SG.hu·
Digitális börtönné válhat Törökország az új kiberbiztonsági törvény miatt
Törökország új kiberbiztonsági törvénye szinte korlátlan hatalmat ad az elnöknek, a kezébe kerül az internet és a közösségi média ellenőrzése.
A törvény értelmében a digitális felügyeleti hatásköröket hivatalosan Törökország Kiberbiztonsági Igazgatóságánál központosították, amely Recep Tayyip Erdo?an elnök hivatalához tartozik. Az igazgatóság most már saját kezdeményezésére vagy a biztonsági szervek kérésére sürgős intézkedéseket írhat elő. A távközlési szolgáltatóknak, a hozzáférést biztosító szolgáltatóknak és más online platformoknak két órán belül eleget kell tenniük ezeknek a rendelkezéseknek, amelyeket a végrehajtást követően egy bíró vizsgál felül.
A július végén hatályba lépett törvény nemzetbiztonsági okokkal indokolja ezt a megközelítést, és a kibertérre úgy hivatkozik, mint a "hagyományos védelemmel egyenértékűen létfontosságú" területre a digitális szuverenitás, a kritikus infrastruktúra és a közrend védelme szempontjából. Ersan Aksu, Erdogan kormányzó AK pártjának parlamenti képviselője szerint a kiberbiztonsági hatáskörök koncentrálása egyben elkerüli a különböző állami szervek feladatainak párhuzamosságát, és 30 milliárd török lírát, azaz 630 millió dollárt takarít meg.
Jogvédő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új török kiberbiztonsági törvény egy "teljes körű digitális engedelmesség" rendszerének kialakulásával fenyeget, mivel széles körű hatásköröket biztosít az elnökség számára az internetes szolgáltatások, a játékplatformok és a közösségi médiafiókok felett. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Törökország országos médiájának mintegy 90 százaléka már most is kormányzati ellenőrzés alatt áll, ami azt jelenti, hogy az olyan platformok, mint az X, a YouTube és a Meta Instagramja azon kevés felületek közé tartoznak, amelyek még viszonylag nyitottak a kritikus tudósítások és a rendszerrel szembeni vélemények előtt.
Törökország a Riporterek Határok Nélkül legfrissebb sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 163. helyen áll. "Az új intézkedés egyenesen az autoriter környezetek információellenőrzésének szokásos szabálykönyvéből származik" - mondta Tomiwa Ilori, a Human Rights Watch technológiai és jogi részlegének vezető kutatója. "A kiberbiztonsági hatásköröket nem szabad a végrehajtó hatalom kezében összpontosítani. Megfelelő garanciáknak is vonatkozniuk kell rájuk."
A lépés bírálói, miközben elismerték a nemzetbiztonsági aggályok jelentőségét, azt mondták, hogy a törökországi cenzúra tágabb összefüggései teszik igazán aggasztóvá a jogszabályt. "Az új törvény több annál, mint a hatáskörök látszólagos áthelyezése az elnökséghez" - mondta Yaman Akdeniz, az isztambuli Bilgi Egyetem jogászprofesszora és vezető digitális jogi aktivista. "Egy olyan parancsnoki központot hoz létre, amely Törökország digitális engedelmességi rendszerét irányítja." A törökországi számítástechnikai és villamosmérnöki kamarákhoz hasonló szakmai szervezetek szintén bírálták az intézkedést, amely szerintük lényegében "digitális cenzúrának" minősül. Tahsin Ocakh, az ellenzéki Köztársasági Néppárt parlamenti képviselője azt mondta, hogy a pontosan meg nem határozott hatáskörök azt kockáztatják, hogy Törökország "digitális börtönné" válik.
Ezeket az aggodalmakat tovább erősíti az újságírók, online kommentátorok és más médiaszereplők gyakori büntetőeljárás alá vonása. A közelmúlt két jelentős esete közé tartozik a Deutsche Welle riportere, Alican Uludag letartóztatása olyan vádak alapján, amelyek között az elnök megsértése is szerepel. Bennu Gerede fotóst külön őrizetbe vették "közerkölcs megsértése" miatt, miután egy YouTube-interjúban azt mondta, hogy egy hordozható vibrátort nyakláncmedálként viselt.
Törökország emellett rendszeresen korlátozza a közösségi média szolgáltatásait sávszélesség-visszafogással, amely annyira lelassítja az internetkapcsolatokat, hogy a célba vett platformok használhatatlanná válnak. Az X, a YouTube, az Instagram, a WhatsApp és más szolgáltatások elérését csaknem két napon keresztül lassították azoknak a tömegtüntetéseknek az idején, amelyek tavaly Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester őrizetbe vétele után törtek ki. A törökországi Freedom of Expression Association (IFÖD) szerint csaknem 1000 közösségimédia-fiókot is blokkoltak, amelyeknek együttesen több mint 25 millió követőjük volt. Ezek között volt Imamoglu fő törökországi X-fiókja is, amelynek több mint 9 millió követője volt. A múlt héten egy török bíróság elrendelte, hogy az X korlátozzon egy másik, Imamogluhoz tartozó fiókot. Az X Törökországban eleget tett a döntésnek, ugyanakkor közölte, hogy megtámadja azt.
A kiberbiztonsági rendszer átalakítására akkor kerül sor, amikor Törökország külön intézkedésként megtiltotta a 15 év alatti gyermekek számára a közösségimédia-fiókok létrehozását. Ausztráliával és Franciaországgal ellentétben, ahol hasonló korlátozásokat vezettek be, a nagy közösségimédia-vállalatok alig tanúsítottak nyilvános ellenállást a török intézkedéssel szemben. A török tisztviselők emellett azt is mérlegelik, hogy az életkort az e-Devlet, az ország online kormányzati szolgáltatási portálja segítségével ellenőrizzék. A bírálók attól tartanak, hogy erős adatvédelmi garanciák hiányában ez lehetővé tenné az állam számára, hogy összekapcsolja valamennyi török közösségimédia-felhasználó személyazonosságát az online fiókjaikkal. "Ezután mindenkinek azonosítania kellene magát, a török állam pedig pontosan tudná, hogy az egyes közösségimédia-fiókok mögött ki áll, valamint azt is, hogy az adott személy korábban milyen bejegyzéseket tett közzé" - mondta Akdeniz. "Az eredmény egy digitális panoptikum lenne."
A törvény értelmében a digitális felügyeleti hatásköröket hivatalosan Törökország Kiberbiztonsági Igazgatóságánál központosították, amely Recep Tayyip Erdo?an elnök hivatalához tartozik. Az igazgatóság most már saját kezdeményezésére vagy a biztonsági szervek kérésére sürgős intézkedéseket írhat elő. A távközlési szolgáltatóknak, a hozzáférést biztosító szolgáltatóknak és más online platformoknak két órán belül eleget kell tenniük ezeknek a rendelkezéseknek, amelyeket a végrehajtást követően egy bíró vizsgál felül.
A július végén hatályba lépett törvény nemzetbiztonsági okokkal indokolja ezt a megközelítést, és a kibertérre úgy hivatkozik, mint a "hagyományos védelemmel egyenértékűen létfontosságú" területre a digitális szuverenitás, a kritikus infrastruktúra és a közrend védelme szempontjából. Ersan Aksu, Erdogan kormányzó AK pártjának parlamenti képviselője szerint a kiberbiztonsági hatáskörök koncentrálása egyben elkerüli a különböző állami szervek feladatainak párhuzamosságát, és 30 milliárd török lírát, azaz 630 millió dollárt takarít meg.
Jogvédő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új török kiberbiztonsági törvény egy "teljes körű digitális engedelmesség" rendszerének kialakulásával fenyeget, mivel széles körű hatásköröket biztosít az elnökség számára az internetes szolgáltatások, a játékplatformok és a közösségi médiafiókok felett. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Törökország országos médiájának mintegy 90 százaléka már most is kormányzati ellenőrzés alatt áll, ami azt jelenti, hogy az olyan platformok, mint az X, a YouTube és a Meta Instagramja azon kevés felületek közé tartoznak, amelyek még viszonylag nyitottak a kritikus tudósítások és a rendszerrel szembeni vélemények előtt.
Törökország a Riporterek Határok Nélkül legfrissebb sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 163. helyen áll. "Az új intézkedés egyenesen az autoriter környezetek információellenőrzésének szokásos szabálykönyvéből származik" - mondta Tomiwa Ilori, a Human Rights Watch technológiai és jogi részlegének vezető kutatója. "A kiberbiztonsági hatásköröket nem szabad a végrehajtó hatalom kezében összpontosítani. Megfelelő garanciáknak is vonatkozniuk kell rájuk."
A lépés bírálói, miközben elismerték a nemzetbiztonsági aggályok jelentőségét, azt mondták, hogy a törökországi cenzúra tágabb összefüggései teszik igazán aggasztóvá a jogszabályt. "Az új törvény több annál, mint a hatáskörök látszólagos áthelyezése az elnökséghez" - mondta Yaman Akdeniz, az isztambuli Bilgi Egyetem jogászprofesszora és vezető digitális jogi aktivista. "Egy olyan parancsnoki központot hoz létre, amely Törökország digitális engedelmességi rendszerét irányítja." A törökországi számítástechnikai és villamosmérnöki kamarákhoz hasonló szakmai szervezetek szintén bírálták az intézkedést, amely szerintük lényegében "digitális cenzúrának" minősül. Tahsin Ocakh, az ellenzéki Köztársasági Néppárt parlamenti képviselője azt mondta, hogy a pontosan meg nem határozott hatáskörök azt kockáztatják, hogy Törökország "digitális börtönné" válik.
Ezeket az aggodalmakat tovább erősíti az újságírók, online kommentátorok és más médiaszereplők gyakori büntetőeljárás alá vonása. A közelmúlt két jelentős esete közé tartozik a Deutsche Welle riportere, Alican Uludag letartóztatása olyan vádak alapján, amelyek között az elnök megsértése is szerepel. Bennu Gerede fotóst külön őrizetbe vették "közerkölcs megsértése" miatt, miután egy YouTube-interjúban azt mondta, hogy egy hordozható vibrátort nyakláncmedálként viselt.
Törökország emellett rendszeresen korlátozza a közösségi média szolgáltatásait sávszélesség-visszafogással, amely annyira lelassítja az internetkapcsolatokat, hogy a célba vett platformok használhatatlanná válnak. Az X, a YouTube, az Instagram, a WhatsApp és más szolgáltatások elérését csaknem két napon keresztül lassították azoknak a tömegtüntetéseknek az idején, amelyek tavaly Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester őrizetbe vétele után törtek ki. A törökországi Freedom of Expression Association (IFÖD) szerint csaknem 1000 közösségimédia-fiókot is blokkoltak, amelyeknek együttesen több mint 25 millió követőjük volt. Ezek között volt Imamoglu fő törökországi X-fiókja is, amelynek több mint 9 millió követője volt. A múlt héten egy török bíróság elrendelte, hogy az X korlátozzon egy másik, Imamogluhoz tartozó fiókot. Az X Törökországban eleget tett a döntésnek, ugyanakkor közölte, hogy megtámadja azt.
A kiberbiztonsági rendszer átalakítására akkor kerül sor, amikor Törökország külön intézkedésként megtiltotta a 15 év alatti gyermekek számára a közösségimédia-fiókok létrehozását. Ausztráliával és Franciaországgal ellentétben, ahol hasonló korlátozásokat vezettek be, a nagy közösségimédia-vállalatok alig tanúsítottak nyilvános ellenállást a török intézkedéssel szemben. A török tisztviselők emellett azt is mérlegelik, hogy az életkort az e-Devlet, az ország online kormányzati szolgáltatási portálja segítségével ellenőrizzék. A bírálók attól tartanak, hogy erős adatvédelmi garanciák hiányában ez lehetővé tenné az állam számára, hogy összekapcsolja valamennyi török közösségimédia-felhasználó személyazonosságát az online fiókjaikkal. "Ezután mindenkinek azonosítania kellene magát, a török állam pedig pontosan tudná, hogy az egyes közösségimédia-fiókok mögött ki áll, valamint azt is, hogy az adott személy korábban milyen bejegyzéseket tett közzé" - mondta Akdeniz. "Az eredmény egy digitális panoptikum lenne."