További vizsgálatok szükségesek annak egyértelmű eldöntésére, hogy növeli-e a mobiltelefon használata bizonyos agydaganatok kockázatát - jelentette ki Timár József egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előző nap közzétett állásfoglalásáról.

"A WHO nem bizonyítottan rákkeltőnek nevezte, hanem azt jelentette be, hogy nem sikerült egyértelműen kizárni, nem járul-e hozzá a mobiltelefon bizonyos típusú daganatok kialakulásához. A kérdés régóta a levegőben van, most tudományos adatokat vettek számba, hogy eldöntsék: ezek egy irányba mutatnak-e, vagy egymással ellentétesek" - fogalmazott a professzor. Magyarázata szerint az elektromágneses sugárzást kibocsátó mobileszközök képesek befolyásolni a központi idegrendszer igen érzékeny sejtjeinek a működését. "Itt kell valahol megtalálni a kérdés nyitját, azonban nagyon kevés kísérleti adat áll a rendelkezésre" - jegyezte meg, hozzátéve: mint minden karcinogén esetében, az elektromágneses sugárzásnál is számít, hogy milyen mennyiségben éri az illető személyt.

"Kell lennie egy olyan küszöbértéknek, ahol ez a hatás még nem jelentkezik. Nyilván ezért szól úgy az egész ajánlás, hogy további klinikai és nem klinikai kutatások szükségesek a kérdés egyértelmű eldöntéséhez. Azt gondolom, hogy ettől a mobiltelefonozást nem kell felfüggeszteni, viszont a korlátlan és folyamatos mobiltelefonozásnak lehetnek veszélyei. Én így értelmezem a WHO állásfoglalását" - emelte ki Timár József. Véleménye szerint azoknál a személyeknél, akiknek a mobiltelefon "szinte a fülükhöz nőtt", más a kockázat, mint azoknál, akik napjában csak néhányszor használják a készüléket. "Ezek a vizsgálatok majd választ adnak, hogy milyen mennyiségű expozícióra van szükség, hogy ez a kockázat egyáltalán mérhetővé váljon" - mondta.

Bakos József, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főosztályvezetője a nagy nemzetközi követéses vizsgálatról, a tavaly lezárult tízéves Interphone Studyról beszélt, amely az agyszövet által elnyelt elektromágneses sugárzás és bizonyos típusú agydaganatok, például a gliómák keletkezése között talált összefüggést.

"Ennek alapján fogalmazta meg a WHO állásfoglalását. A hatásmechanizmus tekintetében nincsenek végleges adatok, éppen ezért sorolták a mobiltelefon-használatot ebbe az alacsony kockázati kategóriába. Epidemiológiai vizsgálatokon alapul a besorolás, azon, hogy a mobiltelefon-használók körében ez a daganattípus gyakrabban fordult elő. Ugyanakkor sem állatkísérletekben, sem sejttenyészetekben nem tudták megállapítani, hogy milyen hatásmechanizmus felelős a daganatos elváltozásokért" - magyarázta Bakos József, aki a WHO-állásfoglalás fényében a mobiltelefonokat lehetőség szerint kihangosítóval vagy szöveges üzemmódban javasolja használni. "Így lényegesen távolabb kerül a fejtől, és kevesebb sugárzás nyelődik el az agyszövetben, vagyis még a lehetőségét is kizárjuk, hogy bármiféle káros hatás érje az agyunkat" - emelte ki.

A gliómák a leggyakrabban előforduló, az agyat beszűrő, infiltratív jellegű tumorok, amelyek az agy támasztó szöveti sejtjeiből, az astrocytákból vagy a fehérállományban a rostokat körbevevő myelinhüvelyt képző oligodendroglia sejtekből indulnak ki. A gliomákat a kiinduló sejtcsoport alapján astrocytomáknak, oligodendrogliomáknak vagy a kevert típusú oligo-astrocytomáknak hívják. Az oligodendrogliomák prognózisa valamivel kedvezőbb, mint az astrocytomáké, kemoterápiás kezelésre is jobban reagálnak. A legrosszabb prognózisú daganat a glioblastoma multiforme, itt nem különböztetik meg, hogy milyen típusú sejtből származik a daganat.