MTI
A köztársasági elnök aláírta a médiatörvényt
Aláírta a köztársasági elnök a médiatörvényt. A jogszabályt a Magyar Közlöny pénteki számában tették közzé, legtöbb pontja január elsején lép hatályba. A törvényről mindhárom ellenzéki párt normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés múlt hétfőről keddre virradóra a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és az internetes újságokra is kiterjed.
A Ház a médiatörvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Ez azt jelenti, hogy miután megkapta, Schmitt Pálnak öt napja volt a jogszabály aláírására, illetve arra, hogy megfontolásra visszaküldje a parlamentnek, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Ez utóbbi két lehetőséggel augusztusi beiktatása óta a köztársasági elnök egyszer sem élt. A törvény szövege az év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az origo.hu már csütörtök délután úgy értesült: Schmitt Pál aláírta a jogszabályt. Ezt megerősítve a hivatalos lap szerkesztősége azt közölte a hírportállal, hogy folyamatban van a szöveg korrektúrázása, ezzel várhatóan péntekre végeznek.
A hírre reagálva az MSZP tudatta, hogy megteszi, "ami Schmitt Pál kötelessége lett volna": soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Mint írták: a normakontroll kérése nemcsak joga a köztársasági elnöknek, hanem súlyos alkotmányossági problémák esetén kötelessége is, az államfő azonban "képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP demokráciarombolásának". Pénteken a Jobbik is bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt. A párt szintén abban bízik, hogy a testület soron kívül elbírálja beadványukat, amelyet már az első januári munkanapon benyújtanának.
Novák Előd alelnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a korábban minden párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint hatósági eljárásaiban szinte bármilyen adatba betekinthet.
Az LMP pénteken már be is adta a normakontroll iránti kérelmét az Alkotmánybíróságnak. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes elmondta: a nyomtatott és az internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb probléma, erről az Ab korábban megállapította, hogy nincs olyan nyomós érv, amely indokolttá tenné. Aggályos a médiabiztos intézménye és az is, hogy a törvényt pénteken hirdették ki, és szombaton már hatályba is lép - mondta.
Az Országgyűlés múlt hétfőről keddre virradóra a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és az internetes újságokra is kiterjed.
A Ház a médiatörvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Ez azt jelenti, hogy miután megkapta, Schmitt Pálnak öt napja volt a jogszabály aláírására, illetve arra, hogy megfontolásra visszaküldje a parlamentnek, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Ez utóbbi két lehetőséggel augusztusi beiktatása óta a köztársasági elnök egyszer sem élt. A törvény szövege az év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az origo.hu már csütörtök délután úgy értesült: Schmitt Pál aláírta a jogszabályt. Ezt megerősítve a hivatalos lap szerkesztősége azt közölte a hírportállal, hogy folyamatban van a szöveg korrektúrázása, ezzel várhatóan péntekre végeznek.
A hírre reagálva az MSZP tudatta, hogy megteszi, "ami Schmitt Pál kötelessége lett volna": soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Mint írták: a normakontroll kérése nemcsak joga a köztársasági elnöknek, hanem súlyos alkotmányossági problémák esetén kötelessége is, az államfő azonban "képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP demokráciarombolásának". Pénteken a Jobbik is bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt. A párt szintén abban bízik, hogy a testület soron kívül elbírálja beadványukat, amelyet már az első januári munkanapon benyújtanának.
Novák Előd alelnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a korábban minden párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint hatósági eljárásaiban szinte bármilyen adatba betekinthet.
Az LMP pénteken már be is adta a normakontroll iránti kérelmét az Alkotmánybíróságnak. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes elmondta: a nyomtatott és az internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb probléma, erről az Ab korábban megállapította, hogy nincs olyan nyomós érv, amely indokolttá tenné. Aggályos a médiabiztos intézménye és az is, hogy a törvényt pénteken hirdették ki, és szombaton már hatályba is lép - mondta.
