Berta Sándor
Nyomkövetés elleni védelmet kap a Safari is
Az Apple legújabb operációs rendszerébe, a Mac OS X Lionba integrálandó Safari-verzió egyik legnagyobb újdonsága a felhasználói adatok és a magánélet védelmét biztosító funkció lesz.
A The Wall Street Journal arról írt, hogy a fejlesztői menüben helyet kapott egy Send Do Not Track HTTP Header nevű menüpont, ez pedig arra utal, hogy az Apple ebben a kérdésben a Firefox példáját akarja követni. Az új funkció az egyes honlapokat arról tájékoztatja, hogy a felhasználó nem akarja, hogy rögzítsék a böngészési szokásait. Ahhoz, hogy ez az értesítés célba érjen, szükség van arra, hogy a különböző portálok, például a webes boltok rendszerei elfogadják ezt az úgynevezett HTTP Headert.
A legnagyobb egyesült államokbeli hirdetési hálózatok azonban nem hajlandók akceptálni az ilyen jellegű megoldásokat. A kérdésről legutóbb az Egyesült Államok Kongresszusa is tárgyalt és felmerült az a javaslat, hogy törvényileg kellene előírni a Do-Not-Track értesítések elfogadását. John McCain és John Kerry szenátorok már be is terjesztettek egy ilyen törvénytervezetet. Emellett a tengerentúli döntéshozók egy adatvédelmi törvényt is előkészítenek és Jackie Speier benyújtotta az amerikai képviselőházhoz a Do Not Track Me Online Act nevű jogszabály tervezetét. Ez utóbbi lehetővé tenné a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság számára, hogy előírja egy szabványos nyomkövetés-tiltó megoldás használatát.
A szükséges szabályozás hiányában a böngészőfejlesztők külön utakon indultak el, az általuk kidolgozott eljárások ugyanakkor a lényegüket tekintve nagyon hasonlítanak egymásra. A Microsoft úgynevezett no-tracking listákat használ és ez a megoldás már be is került az Internet Explorer 9-be. A program képes ellenőrizni, hogy a hirdető cégek követik-e a felhasználó böngészését vagy sem és eldönthető, hogy melyik szolgáltatóban bízhat meg az internetező és melyikben nem. Az óriáscég célja az, hogy a W3C szervezet ezeket a listákat webes szabvánnyá minősítse.
Amennyiben az Apple képes elkészíteni a Mac OS X Lion megjelenéséig a Safari új változatát, akkor már csak a Chrome lenne az egyetlen olyan szoftver, amiből hiányozna egy ilyen funkció. A Google egyik szóvivője a The Wall Street Journalnak azt mondta, hogy a jövőben "nagyon intenzíven" foglalkoznak a kérdéssel és részt vesznek a témával kapcsolatos megbeszéléseken.
A Chrome és a Firefox fejlesztői már januárban jelezték, hogy fellépnek a nyomkövető hirdetők ellen. Az adatvédelmi problémák súlyosságára elsőként az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) figyelmeztetett, amely a szoftveripar önszabályozó mechanizmusát "túl lassúnak" nevezte. A változtatásokkal azt kívánják elérni, hogy a netezési szokásokat tartalmazó adatokat nagykereskedelmi módszerekkel ne lehessen megszerezni, és a felhasználóknak nagyságrendekkel nagyobb beleszólási lehetőséget adnának.
A The Wall Street Journal arról írt, hogy a fejlesztői menüben helyet kapott egy Send Do Not Track HTTP Header nevű menüpont, ez pedig arra utal, hogy az Apple ebben a kérdésben a Firefox példáját akarja követni. Az új funkció az egyes honlapokat arról tájékoztatja, hogy a felhasználó nem akarja, hogy rögzítsék a böngészési szokásait. Ahhoz, hogy ez az értesítés célba érjen, szükség van arra, hogy a különböző portálok, például a webes boltok rendszerei elfogadják ezt az úgynevezett HTTP Headert.
A legnagyobb egyesült államokbeli hirdetési hálózatok azonban nem hajlandók akceptálni az ilyen jellegű megoldásokat. A kérdésről legutóbb az Egyesült Államok Kongresszusa is tárgyalt és felmerült az a javaslat, hogy törvényileg kellene előírni a Do-Not-Track értesítések elfogadását. John McCain és John Kerry szenátorok már be is terjesztettek egy ilyen törvénytervezetet. Emellett a tengerentúli döntéshozók egy adatvédelmi törvényt is előkészítenek és Jackie Speier benyújtotta az amerikai képviselőházhoz a Do Not Track Me Online Act nevű jogszabály tervezetét. Ez utóbbi lehetővé tenné a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság számára, hogy előírja egy szabványos nyomkövetés-tiltó megoldás használatát.
A szükséges szabályozás hiányában a böngészőfejlesztők külön utakon indultak el, az általuk kidolgozott eljárások ugyanakkor a lényegüket tekintve nagyon hasonlítanak egymásra. A Microsoft úgynevezett no-tracking listákat használ és ez a megoldás már be is került az Internet Explorer 9-be. A program képes ellenőrizni, hogy a hirdető cégek követik-e a felhasználó böngészését vagy sem és eldönthető, hogy melyik szolgáltatóban bízhat meg az internetező és melyikben nem. Az óriáscég célja az, hogy a W3C szervezet ezeket a listákat webes szabvánnyá minősítse.
Amennyiben az Apple képes elkészíteni a Mac OS X Lion megjelenéséig a Safari új változatát, akkor már csak a Chrome lenne az egyetlen olyan szoftver, amiből hiányozna egy ilyen funkció. A Google egyik szóvivője a The Wall Street Journalnak azt mondta, hogy a jövőben "nagyon intenzíven" foglalkoznak a kérdéssel és részt vesznek a témával kapcsolatos megbeszéléseken.
A Chrome és a Firefox fejlesztői már januárban jelezték, hogy fellépnek a nyomkövető hirdetők ellen. Az adatvédelmi problémák súlyosságára elsőként az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) figyelmeztetett, amely a szoftveripar önszabályozó mechanizmusát "túl lassúnak" nevezte. A változtatásokkal azt kívánják elérni, hogy a netezési szokásokat tartalmazó adatokat nagykereskedelmi módszerekkel ne lehessen megszerezni, és a felhasználóknak nagyságrendekkel nagyobb beleszólási lehetőséget adnának.