Napi Online
Kiforratlan az online szerencsejátékot szabályozó terv
Tavaly nagyjából 120 ezren játszottak rendszeresen valamilyen online szerencsejátékot, pókert vagy sportfogadást.
A hazai online piac a Szerencsejáték Zrt. forgalma nélkül 8,1 milliárd forintra tehető (a becslés a nemzetközi cégek adataiból származik). A piac szabályozása egymilliárd forint körüli adó beszedését tenné lehetővé - mondta Németh Iván online szerencsejáték-szakértő, hozzátéve: a szabályozás tehát elsősorban nem a hatalmas bevételek miatt fontos.
Az online szerencsejáték-piac dinamikusan nő, függetlenül attól, hogy az adott országban a piac szabályozott vagy sem. Az USA-ban például formálisan tiltott a netes szerencsejáték, ennek ellenére nagyjából hárommilliárd eurót tesz ki a forgalom. Olaszországban amióta szabályozottá vált a piac, hatszorosára nőtt az elmúlt években a legális forgalom - ez mára 1,2 milliárd eurót tesz ki. A kérdés az, hogy a bővülés a fehér vagy a fekete-szürke zónában megy-e végbe.
Magyarországon egyelőre nincs kiforrott elképzelés arra, hogyan kellene szabályozni a piacot. A Magyar Szerencsejáték Szövetség kidolgozott egy megoldási javaslatot, s azt el is juttatta a kormánynak. A kritikusok szerint a gyakorlatban szinte kizárt, hogy bármilyen szolgáltató elfogadná a szövetség javaslatát, inkább nem fognak megjelenni Magyarországon. A szabályozás úgy próbálja meg kontroll alá vonni a szerencsejáték-szervező cégeket, hogy azoknak kötelező volna magyarországi székhelyű - legalább öt éve bejegyzett - társaságokon keresztül megjelenniük és úgynevezett tükörszervert kellene felállítaniuk, hogy transzparens legyen a forgalom. Utóbbi felállítása anélkül is megvalósítható, hogy magyarországi székhelyű céget kelljen bevonni az ügyletbe.
Meghatározott törzstőke helyett megfelelő biztosítékot jelentene, ha a szolgáltató cégeknek a tevékenységük megkezdése előtt adott összeget le kellene tenniük. Ennek nem is fix összegűnek kellene lennie, igazodhatna a forgalomhoz. Sokkal hatékonyabb lenne, ha ezeket a cégeket a pénzmozgások és nem a cégműködés irányából akarnák megfogni - összegzik informátoraink saját elképzeléseiket. A monopóliumot meg is tarthatnák az állami cégek, a Szerencsejáték Zrt. forgalmának tetemes részét egyébként is az offline fogadások teszik ki. Mivel a netes szolgáltatásokat nem lehet kitiltani egy országból, az a jó szabályozás, amelyet önként választanak a cégek.
Egyhamar biztosan nem lesz megállapodás. Az Európai Bizottság egyelőre az érintettek javaslatait gyűjti össze egy green paper formájában, ebből több év alatt lehet csak konkrét terv. Magyarországon igazából senki sem gazdája a témának, a Szerencsejáték Zrt. működését nem befolyásolja, s hatalmas állami bevétel sem származik belőle. A nemzetközi cégek számára pedig Magyarország nem a legfontosabb célország.
A hazai online piac a Szerencsejáték Zrt. forgalma nélkül 8,1 milliárd forintra tehető (a becslés a nemzetközi cégek adataiból származik). A piac szabályozása egymilliárd forint körüli adó beszedését tenné lehetővé - mondta Németh Iván online szerencsejáték-szakértő, hozzátéve: a szabályozás tehát elsősorban nem a hatalmas bevételek miatt fontos.
Az online szerencsejáték-piac dinamikusan nő, függetlenül attól, hogy az adott országban a piac szabályozott vagy sem. Az USA-ban például formálisan tiltott a netes szerencsejáték, ennek ellenére nagyjából hárommilliárd eurót tesz ki a forgalom. Olaszországban amióta szabályozottá vált a piac, hatszorosára nőtt az elmúlt években a legális forgalom - ez mára 1,2 milliárd eurót tesz ki. A kérdés az, hogy a bővülés a fehér vagy a fekete-szürke zónában megy-e végbe.
Magyarországon egyelőre nincs kiforrott elképzelés arra, hogyan kellene szabályozni a piacot. A Magyar Szerencsejáték Szövetség kidolgozott egy megoldási javaslatot, s azt el is juttatta a kormánynak. A kritikusok szerint a gyakorlatban szinte kizárt, hogy bármilyen szolgáltató elfogadná a szövetség javaslatát, inkább nem fognak megjelenni Magyarországon. A szabályozás úgy próbálja meg kontroll alá vonni a szerencsejáték-szervező cégeket, hogy azoknak kötelező volna magyarországi székhelyű - legalább öt éve bejegyzett - társaságokon keresztül megjelenniük és úgynevezett tükörszervert kellene felállítaniuk, hogy transzparens legyen a forgalom. Utóbbi felállítása anélkül is megvalósítható, hogy magyarországi székhelyű céget kelljen bevonni az ügyletbe.
Meghatározott törzstőke helyett megfelelő biztosítékot jelentene, ha a szolgáltató cégeknek a tevékenységük megkezdése előtt adott összeget le kellene tenniük. Ennek nem is fix összegűnek kellene lennie, igazodhatna a forgalomhoz. Sokkal hatékonyabb lenne, ha ezeket a cégeket a pénzmozgások és nem a cégműködés irányából akarnák megfogni - összegzik informátoraink saját elképzeléseiket. A monopóliumot meg is tarthatnák az állami cégek, a Szerencsejáték Zrt. forgalmának tetemes részét egyébként is az offline fogadások teszik ki. Mivel a netes szolgáltatásokat nem lehet kitiltani egy országból, az a jó szabályozás, amelyet önként választanak a cégek.
Egyhamar biztosan nem lesz megállapodás. Az Európai Bizottság egyelőre az érintettek javaslatait gyűjti össze egy green paper formájában, ebből több év alatt lehet csak konkrét terv. Magyarországon igazából senki sem gazdája a témának, a Szerencsejáték Zrt. működését nem befolyásolja, s hatalmas állami bevétel sem származik belőle. A nemzetközi cégek számára pedig Magyarország nem a legfontosabb célország.