kvp#16
Ha valaki adatot vagy hanganyagot akar nagyon hosszu tavra archivalni, akkor legegyszerubb es legmegbizhatobb megoldas egy femkorongba vesni. A hd-rom technologia pont ilyen, femkorongba vagy lemezbe ves ionsugarral. Olvasni barmivel lehet, meg akar egy sima mikroszkoppal is.
Privat celu archivalasra a legegyszerubb es legstabilabb az egyszer irhato rom (write once, read many) chip. Ha valamilyen egyszeru soros interface-e van (pl. spi, ez az sd kartyak alapja) akkor evtizedek mulva is vissza lehet olvasni nagyon egyszeru hardver es szoftver segitsegevel. Spi-t mar a papirszallagrol indulo gepek is hasznaltak, tehat viszonylag regi formatum. Ezek utan az adatokat ra kell menteni a kartyakra egyben, valamilyen egyszeru formatumban, pl. tar (tape archive), ami egy valodi filerendszer mentes formatum (fejlec+adat)*N, ezt barki vissza tudja olvasni, akar nyomtatott hexa formabol is. A hangot, kepet es videot lehetoleg tomorites nelkul, szabvanyos formatumban kell tarolni (pl. kephez pnm, ez szabad szemmel is dekodolhato). Egy ilyen adathordozo nagyon hosszu ideig visszaolvashato marad es barki tud hozza gyorsan uj illeszto hardvert kesziteni illetve dekodolo szoftvert irni ha eppen nincs keznel semmi sem.