MTI
A katinyi mészárlás dokumentumai a világhálón
A javulóban lévő orosz-lengyel kapcsolatok további fejlődése érdekében tett gesztusnak nevezték orosz lapok, hogy két orosz hivatalos honlapon is megjelentek az 1940-ben elkövetett katinyi (Katyn) mészárlás dokumentumai, de egyetértettek abban, hogy a közlés nem tekinthető szenzációsnak.
A Vremja Novosztyej szerint "őszinte, baráti lépésről van szó, amelyet bizonyára értékelnek lengyel barátaink". A lap rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja archívumában, a csak a mindenkori főtitkárok számára hozzáférhető 1. számú dossziéban őrzött dokumentumok tartalma rég ismert mind az orosz, mind a lengyel történészek előtt, titkosításukat 1992-ben feloldották, másolataikat a lengyel félnek átadták, és azóta számos könyvben és folyóiratban is megjelentek már. Ugyanakkor jelentős a tény, hogy ezek az iratok most az Állami Archívum és a Levéltárak Szövetségi Ügynöksége honlapján a széles közönség számára is olvashatóvá váltak.
A késő délutáni órákig egyébként több mint kétmillió internetező próbálta lehívni a dokumentumokat az Állami Archívum honlapján, s valamivel kevesebben az ügynökségén, így aztán mindkét honlap hozzáférhetetlenné vált.
A Moszkovszkij Komszomolec szerint az iratok közzététele "a Kreml gesztusa Lengyelország felé, és jelképes értékkel bír, de fontos, hogy ne maradjon pusztán gesztus: a katinyi mészárlás ügyének lezárásához az orosz archívumokban lévő hatalmas mennyiségű dokumentum összességének a titkosítását fel kell oldani, és mindegyiket közzé kell tenni. Az új klíma Moszkva és Varsó között még nagyon törékeny. Láthatók ugyan az első sikerek, de ezeket további tettekkel kell megszilárdítani, és semmiképpen sem szabad hagyni lelassulni a Varsóval fennálló kapcsolatokban megkezdődött 'újratöltést'."
A Vedomosztyi című újság kommentárjában megállapította: noha a világ minden tájáról felkeresték a honlapot, kiderült, hogy a közelmúlt történelmének "érzékeny" eseményeivel kapcsolatos dokumentumok tanulmányozásának lehetősége "nem is annyira a lengyelek, mint inkább saját magunknak szükséges. Sok orosz ember a katinyi tragédiáról csak a szmolenszki légi katasztrófa és Andrzej Wajda filmjének ezt követő bemutatása nyomán értesült.
"Az Állami Archívum lépése legyen példa, és kerüljenek fel a hálóra a polgárháború, a megtorlások, a kollektivizálás és a Nagy Honvédő Háború dokumentumai is. Ez elősegíti majd a különböző mítoszok és az objektív adatok hiányában születő tisztességtelen értelmezések - például a sztálini terrornak a népgazdasági feladatok megoldását szolgáló pragmatikus intézkedésként való feltüntetése - elleni harcot" - írta a lap.
A Vremja Novosztyej szerint "őszinte, baráti lépésről van szó, amelyet bizonyára értékelnek lengyel barátaink". A lap rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja archívumában, a csak a mindenkori főtitkárok számára hozzáférhető 1. számú dossziéban őrzött dokumentumok tartalma rég ismert mind az orosz, mind a lengyel történészek előtt, titkosításukat 1992-ben feloldották, másolataikat a lengyel félnek átadták, és azóta számos könyvben és folyóiratban is megjelentek már. Ugyanakkor jelentős a tény, hogy ezek az iratok most az Állami Archívum és a Levéltárak Szövetségi Ügynöksége honlapján a széles közönség számára is olvashatóvá váltak.
A késő délutáni órákig egyébként több mint kétmillió internetező próbálta lehívni a dokumentumokat az Állami Archívum honlapján, s valamivel kevesebben az ügynökségén, így aztán mindkét honlap hozzáférhetetlenné vált.
A Moszkovszkij Komszomolec szerint az iratok közzététele "a Kreml gesztusa Lengyelország felé, és jelképes értékkel bír, de fontos, hogy ne maradjon pusztán gesztus: a katinyi mészárlás ügyének lezárásához az orosz archívumokban lévő hatalmas mennyiségű dokumentum összességének a titkosítását fel kell oldani, és mindegyiket közzé kell tenni. Az új klíma Moszkva és Varsó között még nagyon törékeny. Láthatók ugyan az első sikerek, de ezeket további tettekkel kell megszilárdítani, és semmiképpen sem szabad hagyni lelassulni a Varsóval fennálló kapcsolatokban megkezdődött 'újratöltést'."
A Vedomosztyi című újság kommentárjában megállapította: noha a világ minden tájáról felkeresték a honlapot, kiderült, hogy a közelmúlt történelmének "érzékeny" eseményeivel kapcsolatos dokumentumok tanulmányozásának lehetősége "nem is annyira a lengyelek, mint inkább saját magunknak szükséges. Sok orosz ember a katinyi tragédiáról csak a szmolenszki légi katasztrófa és Andrzej Wajda filmjének ezt követő bemutatása nyomán értesült.
"Az Állami Archívum lépése legyen példa, és kerüljenek fel a hálóra a polgárháború, a megtorlások, a kollektivizálás és a Nagy Honvédő Háború dokumentumai is. Ez elősegíti majd a különböző mítoszok és az objektív adatok hiányában születő tisztességtelen értelmezések - például a sztálini terrornak a népgazdasági feladatok megoldását szolgáló pragmatikus intézkedésként való feltüntetése - elleni harcot" - írta a lap.