Mostantól nyílt forráskódú szoftverek formájában mindenkinek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyeket európai uniós pénzalapok felhasználásával a digitálisan tárolt adatok korlátlan ideig való megőrzése, elérhetővé és értelmezhetővé tétele érdekében fejlesztettek ki.

A CASPAR (Cultural, Artistic and Scientific knowledge for Preservation, Access and Retrieval) elnevezésű európai uniós kutatási programban cseh, francia, görög, izraeli, olasz és egyesült királyságbeli kutatók vettek részt. A program olyan kezdeményezéseket egészít ki, mint az Europeana európai digitális könyvtár. A projekt 15 millió eurós költségvetéséből 8,8 millió eurót az Európai Bizottság kutatástámogatási programja (hatodik keretprogram 2001-2006) állt.

Nagy mennyiségű elektronikus adatok - pl. hivatalos feljegyzések, múzeumok archívumai, tudományos eredmények - mindeddig nem, illetve csak az adatvesztés kockázatával voltak hozzáférhetők, mivel az újabb technológiák alkalmazásával vagy nem lehetett olvasni őket, vagy értelmezhetetlenek voltak a jelenkori felhasználók számára. Az IKT-kutatásoknak az európai lakosság és vállalkozások érdekében történő alkalmazása központi elemét képezi a Bizottság által 2010 májusában elfogadott európai digitális menetrendnek.

" digitális információ nemcsak rendkívül sérülékeny, de felettébb értékes is. Aki már veszítette el hozzáférését családi fényképeihez vagy régi dokumentumaihoz, az pontosan tudja, mennyi bosszúságot okoznak az egymással nem kompatibilis technológiák. Lenyűgözőnek tartom, hogy a CASPAR program eszközeinek és technikáinak köszönhetően a jövőben is ugyanolyan minőségben hozzáférhetőek maradnak az értékes adatok." - nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.

A digitális technológia forradalmasította az ismeretek és az információk kezelésének módját, különösen olyan tudományos területeken, mint a csillagászat vagy az éghajlattan, melyek hosszú adatsorok huzamos ideig tartó mennyiségi elemzésén alapulnak. Példaként említhető, hogy az emberi tevékenység globális felmelegedésre gyakorolt hatását hosszú évtizedek feljegyzései bizonyítják. Annak ellenére, hogy az adatrögzítési technológia a lyukkártyától és a mágnesszalagtól a hatalmas szervereken tárolt számítási felhőig nagy fejlődési utat járt be, az információk elérésének és értelmezésének képessége a jövőben is létfontosságú marad a tudományos előrelépés szempontjából egy olyan környezetben, amelyet a technológiák állandó fejlődése jellemez.

Változatos információk tömkelegét kódoljuk digitálisan. Az adatok egy része dokumentumszerű: a könyvtárakban például polcokon őrzik a nyomtatott anyagokat, és elég azokat leemelni onnan, ha el akarjuk őket olvasni. Ennek az felel meg a digitális dimenzióban, ha a jövőben megnyitunk egy szöveges fájlt, és kinyomtatjuk azt. A digitális világ másik része azonban ettől eltérően működik. Nem lesz elegendő például kinyomtatni a földmegfigyelő műholdak adatait, hiszen az emberek - bár el tudják olvasni a számokat - nem lesznek képesek azokat értelmezni.

A CASPAR számos olyan kérdéssel foglalkozik, amely a digitálisan kódolt információtípusok megőrzésével és későbbi felhasználásával kapcsolatos. Megfelelő pontossággal határozza meg az adatokat, így a számok később lekérhetők, ami egyenértékű a kinyomtathatósággal. Biztosítja azt is, hogy a számok, illetve a köztük lévő viszonyok a jövőben is jól értelmezhetők, könnyen kezelhetők legyenek bármilyen szoftver alkalmazásakor, a tudósok által végzett bármilyen kutatás során. Az említett módszereket sikeresen tesztelték különféle - tudományokkal, kulturális örökséggel és kortárs előadóművészetekkel kapcsolatos - adatokon.

A nyílt forráskódú CASPAR-szoftver ingyenesen letölthető és továbbfejleszthető kereskedelmi alkalmazások céljaira.