Ezzel a címmel akár sorozatot is lehetne indítani, hiszen egyre több érvelés hangzik el ebben a témában. Ehelyett azonban egy olyan fotográfus véleményét közöljük, aki a digitális fotó megjelenése miatt hagyta el a szakmát.

Bár a digitális fotózás teret hódított és az analóg képalkotás háttérbe szorult, szó sincs arról hogy megszűnne. Élnek és virulnak az olyan mozgalmak mint a Lomográfia, és újra gyártják a Polaroid gépeket a hozzá való filmmel együtt. A téma lassan örökzölddé válik, és egyre több megalapozott érvelés hangzik el a hagyományos módszer mellett. A technikailag tökéletesített eszközök és ezek produktumai ugyanis olyan fontos elemeket nélkülöznek, amikre szükség lehet az alkotáshoz, melyek hiányoznak, sőt amelyek nagyon jó hatással voltak a művekre. Ezen a véleményen van Pranlal Patel fotográfus, aki egy interjúban hangot is adott ennek.

Patel 1910-ben született, és 24 évesen kezdett el profi fotósként dolgozni. Elsősorban a fekete-fehér fotózást preferálja, ami szerinte jobban vonzza a szemet. Életkora és a szakmában eltöltött hosszú időszaka miatt mondhatni, sokat megélt és látott fotósról van szó, olyan emberről, aki a találmány hőskorától fogva végigfotózta az életét. Éppen emiatt érdekes azon állítása, miszerint a digitális fotózás elterjedése miatt annyira elvesztette az érdeklődését a fotózás iránt, hogy emiatt már két éve abba is hagyta azt.

"Az érdeklődésem ötven százalékát elvesztettem abban a pillanatban amint egy digitális gép került a kezembe. Kattogtatás közben ugyanis az eszem, a figyelmem már nem volt oly mértékben stimulálva a precíz keretezés, a fény, a megfelelő testtartás, a kifejezés, kompozíció és egyebek problémájával. Ezzel szemben a régi időkben ezek fontos szempontok voltak, és minden egyes képnek megvolt az értéke - az előhívás költségei miatt. Emiatt fotózás közben egyben azt is számításba vettük, hogy mennyit kell majd később költenünk utómunkára. Ráadásul mivel a fotográfia drága mulatság volt, nem mindenki engedhette meg magának, sokan csak álmodoztak róla. Mivel áldozatot kellett érte hozni, olyan értéket képviselt a művelése, ami mára megszűnt."

Ma a számítógép képernyője előtt korrigálhatjuk az expozíciót, színeket és a keretezést. "Akkoriban egyszerűen nem engedhettük meg magunknak hogy hibázzunk. A technológia mellékessé tette a kreativitást. Mindent a fényképezőgép mögötti személy végzett el, és nem maga a médium" - magyarázza álláspontját Patel. A fenti vélemény természetesen egy szubjektív alkotó látása, és lehet ezzel teljesen ellentétes véleményen is lenni, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyet olvasva ugyanis teljesen normális reakció, ha sokunknak kedve támad elővenni a rég nem használt filmes gépvázat.