MTI
Dúsgazdagok közösségi oldalai
Hogy mi keresnivalójuk van a nyilvánosság elől többnyire elzárkózó kőgazdagoknak a közösségi média területén? Közülük többen is úgy vélik: igenis sok, olyannyira, hogy saját vállalkozásokat építenek ki a nagy közösségi oldalak köré.
Caroline Garnham három évvel ezelőtt indított el weboldalt Family Bhive néven. "A szerencsések Facebookján" a komoly vagyont felmutatni tudók diszkrét körülmények között folytathatnak eszmecseréket hasonlóan jómódú társaikkal. A Family Bhive valósággal mágnesként vonzza a vagyonkezelő cégek, jótékonysági szervezetek embereit - meg persze az ügyvédeket -, akik társadalmi események vagy lehetséges befektetések linkjeinek elhelyezésével igyekeznek ebben a zárt közösségben levadászni az egyébként professzionális módon védett jómódú ügyfeleket. A magánszemélyek arra használják a szolgáltatást, hogy felvegyék a társalgás fonalát, időben értesüljenek a társadalmi eseményekről, és kicseréljék egymással befektetési ötleteiket.
"Ez egy olyan fórum a természetes módon kíváncsi és hasonló gondolkodású emberek számára, ahol a megkülönböztetett figyelemtől biztonságos távolságban találkozhatnak" - állítja az oldal létrehozója, aki egyébként maga is örökösödési, adótervezési ügyekkel foglalkozik egy londoni ügyvédi irodában. Sokan érkeznek olyan céllal, hogy maguk is a szektor szereplői lehessenek. Néhányan egy olyan réspiacra mozdultak rá, amely a nagy értékű beruházások és a vagyonkezelés iparágai között húzódik. A Bernard Madoff-féle botrány alaposan megrázta a vagyonos befektetők legtöbbjét, értelemszerűen keresik tehát a pénzügyi tanácsadás és a jövőbeni befektetések biztonságának új lehetőségeit olyan körben, amelyet saját közösségük tagjai alkotnak - ebben az esetben az interneten.
"A közösségi média az egyetlen út a gazdagok számára, hogy fenntartsák vagyonuk gyarapodását" - nyilatkozta Stacey Haefele, a vagyonkezelő cégek és a luxusiparág szereplői számára tanácsokat adó egyik New York-i marketingcég vezérigazgatója a The New York Timesnak. Mint mondta, a gazdagok általában az elsők között kezdik alkalmazni az új technológiákat, így a Groupon, az Etsy és a LinkedIn közelgő tőzsdei bevezetésével, valamint egyéb, a közösségi média területét megcélzó beruházások révén egy új, fiatal, a közösségi média működését jól értő milliomosréteg jön létre. Persze a kevésbé szerencsések el is veszíthetik mindenüket.
Nincs ugyanakkor mindenki meggyőződve arról, hogy a közösségi média ilyen átalakulások előidézője lehetne. Joachim H. Strähle, egy svájci magánbank és vagyonkezelő társaság vezérigazgatója szerint az ő ügyfélkörükben semmiféle igény nem tapasztalható a közösségi média eszközei iránt. Úgy tapasztalja, hogy a gazdag ügyfelek ragaszkodnak magánéletük sérthetetlenségéhez, és nem szívesen osztanak meg adatokat nyilvánosan magukról, még akkor sem, ha anonimitásuk biztosítva van. Legtöbben közülük csak élni akarják a maguk életét, dolgozni akarnak, jól akarják érezni magukat, egy biztonságos hálózatot alakítanak ki - a magánéletükben.
A Family Bhive egyike azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ugyanennek a modellnek a bevált elemeit alkalmazzák: tanácsokat és tippeket ad a gazdagoknak, sőt olykor velük társulva száll be új projektekbe. Nagy-Britanniában a Peers és a Pi Capital arra összpontosítja tevékenységét, hogy összehozza a tehetős magánszemélyeket, így azok kölcsönösen megismerhetik egymás ötleteit és terveit , egy Ecademy nevű cég pedig business-to-business jellegű információs hálózatként működik.
A Pi vállalkozók és üzleti vezetők egyfajta alternatív befektetési klubja. 2002-ben alapította a floridai születésű David Giampaolo, székhelye pedig London elegáns Mayfair negyedében található. A csatlakozás 1000 fontba (hozzávetőleg 310 ezer forintnak megfelelő összegbe) kerül, az éves tagsági díj pedig 4000 font. A klub 300 tagjának exkluzív hozzáférést nyújt egy hálózathoz, amely egyfajta magántőke-szindikátusként évente 15-20 millió fontot fektet be. A csoport, amelynek működését a hivatalos brit pénzügyi felügyelet szabályozza, az alapító szerint megosztja a tagokkal az üzleti kapcsolatokat és folyamatokat, valamint azt az elvet, ahogyan megvalósul a szellemi tőke átruházása.
A tagok közösen fektettek be számos magáncégbe, például az egészségipar, a fitneszágazat, a biotechnológia, a szerencsejáték-ipar és a közlekedés területén. Ennek során megkerülték a hasonló üzletekből hagyományosan magas sápot húzó ügynökök és tanácsadók körét, igaz, az esetleges balsikerek következményeit is maguknak kell viselniük. A csoport összejöveteleket is szervez, amelyeken társasági és pénzügyi témák vegyesen szerepelnek. A közelmúltban vendégük volt például Pervez Musarraf, az egykori pakisztáni elnök, Bob Geldof zenész és aktivista, Willie Walsh, a British Airways vezérigazgatója, több vezető újságíró a The Financial Times és a The Economist képviseletében, valamint a brit kincstárügyi miniszter, Danny G. Alexander. David Giampaolo szerint a tagok biztonságban akarják tudni vagyonukat - ebből származik az oldal nyeresége.
Hasonló csoport a Peers is, amelyet ugyancsak Londonban alapított 2008-ban egy holland üzletember, Francis Claessens. A hozzávetőleg 50 tag több milliárd fontnyi befektethető vagyonnal rendelkezik. A nonprofit formában, tagsági díj nélkül működő szervezet kinyilvánított célja, hogy kellő szakértelemmel segítse a jövedelmező üzletek megvalósulását - jó társaságban.
Az Egyesült Államokban az Institute of Private Investors (IPI) és az Affluence.org hozott létre közösségi platformokat. Az IPI-nak - amelyet ismeretlen nagyságrendű összeg fejében nemrégiben vásárolt meg egy Campden Media nevű, londoni székhelyű üzleti kiadó -, több mint 1100 magánbefektető és 140 szakmai cég a tagja. Feladatának az oktatást és a társasági események tető alá hozását tekinti. Ha a tevékenységi kör bővül, erre a szektorra is kiterjed a szabályozási környezet hatálya.
A New York-i marketingcég vezérigazgatója, Stacey Haefele szerint ugyanakkor a szabályozó hatóság útmutatása pusztán formális lesz. Az Egyesült Államokban egy Finra nevű független szervezet kíséri fokozott figyelemmel a nyilvánosság elől elzárt cégek működését, és őrködik afelett, hogy a potenciálisan érzékeny pénzügyi információk miként terjednek az oldalakon. Sok amerikai cég még mindig bizalmatlan a közösségi médiával szemben, és korlátozza, hogy milyen tartalom kerülhet ki vele kapcsolatban a blogokra és a Twitterre. Attól tartanak ugyanis, hogy ezáltal megsértik az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottságának nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályozását.
Tavaly a Finra iránymutatásokat jelentetett meg, ezekben többek között arra hívja fel a blogokat és közösségi oldalakat üzemeltetők figyelmét, hogy fontolják meg az olyan interaktív online kommunikáció megtiltását, amely konkrét befektetési termékeket ajánl, kivéve azt az esetet, amikor nevesített megbízó hagyta jóvá a tartalmat. Szakértők szerint a jövőben új, valószínűleg szigorúbb szabályozás várható.
A jelek szerint Európában a szabályozó hatóságok inkább az adatvédelmi kérdésekre és a kiskorúak védelmére összpontosítanak, mint a pénzügyi adatokkal kapcsolatos információk terjesztésére, utóbbiak, úgy tűnik, megmaradnak a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörében. Az Európai Bizottság szóvivőjének közlése szerint minden attól függ, hogy a kínált tanácsadásra vagy az adott közösségimédia-platformra kiterjednek-e az Európa-szerte érvényes, a befektetési szolgáltatásokra és távértékesítésre vonatkozó szabályok.
Amikor bekerült az üzleti világba, a Family Bhive olyan platformmá vált, amelyen keresztül a vagyonkezelő vállalkozások - ide értve a Merrill Lynchet, a Vestra Wealthet, a Fine Art Fundot és az Investecet is - tanújelét adhatják szakértelmüknek, és megtalálhatják ügyfeleiket. Az egyéni tagok sorában hírességek, politikusok, vállalkozók és tetemes családi vagyonnal rendelkező hétköznapi gazdagok találhatók. A legtöbben kínosan ügyelnek inkognitójuk megőrzésére. Ugyanakkor tudni lehet, hogy a brit üzletember és egykori jogalkotó Howard E. Flight, valamint az élelmiszer-ipari vállalkozó Frank Brake tagja a társaságnak.
A szolgáltatások ingyenesek minden egyéni tag számára, de a 40 társult tagnak már 10 000 fontot kell fizetnie egy évben (plusz a prémiumszolgáltatások). Úgy tűnik, az új ügyfelek hajlandóak megfizetni ezt az árat a hozzáférésért. Steven Jerath, a londoni székhelyű St. James's Place Wealth Management nevű cég partnere és tanácsadója január óta tagja a Family Bhive-nak. Első tapasztalatait kimondottan kedvezőnek tekinti a weboldallal és a modellel kapcsolatban. Arra használja az oldalt, hogy megfelelő üzeneteit elhelyezhesse befektetésekkel, adózási kérdésekkel és piaci információkkal kapcsolatban, és figyeli, milyen reakciókat váltanak ki ezek a potenciális ügyfelekben - ezt tekinti a kapcsolatépítés alapjának, igaz, mint mondja, ebben a szektorban igen sokáig tart megszilárdítani az így létrejött kapcsolatokat.
A 700 egyéni tagot nettó vagyonuk nagysága szerint rangsorolják: a százmillió font felettiek tartoznak a Jet kategóriába (ők adják a társaság 4 százalékát); a Jade jelző a 20 és 100 millió font közötti vagyont felhalmozottaké (ide a tagok 13 százaléka tartozik), és az Amber név illeti a 80 százalékos súlyú szerény vagyonúakat: ők "mindössze" 5 és 20 millió font közötti gazdagságot tudhatnak a magukénak. A vállalat hét-nyolc embert foglalkoztat, és idén "egészséges profitot" remél a tagsági díjakra épülő modelltől. Caroline Garnham szerint elképzelhető, hogy a jövőben tovább bővülhetnek a bevételek például prémiumszolgáltatások bevezetésével vagy reklámlehetőségek megnyitásával. Azt tervezi, hogy - a globális közösségi hálózatok elvét követve - a modellt kiterjesztik Zürichre, Dubaira, Szingapúrra, Kínára és az Egyesült Államokra is.
Caroline Garnham három évvel ezelőtt indított el weboldalt Family Bhive néven. "A szerencsések Facebookján" a komoly vagyont felmutatni tudók diszkrét körülmények között folytathatnak eszmecseréket hasonlóan jómódú társaikkal. A Family Bhive valósággal mágnesként vonzza a vagyonkezelő cégek, jótékonysági szervezetek embereit - meg persze az ügyvédeket -, akik társadalmi események vagy lehetséges befektetések linkjeinek elhelyezésével igyekeznek ebben a zárt közösségben levadászni az egyébként professzionális módon védett jómódú ügyfeleket. A magánszemélyek arra használják a szolgáltatást, hogy felvegyék a társalgás fonalát, időben értesüljenek a társadalmi eseményekről, és kicseréljék egymással befektetési ötleteiket.
"Ez egy olyan fórum a természetes módon kíváncsi és hasonló gondolkodású emberek számára, ahol a megkülönböztetett figyelemtől biztonságos távolságban találkozhatnak" - állítja az oldal létrehozója, aki egyébként maga is örökösödési, adótervezési ügyekkel foglalkozik egy londoni ügyvédi irodában. Sokan érkeznek olyan céllal, hogy maguk is a szektor szereplői lehessenek. Néhányan egy olyan réspiacra mozdultak rá, amely a nagy értékű beruházások és a vagyonkezelés iparágai között húzódik. A Bernard Madoff-féle botrány alaposan megrázta a vagyonos befektetők legtöbbjét, értelemszerűen keresik tehát a pénzügyi tanácsadás és a jövőbeni befektetések biztonságának új lehetőségeit olyan körben, amelyet saját közösségük tagjai alkotnak - ebben az esetben az interneten.
"A közösségi média az egyetlen út a gazdagok számára, hogy fenntartsák vagyonuk gyarapodását" - nyilatkozta Stacey Haefele, a vagyonkezelő cégek és a luxusiparág szereplői számára tanácsokat adó egyik New York-i marketingcég vezérigazgatója a The New York Timesnak. Mint mondta, a gazdagok általában az elsők között kezdik alkalmazni az új technológiákat, így a Groupon, az Etsy és a LinkedIn közelgő tőzsdei bevezetésével, valamint egyéb, a közösségi média területét megcélzó beruházások révén egy új, fiatal, a közösségi média működését jól értő milliomosréteg jön létre. Persze a kevésbé szerencsések el is veszíthetik mindenüket.
Nincs ugyanakkor mindenki meggyőződve arról, hogy a közösségi média ilyen átalakulások előidézője lehetne. Joachim H. Strähle, egy svájci magánbank és vagyonkezelő társaság vezérigazgatója szerint az ő ügyfélkörükben semmiféle igény nem tapasztalható a közösségi média eszközei iránt. Úgy tapasztalja, hogy a gazdag ügyfelek ragaszkodnak magánéletük sérthetetlenségéhez, és nem szívesen osztanak meg adatokat nyilvánosan magukról, még akkor sem, ha anonimitásuk biztosítva van. Legtöbben közülük csak élni akarják a maguk életét, dolgozni akarnak, jól akarják érezni magukat, egy biztonságos hálózatot alakítanak ki - a magánéletükben.
A Family Bhive egyike azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ugyanennek a modellnek a bevált elemeit alkalmazzák: tanácsokat és tippeket ad a gazdagoknak, sőt olykor velük társulva száll be új projektekbe. Nagy-Britanniában a Peers és a Pi Capital arra összpontosítja tevékenységét, hogy összehozza a tehetős magánszemélyeket, így azok kölcsönösen megismerhetik egymás ötleteit és terveit , egy Ecademy nevű cég pedig business-to-business jellegű információs hálózatként működik.
A Pi vállalkozók és üzleti vezetők egyfajta alternatív befektetési klubja. 2002-ben alapította a floridai születésű David Giampaolo, székhelye pedig London elegáns Mayfair negyedében található. A csatlakozás 1000 fontba (hozzávetőleg 310 ezer forintnak megfelelő összegbe) kerül, az éves tagsági díj pedig 4000 font. A klub 300 tagjának exkluzív hozzáférést nyújt egy hálózathoz, amely egyfajta magántőke-szindikátusként évente 15-20 millió fontot fektet be. A csoport, amelynek működését a hivatalos brit pénzügyi felügyelet szabályozza, az alapító szerint megosztja a tagokkal az üzleti kapcsolatokat és folyamatokat, valamint azt az elvet, ahogyan megvalósul a szellemi tőke átruházása.
A tagok közösen fektettek be számos magáncégbe, például az egészségipar, a fitneszágazat, a biotechnológia, a szerencsejáték-ipar és a közlekedés területén. Ennek során megkerülték a hasonló üzletekből hagyományosan magas sápot húzó ügynökök és tanácsadók körét, igaz, az esetleges balsikerek következményeit is maguknak kell viselniük. A csoport összejöveteleket is szervez, amelyeken társasági és pénzügyi témák vegyesen szerepelnek. A közelmúltban vendégük volt például Pervez Musarraf, az egykori pakisztáni elnök, Bob Geldof zenész és aktivista, Willie Walsh, a British Airways vezérigazgatója, több vezető újságíró a The Financial Times és a The Economist képviseletében, valamint a brit kincstárügyi miniszter, Danny G. Alexander. David Giampaolo szerint a tagok biztonságban akarják tudni vagyonukat - ebből származik az oldal nyeresége.Hasonló csoport a Peers is, amelyet ugyancsak Londonban alapított 2008-ban egy holland üzletember, Francis Claessens. A hozzávetőleg 50 tag több milliárd fontnyi befektethető vagyonnal rendelkezik. A nonprofit formában, tagsági díj nélkül működő szervezet kinyilvánított célja, hogy kellő szakértelemmel segítse a jövedelmező üzletek megvalósulását - jó társaságban.
Az Egyesült Államokban az Institute of Private Investors (IPI) és az Affluence.org hozott létre közösségi platformokat. Az IPI-nak - amelyet ismeretlen nagyságrendű összeg fejében nemrégiben vásárolt meg egy Campden Media nevű, londoni székhelyű üzleti kiadó -, több mint 1100 magánbefektető és 140 szakmai cég a tagja. Feladatának az oktatást és a társasági események tető alá hozását tekinti. Ha a tevékenységi kör bővül, erre a szektorra is kiterjed a szabályozási környezet hatálya.
A New York-i marketingcég vezérigazgatója, Stacey Haefele szerint ugyanakkor a szabályozó hatóság útmutatása pusztán formális lesz. Az Egyesült Államokban egy Finra nevű független szervezet kíséri fokozott figyelemmel a nyilvánosság elől elzárt cégek működését, és őrködik afelett, hogy a potenciálisan érzékeny pénzügyi információk miként terjednek az oldalakon. Sok amerikai cég még mindig bizalmatlan a közösségi médiával szemben, és korlátozza, hogy milyen tartalom kerülhet ki vele kapcsolatban a blogokra és a Twitterre. Attól tartanak ugyanis, hogy ezáltal megsértik az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottságának nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályozását.
Tavaly a Finra iránymutatásokat jelentetett meg, ezekben többek között arra hívja fel a blogokat és közösségi oldalakat üzemeltetők figyelmét, hogy fontolják meg az olyan interaktív online kommunikáció megtiltását, amely konkrét befektetési termékeket ajánl, kivéve azt az esetet, amikor nevesített megbízó hagyta jóvá a tartalmat. Szakértők szerint a jövőben új, valószínűleg szigorúbb szabályozás várható.
A jelek szerint Európában a szabályozó hatóságok inkább az adatvédelmi kérdésekre és a kiskorúak védelmére összpontosítanak, mint a pénzügyi adatokkal kapcsolatos információk terjesztésére, utóbbiak, úgy tűnik, megmaradnak a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörében. Az Európai Bizottság szóvivőjének közlése szerint minden attól függ, hogy a kínált tanácsadásra vagy az adott közösségimédia-platformra kiterjednek-e az Európa-szerte érvényes, a befektetési szolgáltatásokra és távértékesítésre vonatkozó szabályok.
Amikor bekerült az üzleti világba, a Family Bhive olyan platformmá vált, amelyen keresztül a vagyonkezelő vállalkozások - ide értve a Merrill Lynchet, a Vestra Wealthet, a Fine Art Fundot és az Investecet is - tanújelét adhatják szakértelmüknek, és megtalálhatják ügyfeleiket. Az egyéni tagok sorában hírességek, politikusok, vállalkozók és tetemes családi vagyonnal rendelkező hétköznapi gazdagok találhatók. A legtöbben kínosan ügyelnek inkognitójuk megőrzésére. Ugyanakkor tudni lehet, hogy a brit üzletember és egykori jogalkotó Howard E. Flight, valamint az élelmiszer-ipari vállalkozó Frank Brake tagja a társaságnak.
A szolgáltatások ingyenesek minden egyéni tag számára, de a 40 társult tagnak már 10 000 fontot kell fizetnie egy évben (plusz a prémiumszolgáltatások). Úgy tűnik, az új ügyfelek hajlandóak megfizetni ezt az árat a hozzáférésért. Steven Jerath, a londoni székhelyű St. James's Place Wealth Management nevű cég partnere és tanácsadója január óta tagja a Family Bhive-nak. Első tapasztalatait kimondottan kedvezőnek tekinti a weboldallal és a modellel kapcsolatban. Arra használja az oldalt, hogy megfelelő üzeneteit elhelyezhesse befektetésekkel, adózási kérdésekkel és piaci információkkal kapcsolatban, és figyeli, milyen reakciókat váltanak ki ezek a potenciális ügyfelekben - ezt tekinti a kapcsolatépítés alapjának, igaz, mint mondja, ebben a szektorban igen sokáig tart megszilárdítani az így létrejött kapcsolatokat.
A 700 egyéni tagot nettó vagyonuk nagysága szerint rangsorolják: a százmillió font felettiek tartoznak a Jet kategóriába (ők adják a társaság 4 százalékát); a Jade jelző a 20 és 100 millió font közötti vagyont felhalmozottaké (ide a tagok 13 százaléka tartozik), és az Amber név illeti a 80 százalékos súlyú szerény vagyonúakat: ők "mindössze" 5 és 20 millió font közötti gazdagságot tudhatnak a magukénak. A vállalat hét-nyolc embert foglalkoztat, és idén "egészséges profitot" remél a tagsági díjakra épülő modelltől. Caroline Garnham szerint elképzelhető, hogy a jövőben tovább bővülhetnek a bevételek például prémiumszolgáltatások bevezetésével vagy reklámlehetőségek megnyitásával. Azt tervezi, hogy - a globális közösségi hálózatok elvét követve - a modellt kiterjesztik Zürichre, Dubaira, Szingapúrra, Kínára és az Egyesült Államokra is.