Berta Sándor
Merkel óva intett a kibervédelmi versenytől
Napjainkban szinte minden nagyobb ország tervezi kiberhadviselési egységek létrehozását. Ez azonban kockázatokat is hordoz magában, hiszen minél több ilyen egység létezik, annál nagyobb a veszélye egy kiberháború kitörésének.
Néhány évvel ezelőtt még aligha hitte bárki is, hogy hamarosan egymást próbálják majd felülmúlni a kiberhadviselési egységek létrehozásának területén a világ országai, pedig ma már ez a helyzet. Oroszország és az Egyesült Államok mellett Kína sem akar lemaradni, de szinte az összes nagyobb nemzet gondolkozik ilyen csapatok kiképzésén, vagy már el is indította saját kiberháborús programját. Jó példa erre az USA, ahol az amerikai légierő tavaly októberben hozta nyilvánosságra a kiberháborús stratégiáját, de a dokumentum inkább védelmi, mint támadó jellegű. Az Egyesült Államok mellett a NATO is igyekszik felkészülni egy kiberháborúra, illetve annak kivédésére.
Ugyanakkor egyre többször éri vád Kínát és Oroszországot amiatt, hogy hackerakciókat hajtanak végre. Legutóbb éppen a Nasdaq rendszerébe való betörés miatt terelődött a gyanú Oroszországra, a Google ügy kapcsán pedig Kína került reflektorfénybe. Eközben a nagy kiberharc-őrületben szinte alig figyelt valaki a döntéshozók közül arra a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készített tanulmányra, amely szerint a közeljövőben nem kerül sor olyan konfliktusra, amelyben két állam kizárólag online támadásokat indít egymás ellen.
Most Angela Merkel német kancellár is amellett foglalt állást, hogy semmi szükség nincs egy kiberháborús, illetve kibervédelmi verseny beindítására. "Vannak olyan kihívások, amelyekre még nincs válaszunk. Közösen kell megtanulnunk, hogy miként reagálunk ezekre a kihívásokra. A nemzeti védelmi koncepciók már nem elegendőek, nemzetközi válaszokra van szükség. Az együttműködés nélkül az interneten egy újabb verseny törhet ki és ezzel sok pénzt pazarolnánk el" - jelentette ki a politikus.
Merkel szavaira válaszul David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, hogy országa az idén több mint egymilliárd eurót fordít a hackervédelmi rendszerek kifejlesztésére. Cameron azzal indokolta a tervet, hogy a több ország bevonásával megvalósuló programok nem hatékonyak. Az Egyesült Államok szintén a maga útját járja. A tavaly létrehozott kiberparancsnokságon 3000 szakértő feladata lesz a jövőbeli nemzetbiztonsági stratégiák kidolgozása. A szervezet évente közel 15 milliárd dollárból gazdálkodhat.
Sandro Gaycken, a Berlini Szabad Egyetem munkatársa leszögezte: a döntéshozóknak még mindig alig van fogalmuk arról, hogy miként valósul meg egy internetes támadás. A szakértő meggyőződése, hogy a világhálót nem lehet biztonságosabbá tenni és gyakorlatilag lehetetlen azonosítani az online támadókat. Példaként hozta fel, hogy az USA öt éven keresztül hatalmas összegeket fordított kiberháborús kutatásokra, de ezek kidobott pénznek bizonyultak. Gaycken arra hívta fel a német belügyminiszter figyelmét, hogy az európai országnak - saját érdekében - nem szabad ezt a hibát elkövetnie.
Néhány évvel ezelőtt még aligha hitte bárki is, hogy hamarosan egymást próbálják majd felülmúlni a kiberhadviselési egységek létrehozásának területén a világ országai, pedig ma már ez a helyzet. Oroszország és az Egyesült Államok mellett Kína sem akar lemaradni, de szinte az összes nagyobb nemzet gondolkozik ilyen csapatok kiképzésén, vagy már el is indította saját kiberháborús programját. Jó példa erre az USA, ahol az amerikai légierő tavaly októberben hozta nyilvánosságra a kiberháborús stratégiáját, de a dokumentum inkább védelmi, mint támadó jellegű. Az Egyesült Államok mellett a NATO is igyekszik felkészülni egy kiberháborúra, illetve annak kivédésére. Ugyanakkor egyre többször éri vád Kínát és Oroszországot amiatt, hogy hackerakciókat hajtanak végre. Legutóbb éppen a Nasdaq rendszerébe való betörés miatt terelődött a gyanú Oroszországra, a Google ügy kapcsán pedig Kína került reflektorfénybe. Eközben a nagy kiberharc-őrületben szinte alig figyelt valaki a döntéshozók közül arra a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készített tanulmányra, amely szerint a közeljövőben nem kerül sor olyan konfliktusra, amelyben két állam kizárólag online támadásokat indít egymás ellen.
Most Angela Merkel német kancellár is amellett foglalt állást, hogy semmi szükség nincs egy kiberháborús, illetve kibervédelmi verseny beindítására. "Vannak olyan kihívások, amelyekre még nincs válaszunk. Közösen kell megtanulnunk, hogy miként reagálunk ezekre a kihívásokra. A nemzeti védelmi koncepciók már nem elegendőek, nemzetközi válaszokra van szükség. Az együttműködés nélkül az interneten egy újabb verseny törhet ki és ezzel sok pénzt pazarolnánk el" - jelentette ki a politikus.
Merkel szavaira válaszul David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, hogy országa az idén több mint egymilliárd eurót fordít a hackervédelmi rendszerek kifejlesztésére. Cameron azzal indokolta a tervet, hogy a több ország bevonásával megvalósuló programok nem hatékonyak. Az Egyesült Államok szintén a maga útját járja. A tavaly létrehozott kiberparancsnokságon 3000 szakértő feladata lesz a jövőbeli nemzetbiztonsági stratégiák kidolgozása. A szervezet évente közel 15 milliárd dollárból gazdálkodhat.
Sandro Gaycken, a Berlini Szabad Egyetem munkatársa leszögezte: a döntéshozóknak még mindig alig van fogalmuk arról, hogy miként valósul meg egy internetes támadás. A szakértő meggyőződése, hogy a világhálót nem lehet biztonságosabbá tenni és gyakorlatilag lehetetlen azonosítani az online támadókat. Példaként hozta fel, hogy az USA öt éven keresztül hatalmas összegeket fordított kiberháborús kutatásokra, de ezek kidobott pénznek bizonyultak. Gaycken arra hívta fel a német belügyminiszter figyelmét, hogy az európai országnak - saját érdekében - nem szabad ezt a hibát elkövetnie.