MTI
Török jogvédők a Google korlátozása ellen
Bíróság elé vitte egy török, internetes jogokat védő szervezet a Google törökországi korlátozásának ügyét, hogy véget vessen a böngésző által nyújtott szolgáltatások "illegális" akadályozásának.
Törökország korábban többször összeütközésbe került már a Google-lel, amikor megakadályozta annak videomegosztó oldalához, a YouTube-hoz való hozzáférést, mivel azon a modern Törökország alapítóját, Musztafa Kemal Atatürköt sértő tartalmakat tettek közzé. Ankara ezen kívül azzal vádolta a Google-t, hogy adót csal, és szerinte mintegy 20 millió dollárral tartozik az országnak. Az Internet Technologies Association nevű szervezet a török bírósághoz benyújtott beszámolójában azzal érvelt, hogy a korlátozások olyan szolgáltatásokat is érintenek, mint a Google Maps és a Google Analytics, ez pedig illegális. A Google szolgáltatásaihoz való hozzáférés lelassult, egyes esetekben pedig egyszerűen nem érhetők el a honlapok, mivel a kormány a keresőhöz tartozó IP címek többségét blokkolta, hogy a felhasználók ne tudják a tilalmat megkerülve megnyitni a YouTube-ot.
Az Internet Technologies Association tavaly az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be keresetet Törökország ellen a videomegosztó oldal betiltása miatt. Az országban hivatalos adatok szerint mintegy háromezer oldal nem érhető el az internetet használók számára, de jogvédő szervezetek szerint a szám közelebb van az ötezerhez. Binali Yildirim kommunikációért felelős miniszter a történteket úgy értékelte, hogy "a YouTube harcba kezdett a Török Köztársaság ellen". Yildirim közölte, hogy "mindegy, mekkora felhajtást csinálnak az ügyből", a kormány nem enged a nyomásnak.
Több szakértő úgy véli, hogy a korlátozás csonkítja a szólásszabadságot és az információhoz való szabad hozzáférés jogát. Musztafa Akgül, az ankarai Bilkent Egyetem szakértője azt sérelmezte, hogy "senki sincs Törökországban, aki felemelné szavát a szabad véleménynyilvánításért". Akgül hozzátette, hogy a YouTube-on körülbelül 60 ezer különböző video kapcsolódik Törökországhoz, ezek közül pedig mindössze 10 tartalma volt sértő. Ankara 2007-ben kezdte komolyabban korlátozni a honlapokhoz való hozzáférést. A török kormány célkeresztjében leginkább az öngyilkosságot, a drogokat, a prostitúciót és a terrorizmust népszerűsítő oldalak állnak. Ezen kívül tiltottak a gyermekpornográfiához és az illegális szerencsejátékokhoz kapcsolódó weblapok is.
Törökország korábban többször összeütközésbe került már a Google-lel, amikor megakadályozta annak videomegosztó oldalához, a YouTube-hoz való hozzáférést, mivel azon a modern Törökország alapítóját, Musztafa Kemal Atatürköt sértő tartalmakat tettek közzé. Ankara ezen kívül azzal vádolta a Google-t, hogy adót csal, és szerinte mintegy 20 millió dollárral tartozik az országnak. Az Internet Technologies Association nevű szervezet a török bírósághoz benyújtott beszámolójában azzal érvelt, hogy a korlátozások olyan szolgáltatásokat is érintenek, mint a Google Maps és a Google Analytics, ez pedig illegális. A Google szolgáltatásaihoz való hozzáférés lelassult, egyes esetekben pedig egyszerűen nem érhetők el a honlapok, mivel a kormány a keresőhöz tartozó IP címek többségét blokkolta, hogy a felhasználók ne tudják a tilalmat megkerülve megnyitni a YouTube-ot.
Az Internet Technologies Association tavaly az Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtott be keresetet Törökország ellen a videomegosztó oldal betiltása miatt. Az országban hivatalos adatok szerint mintegy háromezer oldal nem érhető el az internetet használók számára, de jogvédő szervezetek szerint a szám közelebb van az ötezerhez. Binali Yildirim kommunikációért felelős miniszter a történteket úgy értékelte, hogy "a YouTube harcba kezdett a Török Köztársaság ellen". Yildirim közölte, hogy "mindegy, mekkora felhajtást csinálnak az ügyből", a kormány nem enged a nyomásnak.
Több szakértő úgy véli, hogy a korlátozás csonkítja a szólásszabadságot és az információhoz való szabad hozzáférés jogát. Musztafa Akgül, az ankarai Bilkent Egyetem szakértője azt sérelmezte, hogy "senki sincs Törökországban, aki felemelné szavát a szabad véleménynyilvánításért". Akgül hozzátette, hogy a YouTube-on körülbelül 60 ezer különböző video kapcsolódik Törökországhoz, ezek közül pedig mindössze 10 tartalma volt sértő. Ankara 2007-ben kezdte komolyabban korlátozni a honlapokhoz való hozzáférést. A török kormány célkeresztjében leginkább az öngyilkosságot, a drogokat, a prostitúciót és a terrorizmust népszerűsítő oldalak állnak. Ezen kívül tiltottak a gyermekpornográfiához és az illegális szerencsejátékokhoz kapcsolódó weblapok is.