MTI
Olvashatók az ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) adjunktusa szerint az egykori ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait tartalmazó mágnesszalagok olvasása nem jelent komoly műszaki problémát.
"Majdnem biztosan fel lehet állítani egy olyan célrendszert", amely olvasni tudja az ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait tartalmazó mágnesszalagokat - mondta Bohus Mihály. A szegedi Informatika Történeti Gyűjtemény munkatársa azután nyilatkozott erről, hogy a Népszava arról írt: a Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A titkosszolgálatok jelenleg tanulmányozzák a bizottság jelentését, amely várhatóan a jövő héten kerül a Nemzetbiztonsági Kabinet elé.
A cikk szerint a Kenedi-bizottság egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült, megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. A mágnesszalagok tartalmát azonban a mai szolgálatok - állításuk szerint - műszaki okokból nem tudják aktiválni. Bohus Mihály, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa azt mondta: véleménye szerint a szalagok olvasása "nem jelent komoly műszaki problémát", az egykori számítógépek struktúrája ismert, így az adathordozók tartalma viszonylag biztonsággal és sérülésmentesen kinyerhető.
Bár a korabeli számítógépes rendszer teljes rekonstruálására kicsi az esély, az Informatika Történeti Gyűjtemény valószínűleg rendelkezik olyan perifériával, amely egy mai számítógéppel összekapcsolva képes a szalagok kezelésére - tette hozzá a szakember, jelezve: arra, hogy ez valóban így van-e, azt követően tudna választ adni, hogy kollégáival megvizsgálta az adathordozókat. Így eldönthető lenne, a gyűjtemény rendelkezik-e pontosan olyan olvasófejjel, amilyenre szükség van. Közlése szerint a szalagokon feltehetően a korabeli szabvány fájlstruktúrában - az IBM 360-as, illetve az ezzel kompatibilis, a KGST által használt "R-sorozat" valamely rendszerében - tárolták az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy több szempont alapján, gyors keresést lehetővé tevő "indexált" rendszert használtak.
Az Informatika Történeti Gyűjtemény korábban már kapott felkérést arra, hogy lyukszalagokon tárolt adatokat olvasson le, és rendelkezik legalább kétmázsányi mágnesszalaggal is - tudatta az oktató, hozzátéve: az egyetem és a gyűjtemény munkatársai között többen is vannak, akik néhány évtizede napi rendszerességgel használták ezeket az eszközöket.
"Majdnem biztosan fel lehet állítani egy olyan célrendszert", amely olvasni tudja az ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait tartalmazó mágnesszalagokat - mondta Bohus Mihály. A szegedi Informatika Történeti Gyűjtemény munkatársa azután nyilatkozott erről, hogy a Népszava arról írt: a Kenedi János vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A titkosszolgálatok jelenleg tanulmányozzák a bizottság jelentését, amely várhatóan a jövő héten kerül a Nemzetbiztonsági Kabinet elé.
A cikk szerint a Kenedi-bizottság egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült, megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. A mágnesszalagok tartalmát azonban a mai szolgálatok - állításuk szerint - műszaki okokból nem tudják aktiválni. Bohus Mihály, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa azt mondta: véleménye szerint a szalagok olvasása "nem jelent komoly műszaki problémát", az egykori számítógépek struktúrája ismert, így az adathordozók tartalma viszonylag biztonsággal és sérülésmentesen kinyerhető.
Bár a korabeli számítógépes rendszer teljes rekonstruálására kicsi az esély, az Informatika Történeti Gyűjtemény valószínűleg rendelkezik olyan perifériával, amely egy mai számítógéppel összekapcsolva képes a szalagok kezelésére - tette hozzá a szakember, jelezve: arra, hogy ez valóban így van-e, azt követően tudna választ adni, hogy kollégáival megvizsgálta az adathordozókat. Így eldönthető lenne, a gyűjtemény rendelkezik-e pontosan olyan olvasófejjel, amilyenre szükség van. Közlése szerint a szalagokon feltehetően a korabeli szabvány fájlstruktúrában - az IBM 360-as, illetve az ezzel kompatibilis, a KGST által használt "R-sorozat" valamely rendszerében - tárolták az adatokat. Elképzelhető azonban, hogy több szempont alapján, gyors keresést lehetővé tevő "indexált" rendszert használtak.
Az Informatika Történeti Gyűjtemény korábban már kapott felkérést arra, hogy lyukszalagokon tárolt adatokat olvasson le, és rendelkezik legalább kétmázsányi mágnesszalaggal is - tudatta az oktató, hozzátéve: az egyetem és a gyűjtemény munkatársai között többen is vannak, akik néhány évtizede napi rendszerességgel használták ezeket az eszközöket.
