzol, az Xbox One és a PlayStation 4 esetében teszik elérhetővé, így ezen termékek közös funkciókra támaszkodnak majd.
A hangzásnál várhatóan jóval komolyabb visszhangot vált majd ki a piaci szereplők részéről a már most meglepetést okozó Mantle API bejelentése. Ez lényegében azt jelenti, hogy a magasabb szintű programozási interfészek (lásd OpenGL és DirectX) mellett az AMD saját fejlesztésein elérhetővé válik egy alacsony szintű feldolgozást lehetővé tévő alternatíva, amely éppen az alacsonyabb szintű kapcsolat révén nagyobb teljesítményt, a játékok esetében tehát jobb futási sebességet (netán nagyobb részletességet) ígér a riválisok termékeihez képest. Az eleinte csak Windows alatt elérhető API a fejlesztők számára megengedi a jobb optimalizációt, az AMD chipjeihez történő alkalmazkodást, ami (legalábbis a cég saját állítása szerint) egyes esetekben akár kilencszeres gyorsulást is jelenthet az OpenGL és a DirectX nyers számaihoz képest. A hátrány persze legalább ilyen egyértelmű, hiszen a saját interfész erőltetése a piac széttöredezését eredményezheti, a nagy riválisok (így az nVidia és az Intel) is bejelenthetik saját alternatívájukat, ami tovább bonyolítaná a játékfejlesztők munkáját és lényegében feleslegessé tenné az OpenGL és a DirectX platformokat, amelyek jelenleg még némi átjárást biztosítanak az egymással versenyző gyártók termékei között. Az ezen két API mentén megírt játékok esetében a fejlesztőknek legalább nincs komolyabb gondjuk a hardveres eltérésekkel, ezek megfelelő támogatásáról a szoftveres meghajtók gondoskodnak.
Egyes spekulációk szerint a Mantle tulajdonképpen az Xbox One és a PS4 esetében is alkalmazott interfész PC-s portolása, vagyis az AMD a konzolos szerződések és megjelenések révén megszerzett előnyre támaszkodna a PC-s piacon. A lépés logikusnak tűnik, hiszen így a konzolokra megjelenő játékoknál a gyártóspecifikus Mantle révén gyorsabb portolást és jobb futási sebességet érhetünk el a Radeon chipekkel ellátott PC-ken, miközben az ebből kimaradó két rivális egyértelmű hátrányt szenved el. Az első hírek szerint a legkomolyabb előrelépés éppen itt érhető majd el, a konzolokról áthozott játékok kapnának indulási előnyt a PC-s területen, míg az eredetileg Direct3D-re vagy OpenGL-re írt alkotásoknál már jóval kisebb lenne a konzolokon mutatkozó pozitívum. A Mantle részletesebb ismertetésére november végén, az AMD Developer Summit alatt kerül majd sor, ezt követően válhat egyértelművé, hogy miként reagálnak a lépésre a versenytársak.
Az elmúlt hetekben egyébként világossá vált, hogy mind az AMD, mind pedig az nVidia nagyobb figyelmet szentelne a Linux platformnak, elsősorban a Windows 8 viszonylagos kudarca miatt. Előbbi egy interjúban a meghajtók jobb támogatását ígérte, utóbbi pedig az eredeti GeForce meghajtókat visszafejtő, majd azokat a nyílt forráskódú platformon elérhetővé tevő Noveau csoport számára jelezte, hogy hasonló lépéseket terveznek. A Valve által elkészített Steam OS-nek nyilván fontos szerepe van ebben, itt többek között a Mantle API is elérhetővé válhat, ami rögtön nagy lendületet adna a Radeon chipekkel felszerelt jövőbeni termékeknek - az első ilyen hardveres megoldások jövőre bukkanhatnak majd fel.
Az AMD anyagi helyzete továbbra sem rózsás, az elmúlt néhány negyedévben újabb komoly veszteséget halmoztak fel. Az október közepén esedékes újabb bejelentés minden bizonnyal nem hoz majd jelentős változást, így számukra jelenleg az enyhít a pénzügyi gondokon, hogy szingapúri létesítményüket eladták, ezt pedig jelenleg az új tulajdonostól bérlik vissza. A 46 millió dolláros profitot jelentő tranzakció azonban csak ideiglenes megoldás, így a jövő év elejére már mindenképpen szükségük lesz az új termékekből származó bevételre.
Az AMD bemutatta új generációjának első tagjait, amelyek egyelőre R9 és R7 néven szerepelnek a híradásokban. A hivatalos közleményben egészen pontosan az R9 290X, az R9 290, az R9 280X, az R9 270X, valamint az R7 260X és az R7 250 közelgő elrajtolásáról olvashatunk, ami arra utal, hogy a korábbi sorozatokkal ellentétben most számos példány egyszerre indul hódító útjára, lefedve nagyjából a teljes piacot. Két fő oszlopra támaszkodnának, ezek egyike a GCN (Graphics Core Next) arhitektúra, amely nagyobb teljesítményt és a támogatott technológiák listájának kibővítését nyújtja, míg a másik a TrueAudio platform, amely az eddigieknél valósághűbb hangzással fokozná a játékélményt.
A két eltérő sorozat megjelenése mintha az nVidia megoldását másolná le, hiszen ez utóbbi gyártó GT és GTX jelzéssel dobja piacra az egymástól teljesítményben igencsak eltérő grafikus chipeket, bár az "X" jelölés némely típus esetében tovább bonyolítja a képet. Az biztos, hogy az R9 290X lesz a zászlóshajó a megjelenés pillanatában, hiszen ez a változat több mint 6 milliárd tranzisztorra támaszkodik, 5 GFLOPS single-precision teljesítményt és 300 GB/s-os memória sávszélességet nyújtva a felhasználók számára, a jelenlegi generáció esetében is alkalmazott 28 nanométeres gyártástechnológiával.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az új chipek a játékok esetében is elérhetővé teszik az UltraHD felbontású kijelzők támogatását, ezzel a 3840 x 2160 pixel felbontás sem jelent majd gondot. Az Eyefinity technológiát használók nagyobb szabadságot élveznek majd a kimenet megválasztásában, itt a DVI és a HDMI kombinálása is opcióként jelenik meg. A pontos megjelenési dátumról egyelőre nem beszélnek, ám azt már tudni lehet, hogy a kereskedelmi ár az indulás pillanatában 89 dollártól egészen 299 dollárig terjed, bár a 290X ennél valamivel többet kóstál majd (itt elérhető lesz egy külön Battlefield 4 kiadás is).
A TrueAudio révén a cég az eddigieknél jobb hangzást szeretne biztosítani a játékokon belül, a moziban tapasztalt élményre hajazva. A programozható hangzás azt jelenti, hogy a játékfejlesztők a grafikus chip párhuzamos felépítésére támaszkodva egyedi hangzással egészíthetik ki alkotásaikat, már amennyiben az erre fordított időt nem tekintik majd pazarlásnak. Példaként említették a nemjátékos karakterek százai által elejtett szavak valós idejű feldolgozását, illetve a 24 csatornás audio 7.1 csatornára történő leszorítását, a megfelelő térhatás szimulálásával. A cég szerint a fejlesztők a megszokott DSP (Digital Signal Processing) chipekhez képest egyszerűbben végezhetik majd el a szükséges munkát, mivel itt az egyes játékokra optimalizálva, a vizuális térrel kapcsolatos adatokkal együtt történik a feldolgozás. A motort az első körben az R9 chipek és a két új konzol, az Xbox One és a PlayStation 4 esetében teszik elérhetővé, így ezen termékek közös funkciókra támaszkodnak majd.
A hangzásnál várhatóan jóval komolyabb visszhangot vált majd ki a piaci szereplők részéről a már most meglepetést okozó Mantle API bejelentése. Ez lényegében azt jelenti, hogy a magasabb szintű programozási interfészek (lásd OpenGL és DirectX) mellett az AMD saját fejlesztésein elérhetővé válik egy alacsony szintű feldolgozást lehetővé tévő alternatíva, amely éppen az alacsonyabb szintű kapcsolat révén nagyobb teljesítményt, a játékok esetében tehát jobb futási sebességet (netán nagyobb részletességet) ígér a riválisok termékeihez képest. Az eleinte csak Windows alatt elérhető API a fejlesztők számára megengedi a jobb optimalizációt, az AMD chipjeihez történő alkalmazkodást, ami (legalábbis a cég saját állítása szerint) egyes esetekben akár kilencszeres gyorsulást is jelenthet az OpenGL és a DirectX nyers számaihoz képest. A hátrány persze legalább ilyen egyértelmű, hiszen a saját interfész erőltetése a piac széttöredezését eredményezheti, a nagy riválisok (így az nVidia és az Intel) is bejelenthetik saját alternatívájukat, ami tovább bonyolítaná a játékfejlesztők munkáját és lényegében feleslegessé tenné az OpenGL és a DirectX platformokat, amelyek jelenleg még némi átjárást biztosítanak az egymással versenyző gyártók termékei között. Az ezen két API mentén megírt játékok esetében a fejlesztőknek legalább nincs komolyabb gondjuk a hardveres eltérésekkel, ezek megfelelő támogatásáról a szoftveres meghajtók gondoskodnak.
Egyes spekulációk szerint a Mantle tulajdonképpen az Xbox One és a PS4 esetében is alkalmazott interfész PC-s portolása, vagyis az AMD a konzolos szerződések és megjelenések révén megszerzett előnyre támaszkodna a PC-s piacon. A lépés logikusnak tűnik, hiszen így a konzolokra megjelenő játékoknál a gyártóspecifikus Mantle révén gyorsabb portolást és jobb futási sebességet érhetünk el a Radeon chipekkel ellátott PC-ken, miközben az ebből kimaradó két rivális egyértelmű hátrányt szenved el. Az első hírek szerint a legkomolyabb előrelépés éppen itt érhető majd el, a konzolokról áthozott játékok kapnának indulási előnyt a PC-s területen, míg az eredetileg Direct3D-re vagy OpenGL-re írt alkotásoknál már jóval kisebb lenne a konzolokon mutatkozó pozitívum. A Mantle részletesebb ismertetésére november végén, az AMD Developer Summit alatt kerül majd sor, ezt követően válhat egyértelművé, hogy miként reagálnak a lépésre a versenytársak.
Az elmúlt hetekben egyébként világossá vált, hogy mind az AMD, mind pedig az nVidia nagyobb figyelmet szentelne a Linux platformnak, elsősorban a Windows 8 viszonylagos kudarca miatt. Előbbi egy interjúban a meghajtók jobb támogatását ígérte, utóbbi pedig az eredeti GeForce meghajtókat visszafejtő, majd azokat a nyílt forráskódú platformon elérhetővé tevő Noveau csoport számára jelezte, hogy hasonló lépéseket terveznek. A Valve által elkészített Steam OS-nek nyilván fontos szerepe van ebben, itt többek között a Mantle API is elérhetővé válhat, ami rögtön nagy lendületet adna a Radeon chipekkel felszerelt jövőbeni termékeknek - az első ilyen hardveres megoldások jövőre bukkanhatnak majd fel.
Az AMD anyagi helyzete továbbra sem rózsás, az elmúlt néhány negyedévben újabb komoly veszteséget halmoztak fel. Az október közepén esedékes újabb bejelentés minden bizonnyal nem hoz majd jelentős változást, így számukra jelenleg az enyhít a pénzügyi gondokon, hogy szingapúri létesítményüket eladták, ezt pedig jelenleg az új tulajdonostól bérlik vissza. A 46 millió dolláros profitot jelentő tranzakció azonban csak ideiglenes megoldás, így a jövő év elejére már mindenképpen szükségük lesz az új termékekből származó bevételre.