HENT hírlevél
Kétélű fegyvernek tartják az internetet a márkavédők
Brit márkavédelmi szakértők részvételével készült felmérés szerint a szakemberek többsége úgy látja, a hatályos szellemitulajdon-védelmi jogszabályok nem felelnek meg az internet kihívásainak, amely egyébként, véleményük szerint a számtalan lehetőség mellett komoly fenyegetést is jelent a cégek számára.
A Marks & Clerk kutatásáról beszámoló Cambridge Network közlése szerint a vezető beosztású brit marketinggel és márkavédelemmel foglalkozó szakértők komolyan aggódnak az internet üzleti modelljükre gyakorolt káros hatásai miatt. A megkérdezettek háromnegyede ugyanis úgy látja, amíg a digitális piac számos új üzleti lehetőséget teremt, megkönnyíti a szellemitulajdon-jogi visszaélések elkövetését, miközben megnehezíti az ezek ellen történő védekezést.
A kutatás eredményei szerint tízből nyolc szakértő gondolja úgy, hogy a hatályos szerzői jogi jogszabályok nem képesek adekvát választ adni az internet jelentette kihívásokra, amely leginkább az elektronikus kereskedelem formájában jelentkezik. Ez utóbbira vonatkozóan a válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az e-vásárlás terjedése sokkal hatékonyabb márkavédelmi intézkedéseket igényel.
A megkérdezettek külön kiemelték, hogy az olyan globális méretű online piacterek, mint az Amazon vagy az eBay működését különösen aggasztónak tartják. A szakértők 64 százaléka szerint nem várható el, hogy a márka tulajdonosa minden egyes, a weboldalakon hirdetett terméket maga ellenőrizzen. 86 százalék szerint az eBay üzemeltetőinek legalább részleges felelősséget kellene vállalniuk a felületen keresztül kínált hamis termékek értékesítésének megakadályozásában. Tízből több mint kilenc szakértő pedig úgy látja, szigorúbb feltételekre és a kereskedelmi felületre közvetlenül kiszabható szankciókra lenne szükség a hamisítás elleni hatékonyabb fellépés érdekében.
A Louis Vuitton tulajdonosának döntésével, miszerint a cég korlátozza termékeinek értékesíthetőségi felületeit a hamisítványok terjesztése érdekében, a szakértők több mint fele egyetértett. 62 százalékuk szerint a cégeknek joguk van bizonyos felületeket kizárni az értékesítési csatornából, 55 százalék pedig számít arra, hogy más márkatulajdonosok is hasonló döntést fognak hozni.
A válaszadók körében gyakorlatilag egyhangú, 98 százalékos egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy a törvényeknek következetesebben és szigorúbban kellene büntetni a hamisítást, 96 százalék pedig úgy véli, hasznos lenne, ha az államok jogszabályi keretben fektetnék le, milyen felelősség terheli a jogtulajdonosokat, és milyen kötelezettség hárul az egyéb kereskedelmi szereplőkre. Végül, tízből több mint kilenc szakértő támogatja az európai védjegyjogi és szerzői jogi szabályozások további harmonizációját.
A Marks & Clerk kutatásáról beszámoló Cambridge Network közlése szerint a vezető beosztású brit marketinggel és márkavédelemmel foglalkozó szakértők komolyan aggódnak az internet üzleti modelljükre gyakorolt káros hatásai miatt. A megkérdezettek háromnegyede ugyanis úgy látja, amíg a digitális piac számos új üzleti lehetőséget teremt, megkönnyíti a szellemitulajdon-jogi visszaélések elkövetését, miközben megnehezíti az ezek ellen történő védekezést.
A kutatás eredményei szerint tízből nyolc szakértő gondolja úgy, hogy a hatályos szerzői jogi jogszabályok nem képesek adekvát választ adni az internet jelentette kihívásokra, amely leginkább az elektronikus kereskedelem formájában jelentkezik. Ez utóbbira vonatkozóan a válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az e-vásárlás terjedése sokkal hatékonyabb márkavédelmi intézkedéseket igényel.
A megkérdezettek külön kiemelték, hogy az olyan globális méretű online piacterek, mint az Amazon vagy az eBay működését különösen aggasztónak tartják. A szakértők 64 százaléka szerint nem várható el, hogy a márka tulajdonosa minden egyes, a weboldalakon hirdetett terméket maga ellenőrizzen. 86 százalék szerint az eBay üzemeltetőinek legalább részleges felelősséget kellene vállalniuk a felületen keresztül kínált hamis termékek értékesítésének megakadályozásában. Tízből több mint kilenc szakértő pedig úgy látja, szigorúbb feltételekre és a kereskedelmi felületre közvetlenül kiszabható szankciókra lenne szükség a hamisítás elleni hatékonyabb fellépés érdekében.
A Louis Vuitton tulajdonosának döntésével, miszerint a cég korlátozza termékeinek értékesíthetőségi felületeit a hamisítványok terjesztése érdekében, a szakértők több mint fele egyetértett. 62 százalékuk szerint a cégeknek joguk van bizonyos felületeket kizárni az értékesítési csatornából, 55 százalék pedig számít arra, hogy más márkatulajdonosok is hasonló döntést fognak hozni.
A válaszadók körében gyakorlatilag egyhangú, 98 százalékos egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy a törvényeknek következetesebben és szigorúbban kellene büntetni a hamisítást, 96 százalék pedig úgy véli, hasznos lenne, ha az államok jogszabályi keretben fektetnék le, milyen felelősség terheli a jogtulajdonosokat, és milyen kötelezettség hárul az egyéb kereskedelmi szereplőkre. Végül, tízből több mint kilenc szakértő támogatja az európai védjegyjogi és szerzői jogi szabályozások további harmonizációját.
