MTI

Egyre gyorsabban vesznek el a történelmi hanganyagok

Az amerikai történelmi eseményekről készült digitális hangfelvételek és rádióműsorok hamarabb enyésznek el, mint a korábbi, analóg technikákkal rögzített dokumentumok - derül ki egy friss amerikai tanulmányból.

A kutatók meglepetésére az adatvesztés a 2001. szeptember 11-i terrortámadáskor vagy Obama amerikai elnök 2008-as választási kampányáról készült felvételeket is érinti, mert a digitális tárolási formátumok térhódításával elsősorban a könnyen kezelhető CD-lemezekre készültek az archívumoknak szánt másolatok. A 12 centiméter átmérőjű csillogó korongoknak viszont legfeljebb 3-5 év az élettartama - magyarázta a tanulmány társszerzője, Sam Brylawski.

A Kongresszusi Könyvtár megbízásából az amerikai történelmi hangfelvételek megőrzéséről készített első átfogó tanulmány szerint a digitális felvételek mellett számtalan 1925 és 1935 között rögzített rádióműsor is elveszett, vagy nyilvánosan nem hozzáférhető. Egyebek mellett Duke Ellington és Bing Crosby énekesek műsorai és korai sportközvetítések is az enyészeté lettek. A kutató szerint a hangfelvételekkel az a legnagyobb probléma, hogy a megőrzésre szánt anyagokat nem lehet csupán a polcokon tárolni, az adathordozókról időről-időre, a technika fejlődésével összhangban folyamatosan másolatokat kell készíteni.

A tanulmányból kitűnik, hogy a régi analóg technikákkal készült felvételek a raktárakban porosodva 150 évvel tovább bírják mint a mai digitális mentések. A jelenlegi eljárásoknál további probléma a formátumok gyors avulása, és a visszajátszhatóság kérdése. A magnókazettákra készült családi felvételek is időzített bombaként ketyegnek, mert hamarosan nem lesz olyan eszköz, amely lejátszaná ezeket a szalagokat, és csak elvétve találni olyan oktatási intézményt, ahol hangfelvételekre szakosodott professzionális adatmentőket képeznének - hangsúlyozta Brylawski, hozzátéve, hogy az egyetemeken nem képeznek hangfelvétel-restaurátorokat, jóllehet számos felsőoktatási intézményben létezik ehhez hasonló képzés.

Az Egyesült Államokban a kalózkodás visszaszorítására hozott áttekinthetetlen jogszabályok miatt sem egyszerű a hanganyagok megóvása. A tanulmány szerint a jogtulajdonosok mindössze a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek 14 százalékát tették elérhetővé az archiválók számára. Ez jelentősen korlátozza az értékőrzésre tett törekvéseket, amelyek a jelenlegi szabályozások értelmében gyakorlatilag illegális tevékenységnek számítanak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #18
    "..papirszallagrol" lol.

    MO-lemezeket hasznalnak profi archivalasra, az majdnem addig birja, mint a bakelit.. ;)
  • kecskeszeme #17
    Szerintem is elég nyomasztó, hogy nem lehet biztonságosan tárolni a leginkább eszmei értékkel rendelkező digitális adatainkat. Pl. családi fotók.
    Mi a helyzet a pendrive-okkal, vagy memóriakártyákkal? Van valami info arról, hogy ezek meddig képesek megtartani a rájuk tett adatot?
    Manapság ezek már nem kerülnek olyan nagy összegbe, hogy ne mentegetném pl. 4-8 gigásakra a számomra tényleg fontos dolgokat - ha ezek évtizedeket tudnak garantálni.
  • kvp #16
    Ha valaki adatot vagy hanganyagot akar nagyon hosszu tavra archivalni, akkor legegyszerubb es legmegbizhatobb megoldas egy femkorongba vesni. A hd-rom technologia pont ilyen, femkorongba vagy lemezbe ves ionsugarral. Olvasni barmivel lehet, meg akar egy sima mikroszkoppal is.

    Privat celu archivalasra a legegyszerubb es legstabilabb az egyszer irhato rom (write once, read many) chip. Ha valamilyen egyszeru soros interface-e van (pl. spi, ez az sd kartyak alapja) akkor evtizedek mulva is vissza lehet olvasni nagyon egyszeru hardver es szoftver segitsegevel. Spi-t mar a papirszallagrol indulo gepek is hasznaltak, tehat viszonylag regi formatum. Ezek utan az adatokat ra kell menteni a kartyakra egyben, valamilyen egyszeru formatumban, pl. tar (tape archive), ami egy valodi filerendszer mentes formatum (fejlec+adat)*N, ezt barki vissza tudja olvasni, akar nyomtatott hexa formabol is. A hangot, kepet es videot lehetoleg tomorites nelkul, szabvanyos formatumban kell tarolni (pl. kephez pnm, ez szabad szemmel is dekodolhato). Egy ilyen adathordozo nagyon hosszu ideig visszaolvashato marad es barki tud hozza gyorsan uj illeszto hardvert kesziteni illetve dekodolo szoftvert irni ha eppen nincs keznel semmi sem.
  • BlackRose #15
    Én csak azt nem értem miért használnak 1980-as évekből való technológiát a tárolásra... 12cm átmérőjű korong... jó dolog volt a '90-es években amikor pl. 500MB vagy 1GB HDD volt a gépben, ma nevetséges és szükségtelen... a 1TB HDD-nek a pici sarkában elférnek a régi adatok (amelyek ugye akkoriban nem voltak túl nagy méretűek mert az nem igen volt lehetséges) és mindég online, nem kell keresgélni a korongokon, fizikailag előszedni az olvasóba tenni és imádkozni, hogy olvasható legyen... egyszerűen online tartjuk őket a gép HDD-n és a biztonsági másolat pedig mehet pl. egy külső eSATA vagy USB HDD-re...

    Elképesztő baromság ma CD-re vagy DVD-re archiválni... drága, nem proaktikus (offline), megsérthető és nem is tart sok évig. És ami nevetséges legtöbb "archiv" CD-t soha nem is olvasnak újra mert túl nagy erőfeszítés és azok az adatok amelyeket archiválunk... hát általában azért archiváljuk őket mert nincs rá szükségünk (de gondoljuk, hogy a jövőben még lehet). Persze mivel a tárolás offline, legtöbb esetben eszünkbe sem jut, hogy milyen információk állanak a rendelkezésünkre a 12cm korongokon... a jelen a HDD a jövő pedig a Cloud (ami ugye szintén HDD)...
  • Zoliz #14
    Oda köll adni mindenkinek hátha valakinek megmarad hibátlanul a floppyján :D

    Amúgy akkora eszement baromság már a téma is. Aminek fenn kell maradnia az úgyis fennmarad. mert ha minden megmaradna elrohadnánk a töménytelen szeméttől.
  • Julius Caesar #13
    Nekem van olyan lemezem, amin kis fekete lyukak vannak, ha lámpa elé teszem át is szivárog egy picit a fény rajta. És olvasható. Amúgy 5-6 éves példány lehet.

    De én is féltek egy csomó dolgot, hogy elveszhetnek. Akár szoftver, film vagy hanganyag. Szóval a veszély szerintem is valós (digitális temető). Ha így marad, akkor erről a korról kevesebb írott anyag marad, mint az 1900-as évek első két harmadáról.

    Gondoljatok csak bele. A legegyszerűbb fényképek is elvesznek vagy videók. Ellenben analóg fényképek meg újságok még vannak pl a 2 háborúból-
  • amitriptilin #12
    a jog elér, hogy elvesszen az adat...
  • Atlax #11
    A szürkés-barnás folt állítólag valami penészgomba, ami eszi a műanyagot. Találkoztam vele, de eddig csak az eredeti műanyag tokban, hengerben és a bőröndben nem. Nem az adathordozó réteget károsítja, az belül van és ha jól tudom fém :), hanem a műanyag korongot. Ha időben elkapod simán letörölhető, még csak mattulás sem marad utána.
  • Wilddog #10
    Meg kell osztani torrent-en és megmarad. Amikor pedig szükség van rá, akkor le kell tölteni megint.
  • duke #9
    "Persze normálisan kell tárolni, de a mi lemezeink is voltak rendes tokban, aztán hengerben, majd már vagy 3 éve CD-bőrőndben."

    Nem csak a fenytol kell vedeni, meg a karcolastol, hanem a levegotol is . Ha biztosra akarsz menni, akkor vakumban tarolod lemezt, kulonben csak ido kerdese, hogy az a szerves anyag ami az adatokat tarolja elkezdjen rohadni. Barnas foltok jelennek meg a lemezen, akkor is, ha semmilyen serules sem lathato rajta.