Berta Sándor
Szerzői jogi reform várható Németországban
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter Berlinben ismertette legújabb szerzői jogi elképzeléseit.
"Az analóg világ mechanizmusait nem lehet egy az egyben átvinni és alkalmazni a digitális világra. Ma ugyanis minden és mindenki össze van kötve egymással, s az emberek behálózott világról beszélnek. Az internet médiumként átszakította a szociális és kulturális határokat. Ez a digitális forradalom olyan mértékben leegyszerűsítette és felgyorsította a kreatív és tudományos termékek terjesztését, mint semelyik másik találmány a könyvnyomtatás feltalálása óta. A rendkívül gyors technikai fejlődés társadalmi változásokhoz vezet. Ami ma még innovációnak számít, az holnapra már elavult. A mai korszak egyik kulcsfogalma a hozzáférés."
"Ezek az alapvető változások természetesen kockázatokat is magukban hordoznak. Ezek egyike, hogy a személyes adatokat a tulajdonosaik engedélye nélkül terjeszthetik. Ez komoly adatvédelmi kihívást jelent. A másik kockázat a szerzői jogilag védett művek korlátlan és tömeges terjesztése, valamint sokszorosítása. Ebben ugyanakkor hatalmas társadalmi lehetőségek is vannak, hiszen a tudáshoz mindenki hozzáférhet, létrejöhet a kulturális információcsere és összehasonlíthatók az ismert és az idegen tapasztalatok" - emelte ki a politikus a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémián tartott beszédében.
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger szerint fontos egy a 21. század és az internet kihívásainak megfelelő új szerzői jogi szabályozás megalkotása, hiszen ma a felhasználók egy nagy része bizonytalan. Lemásolhatom-e ezt a könyvet? Használhatom-e ezt a szöveget vagy fotót? Minden adatot letölthetek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják az embereket. Az egyik oldal hangos kampányokat indít, csak azért, hogy megvédhesse a korábbi üzleti modelljeit és a félelemre alapoz, bűnözőknek minősíti a fájlcserélőket. A másik oldalon olyanok találhatók, akik számára a szerzői jog egy túlhaladott fogalom, ami blokád alá helyezi a globális tudástranszfert. Nos, a digitális másolásvédelem valóban csak egy morális kérdés?
"A lényeg, hogy a 21. században is a kreatív embereknek kell a középpontban állniuk, őket kell védenünk és nem a képviselőiket. Ennek szellemében négy alapvető dolgot tartok fontosnak. Az első, hogy biztosítani kell a kreatív elmék önrendelkezési jogát. Ez azt jelenti, hogy az író, a zenész és ne a kiadó dönthesse el, hogy mi történjen egy alkotással. Az alkotó választhassa meg, hogy mindenki számára ingyen hozzáférhetővé teszi a műveit vagy sem. A GNU vagy a Creative Commons licencek nagyszerű dolgok, amelyek lehetővé teszik a digitális médiatartalmak széleskörű használatát. De ez a rendszer is a kreatívok önrendelkezési jogán alapul."
"A második dolog, hogy a szerzői jog esetében személyiségekről és egyénekről is szó van. A tudást nem szabad anonimmá tenni és kollektív módon elérhetővé tenni. Jó példa erre, hogy a Creative Commons licencekből is jelenleg hat különböző létezik, mindegyiknek eltérő feltételeik vannak. Egy dologban azonban megegyeznek: kötelezővé teszik az eredeti tulajdonos megjelölését. A harmadik pont az igazságosság és a teljesítmények elismerése. Jaron Lanier azt mondta: Hogy ha minden dolog ingyen van, akkor mindannyian digitális parasztokká válunk, akik a digitális felhők urainak dolgoznak és számukra ingyenes tartalmakat állítanak elő. Úgy gondolom, igaza volt. Az internetnek szabadnak kell lennie, de nem szabad, hogy kötelezően minden grátisz legyen."
"A negyedik pont: olyan szabályokat kell létrehoznunk, amelyek biztosítják a kulturális sokszínűséget. A szerzői jog egy alapot biztosít az írók és a fordítók, a zeneszerzők és a zenészek, a színészek, a rendezők, az operatőrök, a szoftverfejlesztők és az újságírók számára. Nem szabad elfelejteni, hogy több millió művész és családjaik csak a szerzői jognak köszönhetően léteznek. Éppen ezért nem értem, amikor valaki azt a szlogent hangoztatja, hogy 'több másolatot, kevesebb szerzői jogot!' Aki ezt vallja, annak meg kell magyaráznia, hogy miként akarja biztosítani a kulturális sokszínűséget" - hangsúlyozta a német igazságügyi miniszter.
A politikus ezután kitért a várható szerzői jogi reformra. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger közölte: a szerzői jognak a piaci versenytől függetlennek kell lennie. Nem akarnak menedékhelyet biztosítani olyan üzleti modellek számára, amelyek ideje lejárt. A szerzői jognak azonban hozzá kell járulnia a tisztességes internetes piaci feltételek biztosításához.
"A Three Strikes Out-modell, vagyis az internethozzáférések blokkolása nem jó alternatíva, durva beavatkozás a kommunikációs szabadságba és nagyon komoly büntetés. Egy családi előfizetésnél mindenkit büntetnénk egy ember hibájáért. Az illető ugyanakkor más hozzáféréseken keresztül folytathatná a tevékenységét. A német kormány éppen ezért nem támogatja sem a hozzáférés-korlátozásokat, sem a hozzáférés-blokkolásokat, ezek ugyanis a rossz irányt jelentik. Egy másik út az internetes tartalmak legalizálása és egy kulturális átalánydíj bevezetése. Nos, ez sem jó megoldás, hiszen kollektív módon kötelezne mindenkit arra, hogy fizessen azért, amit esetleg le sem tölt."
"Ki kell jelentenünk, hogy a piaci magatartás is hozzájárult a helyzet romlásához. A Napster 1998-ban jelent meg, az iTunes viszont csak 2004-ben. Ez sok mindent megmagyaráz. Ha a legális piac csődöt mond, erősödik a feketepiac. Azt csak remélhetjük, hogy a könyvkiadók nem követik el a zeneipar hibáit. Egyre több a legális ajánlat és ez örömteli. Azonban a szerzői jognak is szerepet kell kapnia. Ez történhet például úgy, hogy az internetszolgáltatók figyelmeztetik a felhasználót, ha az egy illegálisan másolt szoftvert, játékot, filmet vagy zeneszámot akar letölteni. Ha valakinek megmutatjuk, hogy jogsértő módon cselekszik és ezt folytatja, akkor büntetésekkel kell szembenéznie, és ennek komoly nevelő hatása lehet. Nem lenne jobb, ha egy diák egy ügyvédi felszólítólevél helyett inkább egy figyelmeztetést kapna a legújabb film letöltésekor?"
"Hangsúlyozni kell azonban, hogy az emberek szokásait nem lehet törvények közé szorítani. Fontos lenne, hogy az internetszolgáltatók ne hagyják, hogy ügyfeleik a rendszerüket illegális tevékenységekre használják. Emellett szabályozni kell az online reklámpiacot is. A politikának azonban nem csak ezzel kell foglalkoznia, hanem az árva művekkel is. A 20. századi irodalom alkotásainak 80 százalékánál nem lehet tudni, hogy ki volt a szerző vagy ha tudjuk is, nincsenek rokonai. Ezek a művek azonban emiatt nem veszhetnek el a kulturális örökségből. Ezen a területen is világos szabályozásra van szükség, amely ráadásul megfelel a digitális korszak kihívásainak" - szögezte le végül a politikus.
"Az analóg világ mechanizmusait nem lehet egy az egyben átvinni és alkalmazni a digitális világra. Ma ugyanis minden és mindenki össze van kötve egymással, s az emberek behálózott világról beszélnek. Az internet médiumként átszakította a szociális és kulturális határokat. Ez a digitális forradalom olyan mértékben leegyszerűsítette és felgyorsította a kreatív és tudományos termékek terjesztését, mint semelyik másik találmány a könyvnyomtatás feltalálása óta. A rendkívül gyors technikai fejlődés társadalmi változásokhoz vezet. Ami ma még innovációnak számít, az holnapra már elavult. A mai korszak egyik kulcsfogalma a hozzáférés."
"Ezek az alapvető változások természetesen kockázatokat is magukban hordoznak. Ezek egyike, hogy a személyes adatokat a tulajdonosaik engedélye nélkül terjeszthetik. Ez komoly adatvédelmi kihívást jelent. A másik kockázat a szerzői jogilag védett művek korlátlan és tömeges terjesztése, valamint sokszorosítása. Ebben ugyanakkor hatalmas társadalmi lehetőségek is vannak, hiszen a tudáshoz mindenki hozzáférhet, létrejöhet a kulturális információcsere és összehasonlíthatók az ismert és az idegen tapasztalatok" - emelte ki a politikus a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémián tartott beszédében.
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger szerint fontos egy a 21. század és az internet kihívásainak megfelelő új szerzői jogi szabályozás megalkotása, hiszen ma a felhasználók egy nagy része bizonytalan. Lemásolhatom-e ezt a könyvet? Használhatom-e ezt a szöveget vagy fotót? Minden adatot letölthetek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatják az embereket. Az egyik oldal hangos kampányokat indít, csak azért, hogy megvédhesse a korábbi üzleti modelljeit és a félelemre alapoz, bűnözőknek minősíti a fájlcserélőket. A másik oldalon olyanok találhatók, akik számára a szerzői jog egy túlhaladott fogalom, ami blokád alá helyezi a globális tudástranszfert. Nos, a digitális másolásvédelem valóban csak egy morális kérdés?
"A lényeg, hogy a 21. században is a kreatív embereknek kell a középpontban állniuk, őket kell védenünk és nem a képviselőiket. Ennek szellemében négy alapvető dolgot tartok fontosnak. Az első, hogy biztosítani kell a kreatív elmék önrendelkezési jogát. Ez azt jelenti, hogy az író, a zenész és ne a kiadó dönthesse el, hogy mi történjen egy alkotással. Az alkotó választhassa meg, hogy mindenki számára ingyen hozzáférhetővé teszi a műveit vagy sem. A GNU vagy a Creative Commons licencek nagyszerű dolgok, amelyek lehetővé teszik a digitális médiatartalmak széleskörű használatát. De ez a rendszer is a kreatívok önrendelkezési jogán alapul."
"A második dolog, hogy a szerzői jog esetében személyiségekről és egyénekről is szó van. A tudást nem szabad anonimmá tenni és kollektív módon elérhetővé tenni. Jó példa erre, hogy a Creative Commons licencekből is jelenleg hat különböző létezik, mindegyiknek eltérő feltételeik vannak. Egy dologban azonban megegyeznek: kötelezővé teszik az eredeti tulajdonos megjelölését. A harmadik pont az igazságosság és a teljesítmények elismerése. Jaron Lanier azt mondta: Hogy ha minden dolog ingyen van, akkor mindannyian digitális parasztokká válunk, akik a digitális felhők urainak dolgoznak és számukra ingyenes tartalmakat állítanak elő. Úgy gondolom, igaza volt. Az internetnek szabadnak kell lennie, de nem szabad, hogy kötelezően minden grátisz legyen."
"A negyedik pont: olyan szabályokat kell létrehoznunk, amelyek biztosítják a kulturális sokszínűséget. A szerzői jog egy alapot biztosít az írók és a fordítók, a zeneszerzők és a zenészek, a színészek, a rendezők, az operatőrök, a szoftverfejlesztők és az újságírók számára. Nem szabad elfelejteni, hogy több millió művész és családjaik csak a szerzői jognak köszönhetően léteznek. Éppen ezért nem értem, amikor valaki azt a szlogent hangoztatja, hogy 'több másolatot, kevesebb szerzői jogot!' Aki ezt vallja, annak meg kell magyaráznia, hogy miként akarja biztosítani a kulturális sokszínűséget" - hangsúlyozta a német igazságügyi miniszter.
A politikus ezután kitért a várható szerzői jogi reformra. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger közölte: a szerzői jognak a piaci versenytől függetlennek kell lennie. Nem akarnak menedékhelyet biztosítani olyan üzleti modellek számára, amelyek ideje lejárt. A szerzői jognak azonban hozzá kell járulnia a tisztességes internetes piaci feltételek biztosításához.
"A Three Strikes Out-modell, vagyis az internethozzáférések blokkolása nem jó alternatíva, durva beavatkozás a kommunikációs szabadságba és nagyon komoly büntetés. Egy családi előfizetésnél mindenkit büntetnénk egy ember hibájáért. Az illető ugyanakkor más hozzáféréseken keresztül folytathatná a tevékenységét. A német kormány éppen ezért nem támogatja sem a hozzáférés-korlátozásokat, sem a hozzáférés-blokkolásokat, ezek ugyanis a rossz irányt jelentik. Egy másik út az internetes tartalmak legalizálása és egy kulturális átalánydíj bevezetése. Nos, ez sem jó megoldás, hiszen kollektív módon kötelezne mindenkit arra, hogy fizessen azért, amit esetleg le sem tölt."
"Ki kell jelentenünk, hogy a piaci magatartás is hozzájárult a helyzet romlásához. A Napster 1998-ban jelent meg, az iTunes viszont csak 2004-ben. Ez sok mindent megmagyaráz. Ha a legális piac csődöt mond, erősödik a feketepiac. Azt csak remélhetjük, hogy a könyvkiadók nem követik el a zeneipar hibáit. Egyre több a legális ajánlat és ez örömteli. Azonban a szerzői jognak is szerepet kell kapnia. Ez történhet például úgy, hogy az internetszolgáltatók figyelmeztetik a felhasználót, ha az egy illegálisan másolt szoftvert, játékot, filmet vagy zeneszámot akar letölteni. Ha valakinek megmutatjuk, hogy jogsértő módon cselekszik és ezt folytatja, akkor büntetésekkel kell szembenéznie, és ennek komoly nevelő hatása lehet. Nem lenne jobb, ha egy diák egy ügyvédi felszólítólevél helyett inkább egy figyelmeztetést kapna a legújabb film letöltésekor?"
"Hangsúlyozni kell azonban, hogy az emberek szokásait nem lehet törvények közé szorítani. Fontos lenne, hogy az internetszolgáltatók ne hagyják, hogy ügyfeleik a rendszerüket illegális tevékenységekre használják. Emellett szabályozni kell az online reklámpiacot is. A politikának azonban nem csak ezzel kell foglalkoznia, hanem az árva művekkel is. A 20. századi irodalom alkotásainak 80 százalékánál nem lehet tudni, hogy ki volt a szerző vagy ha tudjuk is, nincsenek rokonai. Ezek a művek azonban emiatt nem veszhetnek el a kulturális örökségből. Ezen a területen is világos szabályozásra van szükség, amely ráadásul megfelel a digitális korszak kihívásainak" - szögezte le végül a politikus.